Amit egy adótanácsadó szerint minden vállalkozónak tudnia kell a katáról! – 2/2. rész
Ismerje meg, mit mond egy adótanácsadó a katás adózásról.
Korábban már tisztáztuk, hogy ki választhatja a könnyített adóbevallású katát, milyen tevékenységek vannak kizárva, mik a jellemzői ennek az adózási formának, és számszerű példán néztük meg, hogy a társasági adóhoz és az evához képest milyen megtakarítás érhető el.
Előző bejegyzésünk nem győzte meg arról, hogy érdemes lenne ezt az adózási formát választania?
A médiában megjelenő írások is teljesen összezavarták a döntésben?
Tegyük helyre a félreértéseket a kata körül, nézzük cégét egy adótanácsadó szemével!
Önnek mit tanácsol adótanácsadója, érdemes belépnie?
Alapvetően azoknak érdemes a katás adózást választani, akik az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá is tartoznának (EVA), akik nagy hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtanak, ahol a költségek jelenléte igen minimális, és éves szinten 6 millió forinthoz igen közeli bevételük van.
Egy jól informált adótanácsadó javaslata azonban az, hogy azoknak a társaságoknak is érdemes elgondolkodni arról, hogy azt a tevékenységi körüket, amelyhez csak nagyon minimális költség tapad, beviszik egy katás vállalkozásba, amelyek közvetlenül nem választhatják ezt az adózási formát.
Ha ugyanis társasági adós vállalkozásban, vagy egyszerűsített vállalkozási adózásban realizáljuk – igen minimális költség felmerülése mellett megszerzett – jövedelmünket, akkor társasági adós vállalkozásként 37%, egyszerűsített vállalkozói adós vállalkozásban pedig 21% adót fogunk fizetni a kata kínálta 6-11% helyett.
Egy hasznos adótanácsadói tipp:
Ha Önnek korlátolt felelősségű és nem betéti társasága van, milyen lehetőséget kínál a kata?
Egy megoldási lehetőség lehet, ha alapít egy katás betéti társaságot, vagy egyéni vállalkozóként realizálja a kft. minimális költséget igénylő bevételét, vagy annak egy részét (éves szinten lehetőleg 6 millió forinthoz közeli összeget), amellyel átszerződik az új vállalkozásba. Így ki tudja használni a kata nyújtotta előnyöket az adott bevétel nagyságra, a többi szerződése után pedig az addig szokásos módon tudja továbbra is megfizetni az adót.
Ha ennyire nyilvánvaló az adómegtakarítás lehetősége, akkor miért jelennek meg riasztóbbnál riasztóbb hírek mind a sajtóban, mind az internetes portálokon?
Erre nem tudom a választ, amiben viszont adótanácsadóként segíteni tudok, hogy megalapozottá teszem a döntését azzal, hogy végigmegyünk a médiában megjelent ellenérveken, és megnézzük, hogy azok mennyire tartalmaznak valós veszélyeket.
A következő linkek is veszélyekről írnak:
http://www.penzcentrum.hu/adozas/nagyon_fontos_informacio_az_ngm-tol_szazezreket_erint.1034936.html
http://www.penzcentrum.hu/adozas/havi_25_ezer_forintot_bukhatsz_egyetlen_szo_miatt.1035245.html
http://index.hu/gazdasag/2013/01/30/becsapos_az_uj_kisado
Mi ezek közül a cikkek közül, az Index cikkírójának megfogalmazásait fogjuk követni, amelyben az előzőekben említett írások megfogalmazta veszélyeket is megtaláljuk. Nézzük adótanácsadói szemmel a cikkben leírtakat.
Index, 2013. január 30.
„A kata főszabályként azok számára lett kitalálva, akik jellemzően egyéni vállalkozók – vagy még azok sem –, és nagy hozzáadott értékű szolgáltatást nyújtanak magánszemélyeknek.”
Az teljesen igaz, hogy azok számára lett kitalálva, akik minimális költséggel (gyakran csak bérköltség) szerzik bevételüket, de az előzőekben leírtakból is látható, hogy azok is tudják használni az adónem pozitív tulajdonságait, akik éppen nem egyéni vállalkozók és nem magánszemélyek, hanem betéti vagy korlátolt felelősségű társaságok.
