Címke: osztalékelőleg

Fontos tudnivalók az osztalékfizetésről, adótanácsadónk tollából – 3. rész

20628309_sAdótanácsadói írásunk eddigi részeiben az osztalékelőleg-fizetés összegét meghatározó fogalmakkal és az osztalékfizetés összegének korlátaival foglalkoztunk.

Most azt mutatjuk meg, milyen fontos teendőket jelent a beszámoló elfogadása, az osztalékelőleg minősítése szempontjából.

Gondolhatnánk azt is, hogy ez teljesen egyszerű. Ha több előleget fizettünk a tulajdonosoknak, mint amennyi osztalék jóváhagyásra került a beszámoló elfogadásakor, akkor azt vissza kell fizessék, ha kevesebbet, akkor pedig a társaság fizeti ki a különbözetet, de adótanácsadónk szerint sajnos, a helyzet nem ilyen egyszerű.

Fontos tudnivalók!

Mire figyeljünk az osztalékelőleg kifizetésekor?

  • el kell készíteni a közbenső mérleget
  • meg kell állapítani az osztalékfizetési korlátot
  • osztalékelőleg csak a tárgyév utolsó napjáig fizethető
  • a tárgyév utolsó napja után tulajdonosnak fizetett összegek nem minősülnek osztalékelőlegnek, ezek a kifizetések a tulajdonosnak fizetett kölcsönnek minősülnek
  • kivéve, ha a kifizetés előtt a tárgyévi beszámoló jóváhagyásra került, mert akkor ez a kifizetés már osztaléknak számít

Végül nézzük meg azt a három esetet, amely a beszámoló elfogadásakor előállhat – az adatok ezer forintban értendők.

Megnevezés „A” variáció „B” variáció „C” variáció
Kifizetett osztalékelőleg 2 000 2 500 2 300
Jóváhagyott osztalék 2 300 2 300 2 300
Eltérés 300 – 200

„A” variáció

A beszámoló elfogadásakor 300 ezer forinttal több osztalék került jóváhagyásra, mint amennyi a kifizetett osztalékelőleg volt. Ebben az esetben, adótanácsadónk szerint, nincs más teendő, mint a társaság likviditási helyzetétől függően, a tulajdonosoknak kifizetni ezt a különbözetet.

„B” variáció

Nagy baj van!

200 ezer forinttal több osztalékelőleget fizetett ki a társaság, mint amennyit osztalék címén a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott.

Ebben az esetben adótanácsadónk sem tud segíteni. Sajnos, tulajdonosnak fizetett kölcsönnek kell minősíteni ezt a többletet, amely után a tulajdonosnak a felvétel napjától a visszafizetés napjáig vagy kamatot kell fizetni, vagy kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik a tulajdonosnál, vagy elengedésre kerül ez a követelés annak minden vonzatával együtt.

„C” variáció

Ez az a problémamentes eset, amikor a beszámoló lehetővé teszi, hogy az év közben kifizetett osztalékelőleg mértékű összeget fogadják el a tulajdonosok.

Adótanácsadóként az óvatosság elvét javaslom mindenkinek, aki osztalékelőleg-fizetésről dönt, hogy ne kerüljön abba a visszavonhatatlan helyzetbe, amikor többlet adófizetésre kényszerülhet!

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Fontos tudnivalók az osztalékfizetésről, adótanácsadónk tollából – 2. rész

27664234_sElőző adótanácsadói írásunkban megígértek szerint az osztalék és osztalékelőleg megállapításával kapcsolatban az ott elmondottakat példával szemléltetjük.

Előző adótanácsadói írásunkban az osztalék és osztalékelőleg megállapításával a kifizetésének korlátaival foglalkoztunk, megígérve, hogy az ott elmondottakat adótanácsadói példával fogjuk még érthetőbbé tenni.

Adótanácsadói ígéretemet betartva, az előző írásunkban elmondottakat számpéldán tesszük érthetővé.

Három variációt vázoltunk fel a megértés segítésére – az adatok ezer forintban értendők.

Megnevezés A. variáció B. variáció C.
variáció
Jegyzett tőke 3 000 3 000 3 000
Eredménytartalék 1 700 1 700 1 700
Lekötött tartalék 500 500 500
Értékelési tartalék 1 800 1 800 1 800
Közbenső mérleg szerinti eredmény 600 600 600
Saját tőke 7 600 7 600 7 600
Felvenni kívánt osztalékelőleg 2 000 2 500 2 300
Korrigált saját tőke (saját tőke felvenni kívánt osztalékkal, lekötött és értékelési tartalékkal csökkentett összege) 3 300 2 800 3 000

Mi látszik ebből az adótanácsadói példából?

Az „A” variációban a társaság 2 millió, „B” variációban 2,5 millió, „C” variációban 2,3 millió forint osztalékelőleget szeretne a tulajdonosoknak fizetni.

Ha mindhárom variációban kiszámoljuk a korrigált saját tőkét a felvenni kívánt osztalékelőleg figyelembevételével, akkor azt látjuk, hogy a maximálisan felvehető osztalékelőleg 2,3 millió forint, mert akkor nem lesz a korrigált saját tőke összege kisebb, mint a jegyzett tőke összege.

A saját tőke adatai mindhárom variációban ugyanazok, ezért az osztalékfizetési korlát is mindhárom variációban ugyanannyi (7,6 – 0,5 – 1,8 – 3 ), 2,3 millió forint.

Fontos változás!

