Adótanácsadónk szerint ez legyen a társasági szerződésben – 2. rész
Adótanácsadói sorozatunkban tovább folytatjuk azoknak a fontos pontoknak a bemutatását, amik nem maradhatnak ki egy jól megírt társasági szerződésből.
Apró figyelmetlenségek, amik megnehezítik az adótanácsadó és a cég dolgát
Mint előző cikkünkben írtuk, egy alakuló társaság – a kis- és középvállalkozások szektorában – leginkább az egyszerűsített eljárást választja a társaság alapításakor. Ha mégsem, általában akkor sem figyelnek a tagok ezekre a fontos szempontokra.
Azt mutattuk be, hogyan kerülhetjük el a kényszerdöntések sorozatát, ha a társaság nem minden üzleti évben tud nyereségesen működni. Ennek következtében előfordul, hogy saját tőkéje a jegyzett tőkéje alá csökken, de ebből a helyzetből is van kiút.
Adótanácsadóként most folytatom a sort, és azt mutatom be, hogyan tudnak a tagok még a beszámoló elfogadása előtt osztalékelőleghez jutni a jövedelmezően működő társaságuk nyereségéből.
A jogi háttér, hogy tisztán lássunk
A hatályos jogszabályok szerint a társaság tulajdonosai csak a beszámoló elfogadásával jogosultak osztalékot felvenni. A beszámoló elfogadásakor dönthetnek arról, hogy a nyereséget (mérleg szerinti eredményt), vagy annak egy részét osztalékként fizetik-e ki.
A beszámoló elfogadásának határideje viszont a tárgyévet követő év május 31-e, ami azt jelenti, hogy ha a társasági szerződésből hiányzik az erre utaló rész, akkor a tárgyév nyereségéhez csupán csaknem fél év múlva juthatnak hozzá a tagok.
Néhány egyszerű helyzet a való életből
Egy jól működő társaságban szükség lehet arra, hogy a tulajdonosok ne várjanak a tárgyévi beszámoló elfogadásáig, hanem hamarabb hozzájussanak az őket tagként megillető jövedelmükhöz.
Ennek több oka is lehet. Lássunk néhányat:
- A tagok olyan likviditási helyzetben vannak, hogy nem tudnak a beszámoló elfogadásáig várni (pl. nagyobb összegű költekezésbe szeretnének kezdeni, de nincs rá anyagi fedezetük, és nem szeretnének egy esetleges vagyonosodási vizsgálat áldozatai lenni).
- Oka lehet az is, hogy a pénztárban lévő készpénzállomány összege olyan magas, hogy meghaladja a pénzkezelési szabályzatban elfogadott legmagasabb mértéket. Ezen is lehet osztalékelőleg felvételével segíteni.
- A megtermelt eredményt saját befektetésként, saját hasznukra szeretnék már a beszámoló elfogadása előtt hasznosítani.
Osztalékelőleg felvételekor csak személyijövedelemadó-előleget kell a társaság tagjától levonni és megfizetni, egészségügyi hozzájárulást nem. Az egészségügyi hozzájárulást csak a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék tényleges kifizetése után kell megfizetni, ami adótanácsadónk szerint jó ideig, jelentős összegeket tud a társaság költségvetésében tartani.
Ha hanyagul intézkedik, megbüntetik!
A jóváhagyott osztalékról ügyvezetői nyilatkozatot is kell küldeni a cégbíróságnak a beszámoló elfogadásakor – de ezt utoljára a 2013. évi beszámoló kapcsán, ha a megváltozott szabályoknak megfelelő társasági szerződés módosítása megtörtént. Az új Ptk. az ügyvezető felelősségévé teszi azt, hogy csak akkor fizethet ki osztalékot és osztalékelőleget a társaság, ha ezzel nem veszélyezteti annak fizetőképességét, így erről a későbbiekben már nem kell semmilyen nyilatkozatot küldeni.
Adótanácsadói figyelmeztetés!
Ha a társasági szerződés megfogalmazásakor, illetve módosításakor a tulajdonosok nem gondolnak erre, akkor sajnos, ez a vágyuk nem teljesülhet, mert a társaság osztalékelőleget csak akkor fizethet ki, ha ezt a társaság szerződésében lehetővé tették.
Apró kiegészítés – hatalmas különbség
Adótanácsadói javaslatom szerint tehát, figyeljünk arra, hogy a társasági szerződésben szerepeljen a tagoknak az a jogosultsága, hogy osztalékelőleget vehessenek fel. Ez semmire nem kötelezi a tagokat, csak annak a lehetőségét biztosítja, hogy a beszámoló elfogadása előtt juthassanak osztalékelőleghez.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!
S ha nem szeretne lemaradni sorozatunk további részéről sem, iratkozzon fel hírlevelünkre!