„…a beszállítóknak nagyon kemény követelményrendszernek kell megfelelniük, hogy tisztázzák magukat a burkolt munkaviszony gyanúja alól.”
Adótanácsadóként azt tudom mondani, igen adatszolgáltatási kötelezettség terheli mind a katás számlájának befogadóját, mind a katást, ha a számlák ellenértéke éves szinten meghaladja az 1 millió forintot és ha ezt a katás vállalkozást kiválasztja az adóhivatal ellenőrzésre, akkor vélelmezni fogja, hogy a számlák bújtatott munkaviszonyt lepleznek.
Az adózónak kell ennek az ellenkezőjét bizonyítani, de ebben az esetben a törvény azt is megmondja, hogy ezt hogyan tegye és milyen feltételek teljesítése esetén dől meg az adóhivatal „bújtatott munkaviszony” feltételezése.
Az igazság egy adótanácsadó tollából:
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy ezt a vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
- a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,
- a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem egy megrendelőtől szerezte (a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló megrendelőket egy megrendelőnek kell tekinteni),
- a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan,
- a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,
- a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére,
- a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
Vagyis, lehet, hogy adatot kell szolgáltatnunk, lehet, hogy még adóellenőrzés is lesz, de ha a fenti hat feltételből legalább kettőt teljesíteni tudunk, akkor legfeljebb megdolgoztattuk az adóhivatalt, és volt egy ellenőrzésünk megállapítás nélküli jegyzőkönyvvel.
Inkább örülnünk kellene annak, hogy a jogszabály most végre leírja, hogyan fog az adóhivatal vélekedni, és leírja azt is hogyan lehet elérni, hogy ezt a vélekedését az adóhivatal megdőltnek tekintse.
Az adózóknak az a száz százalékos biztonság ebben, hogy most nem az adóhivatal személyes jóindulatára van bízva, nem az adóhivatal dönti el, hogy mit minek minősít, és mit mikor nem minősít annak, hanem leírt szabályok vonatkoznak a szerződéses viszony megítélésére, melytől az adóhivatal sem térhet el. A fentiek alapján úgy gondolom, jól látható, hogy mielőtt eldönti, hogy Önnek megfelelő-e egy adózási forma, mindenképpen érdemes jól informált adótanácsadóval egyeztetnie, hiszen elképzelhető, hogy az interneten félreérthető, hamis hírek jelennek meg.
Ennek a szabálynak a betartása igen egyszerű, ha adótanácsadója jól ismeri cégét!
Megvizsgáljuk, hogy a megadott 6 feltételből tudunk-e legalább kettőt teljesíteni. Ha igen, akkor ezeket a teljesíthető feltételeket szigorúan szerződésbe foglaljuk, hogy még véletlenül se lehessen kétségbe vonni a meglétüket és teljesülésüket.
Ha ezek után valamikor adóhatósági ellenőrzésre kapnánk meghívást, csak visszük szépen az aláírt szerződésünket a vizsgálatra, és türelmesen megvárjuk, hogy a revizor kiállítsa a „mindent rendben találtam” jegyzőkönyvet.
„Van egy kör azonban, amelyik csak most szembesült azzal: nem jöttek be a számításai a katával kapcsolatban. A több céggel rendelkezők. Ők úgy gondolták, hogy megspórolhatják a korábbi személyes közreműködés után keletkezett költségeiket azzal, hogy a katába jelentkeznek be főállásba.”
Ha ezt az előnyt akarjuk elérni, akkor a cikkíró adótanácsadóknak igazuk van, nem fogjuk tudni, mert a kata társadalombiztosítás szempontjából nem minősül főállásnak. Vagyis attól, hogy megfizetjük a havi 50 ezer forint tételes adót, még nem mentesülünk egyéb társaságunkban a járulékfizetési kötelezettség alól.
Ezért semmiképpen sem abban kell keresnünk a kata előnyét, hogy 50 ezer forint megfizetése elintézi járulékfizetési kötelezettségünket. Eddig is megfizettük a járulékokat a létező társaságunkban, és adótanácsadóként azt javaslom, ezt ezután is tegyük meg. A kata szerint fizetendő tételes adót ne tekintsük járuléknak, ne a (legalább minimálbér utáni) járulékunkat akarjuk kiváltani vele. Tekintsük inkább a vállalkozás által fizetendő „jövedelemadó”-nak, és a társasági adót, az osztalékadót vagy az evát akarjuk kiváltani vele, így már sokkal világosabb lesz, hogy hol is érhető el megtakarítás a választással.
