Adótanácsadói segítség az adómentes támogatásokhoz! – 1. rész
2014-től lehetőség nyílt a lakáshitelek adómentes kiváltására, azonban adótanácsadóként úgy gondolom, hogy a részlet szabályok nem voltak tisztázottak.
A személyijövedelemadó-törvény módosításával 2014. január 1-jétől lehetőség nyílt a munkavállalók lakáshitelének adómentes munkáltatói támogatással való kiváltására. A helyzet azonban korántsem egyszerű: jogalkalmazóként és adótanácsadóként is azt gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó eljárási szabályok egyáltalán nem voltak tisztázottak.
Az illetékes minisztérium – „késlekedés nélkül” – 2014. április 3-án jelentette meg a támogatás folyósításának részletes szabályait.
Amit eddig az adótanácsadóként megosztottam…
Adótanácsadóként már írtam arról, hogy ház, lakás építésére, vásárlására, korszerűsítésére a társaság adhat munkavállalóinak vissza nem térítendő támogatást.
Arról is hírt adtunk, hogy ez a támogatás hiteltörlesztésre is alkalmazható.
Amire azonban igazán vártunk, az az, hogy megjelenjen a jogszabály alkalmazási rendelete arról, hogy az eddig is érvényes jogszabályt pontosan hogyan alkalmazzuk lakáscélú hiteltörlesztési támogatás esetén.
Két részben összefoglaljuk mindazt, amit fontos tudni azoknak az ügyvezetőknek, akik erről döntenek. Bízunk benne, hogy így adótanácsadóként megóvjuk őket azoktól a csapdáktól, amelyekbe akaratlanul is beleeshetnek.
A teljesség kedvéért a lakásvásárlás, -építés, -építtetés, -alapterület-növelés és -korszerűsítés szabályait is összefoglaljuk.
Mit is kell tudnunk a támogatásról általában?
- adómentesen adható
- a társaság a vissza nem térítendő támogatás teljes összegét adóalap-csökkentésként számolhatja el
- a következőkre használható fel: belföldi lakás vásárlására, építésére, alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítésére, korszerűsítésére és lakáscélú hiteltörlesztés támogatása
- a támogatottnak munkaviszonyban kell állnia a támogató társasággal (tagok is állhatnak munkaviszonyban a társasággal)
- hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül, annak igazolása alapján adható
- a támogatás a vételár, vagy a teljes építési költség 30 százalékáig terjedhet
- a munkavállaló öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot kaphat ezen a címen
- a lakás nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt
Mi minősül saját lakásnak?
- amelyben a magánszemély bármilyen arányban tulajdonos
- amelyben haszonélvezettel bír
- vagy ezeket a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a zártvégű lízing keretében megszerzett lakást is
FONTOS adótanácsadói figyelmeztetés!
A támogatás folyósításakor a munkáltató vagyis döntő többségében az ügyvezető kötelezettsége, hogy megvizsgálja és eldöntse, hogy az adómentesség feltételei fennállnak-e.
Könnyítés, hogy a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy egy adóéven belül több részletben nyújtja a munkáltató.
A szükséges igazolásokat, amelyek már a folyósítás előtt a munkavállaló rendelkezésére állnak, célszerű a támogatás folyósítása előtt bekérni. Ekkor még igen komoly érdeke fűződik a munkavállalónak ahhoz, hogy a támogatás megszerzése érdekében ezeket leadja, nem is beszélve az esetlegesen év közben megszűnő munkaviszony esetén adódó bonyodalmakról, amelyeket ezzel elkerülhetjük.
Az általános információk közreadása után a következő részben azokat a nélkülözhetetlen információkat tudhatja meg, amelyek a határidőkről, igazolásokról és átutalási teendőkről szólnak.
Ha hasznosnak tartotta adótanácsadónk írását, kedvelje oldalunkat és tartson velük a jövő héten is!
Ha további írásainkról sem szeretne lemaradni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