Fontos változás, hogy az új Ptk. szerint működő társaságok (azok, akik már módosították társasági szerződésüket a megváltozott jogszabálynak megfelelően) ügyvezetőinek már nem kell a jóváhagyott osztalékról és osztalékelőlegről nyilatkozatot küldeniük a cégbíróságok felé, ahogy arról már előző írásunk egyikében szót ejtettünk. Ezt a döntést a taggyűlés hatáskörébe utalja a jogszabály.

Remélem, hogy ezzel az adótanácsadói példával már sikerült élővé tenni előző írásunk összes információját!

Írásunk harmadik részében azzal foglalkozunk majd, hogyan kell minősíteni a kifizetett osztalékelőleget, ha az alatta marad vagy meghaladja a beszámolóban jóváhagyott osztalék összegét.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Adótanácsadónk szerint ez legyen a társasági szerződésben – 2. rész

8075379_sAdótanácsadói sorozatunkban tovább folytatjuk azoknak a fontos pontoknak a bemutatását, amik nem maradhatnak ki egy jól megírt társasági szerződésből.

Apró figyelmetlenségek, amik megnehezítik az adótanácsadó és a cég dolgát

Mint előző cikkünkben írtuk, egy alakuló társaság – a kis- és középvállalkozások szektorában – leginkább az egyszerűsített eljárást választja a társaság alapításakor. Ha mégsem, általában akkor sem figyelnek a tagok ezekre a fontos szempontokra.

Azt mutattuk be, hogyan kerülhetjük el a kényszerdöntések sorozatát, ha a társaság nem minden üzleti évben tud nyereségesen működni.  Ennek következtében előfordul, hogy saját tőkéje a jegyzett tőkéje alá csökken, de ebből a helyzetből is van kiút.

Adótanácsadóként most folytatom a sort, és azt mutatom be, hogyan tudnak a tagok még a beszámoló elfogadása előtt osztalékelőleghez jutni a jövedelmezően működő társaságuk nyereségéből.

A jogi háttér, hogy tisztán lássunk

A hatályos jogszabályok szerint a társaság tulajdonosai csak a beszámoló elfogadásával jogosultak osztalékot felvenni. A beszámoló elfogadásakor dönthetnek arról, hogy a nyereséget (mérleg szerinti eredményt), vagy annak egy részét osztalékként fizetik-e ki.

A beszámoló elfogadásának határideje viszont a tárgyévet követő év május 31-e, ami azt jelenti, hogy ha a társasági szerződésből hiányzik az erre utaló rész, akkor a tárgyév nyereségéhez csupán csaknem fél év múlva juthatnak hozzá a tagok.

Néhány egyszerű helyzet a való életből

Egy jól működő társaságban szükség lehet arra, hogy a tulajdonosok ne várjanak a tárgyévi beszámoló elfogadásáig, hanem hamarabb hozzájussanak az őket tagként megillető jövedelmükhöz.

Ennek több oka is lehet. Lássunk néhányat:

  • A tagok olyan likviditási helyzetben vannak, hogy nem tudnak a beszámoló elfogadásáig várni (pl. nagyobb összegű költekezésbe szeretnének kezdeni, de nincs rá anyagi fedezetük, és nem szeretnének egy esetleges vagyonosodási vizsgálat áldozatai lenni).
  • Oka lehet az is, hogy a pénztárban lévő készpénzállomány összege olyan magas, hogy meghaladja a pénzkezelési szabályzatban elfogadott legmagasabb mértéket. Ezen is lehet osztalékelőleg felvételével segíteni.
  • A megtermelt eredményt saját befektetésként, saját hasznukra szeretnék már a beszámoló elfogadása előtt hasznosítani.

Osztalékelőleg felvételekor csak személyijövedelemadó-előleget kell a társaság tagjától levonni és megfizetni, egészségügyi hozzájárulást nem. Az egészségügyi hozzájárulást csak a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék tényleges kifizetése után kell megfizetni, ami adótanácsadónk szerint jó ideig, jelentős összegeket tud a társaság költségvetésében tartani.

Ha hanyagul intézkedik, megbüntetik!

A jóváhagyott osztalékról ügyvezetői nyilatkozatot is kell küldeni a cégbíróságnak a beszámoló elfogadásakor – de ezt utoljára a 2013. évi beszámoló kapcsán, ha a megváltozott szabályoknak megfelelő társasági szerződés módosítása megtörtént. Az új Ptk. az ügyvezető felelősségévé teszi azt, hogy csak akkor fizethet ki osztalékot és osztalékelőleget a társaság, ha ezzel nem veszélyezteti annak fizetőképességét, így erről a későbbiekben már nem kell semmilyen nyilatkozatot küldeni.

Adótanácsadói figyelmeztetés!

Ha a társasági szerződés megfogalmazásakor, illetve módosításakor a tulajdonosok nem gondolnak erre, akkor sajnos, ez a vágyuk nem teljesülhet, mert a társaság osztalékelőleget csak akkor fizethet ki, ha ezt a társaság szerződésében lehetővé tették.

Apró kiegészítés – hatalmas különbség

Adótanácsadói javaslatom szerint tehát, figyeljünk arra, hogy a társasági szerződésben szerepeljen a tagoknak az a jogosultsága, hogy osztalékelőleget vehessenek fel. Ez semmire nem kötelezi a tagokat, csak annak a lehetőségét biztosítja, hogy a beszámoló elfogadása előtt juthassanak osztalékelőleghez.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni sorozatunk további részéről sem, iratkozzon fel hírlevelünkre!