Az adózási paletta nagyon színes.
Nehéz az adózási formák között kiigazodni, és eldönteni, hogy az ön vállalkozásának éppen melyik forma lenne jó. A konkrét döntéshez mindenképpen kérje adótanácsadó segítségét!
Ha szeretné megtudni, hogy önnek komoly adómegtakarításokat eredményezne-e valamelyik forma, keresse ingyenes Skype tanácsadási szolgáltatásunkat.
Kedves G. Novák Mária!
A bújtatott munkaviszony egyik pontját nem tudom értelmezni:
“a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette”
Ez nekem annyit jelentene, hogy a kisadózó, egy munkát nem csak személyesen, hanem közvetve a jelenléte nélkül is el tud végezni, például egy villanyszerelő, aki alvállakozásba adja ki a munkát vagy az egyéni vállalkozásába van több ember bejelentve.
Lehet, hogy rosszul emlékszem és az Egyéni Vállalkozás értelmezésével van problémám, de abba nem lehetnek többen, csak egyedül, mivel Egyéni Vállalkozás vagy ez így nem helytálló?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
Krisztián
Kedves Krisztián!
“a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette”
Ez három módon lehetséges.
1. A kisadózónak alkalmazottja vagy alkalmazottai vannak és ők is végzik a tevékenységet.
2. A kisadózó alvállalkozókkal is végezteti a munkát.
3. Az 1. és a 2. pont vegyesen.
Remélem sikerült redbe teni ezt a kérdést!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Tisztelt G. Novák Mária!
Köszönöm válaszát, így már teljesen érthető számomra.
Üdvözlettel:
Steinbach Krisztián
Üdvözlöm!
Egyéni katásként szeretnék,egy cégnek csomagolni,kb havi 180-200 ezer forintról adnék számlát.Nem lenne kötött munkaviszonyom.A cég telephelyén lenne a munka.Nem is minden nap kellene mennem.Ez minek minősülne?
Előre is köszönöm.
Kedves Éva!
Szerintem bevállalható katásként, hiszen két feltételt kell teljesíteni a hétből és azt teljesíteni tudja, csak a szerződést is úgy kell megírni, hogy ez kiderüljön belőle.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves G. Novák Mária.
Az alábbiakra szeretnék választ kapni ha lehetséges.
Villanyszerelő végzettséggel egy cég alkalmazottként két társasház gondnoki/karbantartói munkáját végzem. Kötetlen munkaidőben, saját szerszámaimmal. Nem szabják meg mikor mit csináljak.(szerződésekben azért le van írva mi az elvárás nagy vonalakban) a lényeg működjön minden. Közvetlenül nem ad senki utasítást a munkák elvégzésére.
A két házból túllépem a évi 1Mft os határt bőven.
Ráadásul néha a közös képviseletnek is dolgozom.
Javasolták mivel beleférnék a 6Mft os határba hogy legyek katás.
Hagyjam ott a céget és közvetlenül a két házzal kössék szerződést.
Ön szerint ez járható út lenne? NAV beletudna kötni hogy a két társasháznak dolgozom, vagy elfogadná hogy ez nem bújtatott munkaviszony. Szerződést a házakkal kötném de a képviselet írná alá. Számlák is a házak nevére lennének kiállítva. Képviselet utalna a házak számlájáról.
Mivel értékhatár miatt jelenteni kell biztos számíthatnák ellenőrzésre.
Köszönettel:Gábor
Kedves Gábor!
A leveléből azt látom, hogy az előírtakhoz képest nem is két, hanem három pontot is teljesít.
http://adokultura.hu/2013/04/16/amit-egy-adotanacsado-szerint-minden-vallalkozonak-tudnia-kell-a-katarol-22-resz/
Ezek után nem kérdés, hogy az adóhivatal nem tud belekötni, hiszen jogszabály szerint ez kikezdhetetlen.
Ha még azt is hozzávesszük, hogy ön szeretett volna – vállalkozói szabadságával élve – vállalkozó lenni, akkor végképp nem.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária.
Nagyon köszönöm a gyors válaszát!
Gábor
Kedves Mária!
Egészségügyi diplomával a főállásom mellet, havi 2-6 alkalommal megbízási szerződéssel dolgozom egy kórházi osztályon. A kórháznak számlázom, én adom meg, hogy hányszor( ált. 2-6 alkalom havonta), melyik napokon, éjszaka vagy nappal dolgozom. A munkavégzés módjára vonatkozóan a magyar ill. nemzetközi szakmai protokollok az irányadóak.
A kérdésem az lenne, hogy vállalható -e ez Katásként?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Oszkár!
Már azzal, amit leírt, teljesített két feltételt, hiszen az időbeosztást és a munkavégzés módját is ön határozza meg, így véleményem szerint igen.
Jogszabály szerint egynél több feltételt teljesít így.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Igen, köszönöm a válaszát!
Kedves Mária!
Ha megengedi, még az lenne a kérdésem, hogy vitás esetekben melyik felet terheli nagyobb felelősség/számíthat nagyobb büntetésre? Aki adja a munkát vagy aki elvállalja? Úgy is kérdezhetném, hogy a törvény szemében melyik a nagyobb “bűn”, bújtatva alkalmazni valakit vagy bújtatva dolgozni?
Tisztelettel:
H.Oszkár
Kedves Oszkár!
Az én tudomásom szerint, mindkettőt büntetik.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Egyszemélyes Kft-m van, megbízási jogviszonnyal. A Kft-ben van egy alkalmazott, ő végzi a tevékenységet.
Bt beltagként lehetek főállású KATA-s, hogy a Kft-ből csak a megbízási díj után fizessek járulékot?
Köszönöm.
Kedves Adri!
Igen, Bt. beltagként lehet főállású katás, ezt a Kft.-ben betöltött jogviszonyai egyáltalán nem befolyásolják.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves G. Novák Mária!
KATA-s vállalkozással kapcsolatban több kérdésem lenne, remélem tud bennük segíteni:
1) Ha valaki egyéni vállalkozóként és egy Bt. kültagjaként is főállású katásként fizeti az 50.000,- ft-os KATA-t, akkor neki mi lesz a járulékalapja gyerekvállalás esetén? Mindkét jogviszony után megigényelheti pl. a GYED-et a gyerek fél éves kora után?
2) Ha egy KATA-s vállalkozó túllépi az évi 6 milliós keretet és tételes iparűzési adófizetést választott, akkor neki van valami dolga az önkormányzat felé?
3) Ha egy KATA-s vállalkozónak van székhelye és telephelye is, de nem választotta a tételes adófizetési módot iparűzési adó tekintetében, akkor neki mi alapján kell megosztania az adóalapját? Lévén csak bevételi nyilvántartást vezet (elvileg), érdemes pl. a költség számláit is gyűjteni? A bevallásba beírhatja az anyagköltséget, árut mint csökkentő tétel, attól függetlenül, hogy ezek nem képezik a “könyvelése” részét?
És a kijött adóalap esetében mi lesz a megosztás módszere? Bért nem számol el, értékcsökkenés mint olyan nincs. A székhelyen amúgy munkát nem végez, csak a telephely főbérlője nem adott hozzájárulást a székhelyként való használathoz, ezért volt szükség a saját lakcím székhelyként való bejelentésére…
Előre is nagyon köszönöm a válaszát.
Kedves G. Novák Mária!
21éve van saját vállalkozásom, többnyire EVA-s körben. Saját műhelyem van, saját gépekkel.
Fémmegmunkáló, elektronikai alkatrész gyártóként vagyok nyilvántartásban. A férjemnek külön vállalkozása van. Az lenne kérdésem mivel többnyire a férjemtől kapok megrendelést és egy-
két fővárosi megrendelőtől kb 50-50% van munkám, átléphetnék-e a KATA-ba
Előre is nagyon köszönöm a válaszát.
Ibolya
Kedves Szili Lászlóné!
A következő cikkben találja azokat a feltételeket, amelyekből egynél többnek kell teljesülnie ahhoz, hogy ne lehessen színlelt szerződésnek minősíteni azokat a szerződéseket, amelyeket a megrendelőkkel köt. (Tudom, hogy ez így nagyon morbid, hiszen 21 éve saját EVAs vállalkozásban működik, de a mai világban és az adóhivatal eljárásaiban, sajnos semmi logikus ész nincs, egyszerűen “ráülnek” a jogszabály bizonyos rendelkezésére és le sem szállnak róla, amíg jó nagy bírságot ki nem szabnak.)
Azok alapján, amiket leírt én úgy gondolom, hogy több feltétel is teljesíthető, így ha ez igaz, akkor a válaszom az, hogy igen, átjelentkezhet katába.
(Az 50% mindenkibe beleég, pedig az csak egy feltétel a sok közül és ugyanolyan súlya van, mint pl. annak, hogy “a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére”!)
Fontos tudnivalók:
a megrendelőkkel kötelező szerződést kötni és azokat a pontokat az említett cikkből beleírni, ami teljesül
a kata tételes adó megfizetése melletti értékhatára 2016-ban még 6 millió forint, 2017-ben már 12 millió forint
DE! az alanyi mentes áfa határ 2016-ban 6 millió forint (egybeesik a kata tételes adó megfizetése melletti határával), 2017-ben viszont csak 8 millió forint, ezért a ennél többet szeretne számlázni egy évben és alanyi áfamentességet választott, akkor azzal a számlájával, amivel a 8 milliós bevételi határt átlépi, be kell jelentkezni az áfába (itt a kiszámlázások teljesítés napja szerinti 8 milliós határ számít, nem az, hogy kifizettek-e a vevők már ennyi pénzt!)
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
G.Novák Mária.
Válaszát köszönöm
Kedves Mária!
Van egy 20 éve működő autószerelő egyéni vállalkozásom, ahol 3 alkalmazott autószerelő is dolgozik és így a bevételem 2-3 szorosa a most megnövelt KATA értékhatárnak. A konkurens vállalkozások szinte mind a kedvezőbb KATA adózás alá tartoznak én viszont lényegesen több adót fizetek, sőt áfát is rendesen, pedig zömében magánszemélyeknek dolgozunk. Kérdeztem a könyvelőmet, hogy mi lenne, ha a három alkalmazottam is kiváltaná a vállalkozói igazolványt, a bvételeket úgy osztanánk el, hogy ne haladja meg egyik vállalkozásban se a 8 Mft-és és így mindnyájan lehetnénk Katásak. Szerinte ez nem működhetne, mert az én vállalkozásom tulajdonában van a műhely és a szerszámok is, és egyébként is biztos azonnal kiszállna a NAV, hogy harmadára, negyedére visszaesett a forgalmam. Ön szerint se járható ez a módszer? Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:
B. Pál
Kedves Pál!
Ha az alkalmazottai egyéni vállalkozók kívánnak lenni, akkor ennek semmi akadálya nincs. Fontos, hogy ne ön akarja, hanem ők és erről valamiféle kérelme is legyen papíron.
A veszély abban áll, hogy az adóhivatal munkaviszonnyá minősítené-e vissza ezt a vállalkozói jogviszonyt, amibe az alkalmazottai átmennének.
Fontos, hogy legyen szerződés, amivel bérbe adja nekik a műhelyét és az eszközöket és hogy ezt a saját vállalkozásából ki is számlázza feléjük.
Ezek után teljesen működőképes lehet az, hogy mindenki saját maga köt szerződést a javítandó autó tulajdonosával (a szóbeli szerződés is szerződés) és saját maga számlázza ki a bevételt.
Az adóhivatal ezt véleményem szerint nem kifogásolhatja, ha önök úgy döntöttek, hogy így szeretnének a továbbiakban együtt dolgozni. Nagyon fontos, hogy ha bármikor nyilatkozni kell, akkor ezt mindenki a kitalált konstrukció mellett tegye meg.
Nagyon fontosak az egymás közötti megállapodás papírjai – mit adok bérbe, mennyiért…
A szerződéseket jogásszal mindenképpen kontrolláltatnám, hogy védhető legyen.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária,
Mennyiben kavar be a dologba, ha olyan cégnek dolgozok be KATAsként aminek tagja vagyok?
A bevételem több mint 50% származik onnan, de teljesül, hogy otthon, saját munkarendben és eszközökkel dolgozok ezek a szerződésben is benne vannak.
Válaszát előre is köszönöm
Kedves Júlia!
A kata törvény szerint egynél több feltétel teljesülése esetén, az adóhivatal nem minősítheti munkaviszonynak a vállalkozási jogviszonyt. Tökéletes, hogy ezek a szempontok a szerződésben is benne vannak!
Ha a cégben is dolgozik, akkor még azt szoktam javasolni, hogy más legyen a feladata munkaviszonyban és egészen más a vállalkozási szerződéssel.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Alkalmazottként dolgozok egy cégnél, de néhány hónapja egyéni vállalkozó is vagyok és azt találtam ki, hogy alkalmazotti létem helyett a KATA-s egyéni vállalkozásommal számláznék a főnökömnek is a munkámért, de az ő irodájában dolgoznék továbbra is, illetve a vállalkozásom tevékenységét is folytatnám természetesen. Járható út lehet e ez?
Előre is köszönöm a választ!
Kata
Kedves Kata!
Ahhoz, hogy ne minősítse munkaviszonynak a vállalkozói jogviszonyát, ami eddig munkaviszony volt, egynél több feltételt kell tejesítenie a következő feltételek közül:
http://adokultura.hu/2013/04/16/amit-egy-adotanacsado-szerint-minden-vallalkozonak-tudnia-kell-a-katarol-22-resz/
A cikk második felében olvashatja ezeket. Én ezt sajnos nem tudom eldönteni, mert nincsenek információim hozzá.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Jelenleg adószámal rendelkező magánszemély vagyok. Lenne egy televìzió ahol dolgozhatnék. Mégis a főállást próbálják kikerülni hogy legyek főállású egyéni vállalkozó. Szeretnén megkérdezni, hogy egy egyéni vállalkozás milyen költségekkel jár. És bujtatott alkalmazotti felállás fenn áll e főállású egyéni vállalkozóként, csak oda számlázok és az ő eszközeivel.
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Lázár Ferenc!
Ebben a cikkben találja meg azt a 6. pontot (7 ilyen pont van, de a 7. nem vonatkozik önre ebben a helyzetben), amiből legalább 2-nek kell teljesülni ahhoz, hogy ne minősítsék munkaviszonynak a vállalkozási jogviszonyát. Ezeket a teljesített szempontokat bele kell írni a kötendő szerződésbe is!
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
A KATA esetében 12M Ft a bevételi határ, viszont azt nem tudom eldönteni, hogy nettó vagy bruttó 12M forintot kell figyelembe vennem.
Ha jól értem, amennyiben csak 1 cégnek számláznék be éves szinten nettó 8,4M forintot (havi 700e Ft), azonban a szerződésben rögzítenénk, hogy:
– kötetlen a munkaidő
– munkavégzés helye saját lakásom
– a feladatok elvégzésének határidejét én határozom meg
– illetve a feladatok elvégzését saját eszközeimen végzem
nem minősülne bújtatott munkaviszonynak.
Emellett a havi összeg mellett lenne pár kisebb összeg is más cég(ek) felé.
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Gábor!
A kata büntetőadó nélküli határa éves szinten, időarányosan 12 millió forint áfa nélkül.
– kötetlen a munkaidő – inkább úgy fogalmaznék, hogy a munkavégzés rendjét a katás határozza meg (nem beszélnék “munkaidő”ről, mert ez a fogalom a munkaviszonyt idézi)
– munkavégzés helye saját lakásom – a jogszabály azt írja, hogy a katás székhelye (ha ez megegyezik a saját lakásával, akkor rendben)
– a feladatok elvégzésének határidejét én határozom meg – ezt éppen nem kellene, hiszen az aki megbízza tudja, hogy mikorra szeretné
– illetve a feladatok elvégzését saját eszközeimen végzem – tökéletes
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Érdeklődni szeretnék, hogy édesanyám egyszemélyes kft-jében vagyok ügyvezető (tulajdonosa kizárólagosan édesanyám). Számlázhatok-e nem ügyvezetői tevéknységgel összefüggő ellentételezést, amennyiben katás egyéni vállalkozói engedély kérek?
Válaszát előre is köszönöm:
Üdvözlettel:
Nagy Antal Károlyné
Kedves Nagy Antal Károlyné!
Semmi sem zárja ki a katáról szóló jogszabályban azt a lehetőséget, hogy az ügyvezető katásként beszámlázzon abba a kft-be, ahol ügyvezető, ha megfelel az abban leírt feltételeknek, vagyis ha egynél több feltételt tud teljesíteni a felsoroltak közül. Ha a kft-ben az ügyvezetői feladatokat látja el, akkor nyugodtan számlázhat valami más tényleges tevékenységet. Ezt a jogviszonyt, annak minden részletével, mindenképpen foglalják írásos szerződésbe.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Érdeklődni szeretnék, hogy amennyiben székhelynek olyan helyszínt jelöltem, ahol a tulajdonos előzetesen nem adott hozzájárulást a székhelyként való használathoz, milyen problémák adódhatnak egy esetleges későbbi ellenőrzés során?
A hiányosságra később derült fény, utólagosan pótolnánk egy székhelyszolgáltatásra váltással.
Üdvözlettel,
Ferenc
Kedves Ferenc!
Tapasztalatom szerint, mivel már kijavították a hibát, nem szokott az adóhivatal erre bírságot kiszabni.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
Érdeklődni szeretnék, hogy választhatom- e a KATÁT, akkor ha Tankerületi Központnak számlázok negyedévenként, 25 db számlát írok iskolákra lebontva. Az éves számlák összege meghaladja az 2 millió forintot, melyet a Tankerületi Központ egyenlít ki. A kiszámlázott tevékenység Tűz és munkavédelem.
Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel: Fodor Lászlóné
Kedves Fodor Lászlóné!
Abból, amit írt sajnos nem tudom megmondani, hogy választhatja-e a katát, mert semmilyen információt nem közölt, amiből ez eldönthető lenne.
A kata választásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy az vállalkozási tevékenység legyen és ne bújtatott munkaviszony.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:
– a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,
– a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem egy megrendelőtől szerezte (a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló megrendelőket egy megrendelőnek kell tekinteni),
– a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan,
– a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,
– a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére,
– a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg,
– a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt 36 órás munkaviszonyban vagy a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.
Ha tehát fentiek közül a szerződéses kapcsolatában, legalább kettőt teljesíteni tud (és javaslom, hogy ezt a szerződésbe is foglalják bele), akkor köthet katás egyéni vállalkozóként szerződést az említett intézménnyel.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
E.ü. szellemi szabadfoglalkozásúként havi 4-5 alkalommal vállalnék ügyeletet, aban az intézetben ahol a főállásom van. A munkavégzés napjait én adom meg, egyeztetek természetesen. A munkavégzés módja a szakmai irányelvek alapján történik. Vállalható e a kata? Köszönöm válaszát.
Kedves Zoltán!
Mivel a munkavégzés rendjének és módjának meghatározásával két feltételt teljesített, igen. Mindenképpen írják bele ezeket a szempontokat a szerződésbe.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves G. Novák Mária!
Adott egy Kft., melynek 50 %-ban tulajdonosa vagyok. (Ezen kívül nincs más “szerepem”.)
Egyéni katás vállalkozóként az alábbi feltételek teljesülésével:
– állami szférában rendelkezem heti 40 órás munkaviszonnyal
– a kft nem ad utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan
– a tevékenység végzésének helye a birtokomban van
– a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a Kft. biztosítja
– a tevékenység végzésének rendjét a Kft. nem határozza meg
számlázhatok-e havonta ennek a Kft.-nek vagy ez minősülhet „bújtatott munkaviszonynak”?
Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Nagyné Erika
Kedves Nagyné Bükkös Erika!
A megadott feltételek megfelelnek a törvényi előírásoknak, tehát ha így számláz a Kft. felé, akkor az nem lehet bújtatott munkaviszony. Fontosnak tartom még, hogy valódi teljesítés legyen a számlák mögött.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária! A következőben szeretném állásfoglalását kérni : adott egy egyszemélyes kft melynek tulajdonosa munkaviszonnyal is rendelkezik e társaságban. E tulajdonosnak egyéni vállalkozása is van évek óta, fő tevékenysége gép kölcsönzés. Az esetek 95%-ában a saját kft a bérbevevő. Választható e KATA erre a tevékenységre? Kivédhető e a vélelmezett munkaviszony? Próbálom értelmezni az erről szóló paragrafusokat, de bizonytalan vagyok. A 14-es § 1-es bekezdésében foglaltak alapján véleményem szerint az ügylet tartalma szerint a bérbeadást nem lehet munkaviszony keretében végezni. A 14-es § 3 bekezdése szerint is több mint 1 feltétel teljesül. Viszont ott van a 4-es bekezdés :.”…….. kapcsolt vállalkozási viszonyban álló személyeket e § alkalmazásában egy személynek kell tekinteni “. Itt teljesen elvesztettem a fonalat: ezt úgy kell értelmezni, hogy hiába felelek meg a 3-as bekezdés c,e,f, pontjainak, mivel kapcsolt vállalkozás a bérbevevő így ezek a pontok nem álljàk meg a helyüket ? Kérem segítsen értelmezni. Előre is köszönöm a tájékoztatás t!
Kedves Kriszti!
Ha a tulajdonos tulajdonában vannak gépek és úgy dönt, hogy ezeket egyéni vállalkozás keretében adja bérbe a kft-nek, akkor ennek semmi akadálya, a kata törvény csak az ingatlan bérbeadást tiltja katásként végezni.
A kata törvényben 7 pontból egynél többet kell teljesíteni, hogy kivédhető legyen a munkaviszony vélelme. Ha ez meg van, akkor csak szerződést kell kötni, amibe ezeket bele is foglalják. Ebben az esetben pedig szó sincs személyes munkavégzésről, csak bérbeadásról, így véleményem szerint semmi sem feltételezi, hogy ezt munkaviszony keretében kellene tenni.
A 14. § (4) bekezdése arról szól, hogy ha én vállalkozási tevékenység keretében végzek szolgáltatást egy társaságnak és egy másik társaságnak is, és ez a két társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban van egymással, akkor a két társaság felé történt kiszámlázásom bevétele úgy számít a 13. § vonatkozásában, mintha egy társaság felé számláztam volna ki.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária! Köszönöm a megerősítést, én is így gondoltam.
Kedves Kriszti!
Kérdésem az lenne, hogy
– amennyiben KATA-s vállalkozóként a munkavégzésem helye részben a saját lakásom, részben pedig a megbízó által meghatározott, de nem a tulajdonában álló helyeken dolgozók (szerződött partnerei dolgozói) ellenőrzése. A megbízó telephelyén semmilyen tevékenységet nem végzek.
– az ellenőrzések időpontját én határozom meg
– az ellenőrzés módjára vonatkozóan nem a megbízóm, hanem az ellenőrzött helyek és a tevékenység általános szabályai az irányadóak
ez esetben megdönthető-e a leplezett munkaviszony vélelme?
További kérdésem lenne, hogy a saját eszköz fogalmában a bérelt/lizingelt eszköz belefér-e. Ez esetben bérelhetek mondjuk autót a megbízótól?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Róbert!
A következő hat (illetve hét pont van már a jogszabályban, de én most csak hatot teszek ide az egyszerűség kedvéért), feltételből kell egynél többet teljesíteni:
a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,
a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem egy megrendelőtől szerezte (a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló megrendelőket egy megrendelőnek kell tekinteni),
a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan,
a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll,
a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a megrendelő bocsátotta a kisadózó rendelkezésére,
a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
Az ön által említett két feltétel tökéletesen elegendő:
a megrendelő nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan,
a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
Én a szerződést javaslom még kiegészíteni eggyel:
a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette,
Ami azt jelenti, hogy a kisadózó alvállalkozót vesz vagy vehet igénybe, ha ezt beleírják a szerződésbe, akkor már három feltétel teljesül és ez kizárja a munkaviszonnyá minősítést.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária !
Szolgálati járadékos vagyok. A járadék mellett alkalmazotti jogviszonyom van egy biztonsági céggel. Mivel a rám vonatkozó keresetkorlát eléggé behatárolja a munkavégzést kérdésem az lenne, hogy nem főállásu kisadózóként végezhetek e munkát más szintén biztonsági tevékenységet folytató cégnél ?
Kedves Varga László!
Igen, mert a katás jövedelme nem számít bele a keresetkorlátba.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária