Adótanácsadó elemez: egészségügyi szolgáltatási járulék
Adótanácsadói tapasztalataim szerint, a közép- és felsőfokú intézményekben végzett hallgatók gyakran hosszú ideig nem találnak végzettségüknek megfelelő munkát, mert a piac keresleti oldala egészen más szakmastruktúrával várná a frissen végzetteket, mint amivel ők rendelkeznek.
Előző cikkeimben azt néztük meg, hogyan lehet a bölcsődés, napközis és közoktatásban tanuló gyermekekkel rendelkező munkavállalókat segíteni gyermekeikkel kapcsolatos kiadásaik kapcsán. Most is ezt a személetet fogjuk követni és adótanácsadóként most azt fogom megmutatni, hogy a közép- és felsőfokú intézményben végzett, de alkalmazásba még nem került gyermekeinknek hogyan tudunk a legolcsóbban egészségügyi ellátásra jogosultságot szerezni.
Ha gyermekeink elég kitartóak, és nem adják fel, hogy megtalálják álmaik munkahelyét, akkor bizony nekünk, szülőknek kell ahhoz havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, hogy gyermekinknek egészségügyi ellátásuk legyen.
Van-e lehetőség arra, hogy kicsit olcsóbban biztosítsuk számukra ezt a lehetőséget?
Írásunkban ezt a kérdést vizsgáljuk meg a kis- és középvállalkozások oldaláról, egy kis fogalomtisztázás után.
Ahogy az adótanácsadó látja az egészségügyi szolgáltatási járulékot
Nem kell a járulékot megfizetni azoknak a magánszemélyeknek, illetve az őket foglalkoztató vállalkozásoknak, akik biztosítottnak minősülnek, vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosultak!
Lássuk – a teljesség igénye nélkül – kik ezek?
Adótanácsadói toplista a szerencsésekről:
- munkaviszonyban lévő munkavállalók, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatásuk teljes vagy részmunkaidőben történik,
- ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban lévők,
- munkaviszonyos szövetkezeti tagok,
- tanulószerződéses szakképző iskolai tanulók,
- álláskeresési támogatásban részesülők,
- kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
- kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
- megbízási szerződés alapján, személyesen munkát végző személy, ha tárgyhavi jövedelme eléri a minimálbér 30%-át,
- társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, ha jövedelme eléri a minimálbér 30%-át,
- munkavállaló, aki külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén végez munkát,
- kiskorú magyar állampolgár,
- táppénzes, tgyás, gyed, ellátásban részesülők,
- köznevelési törvény szerint nappali rendszerű iskolai oktatás keretében tanulmányokat folytató,
- felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató – mondom ezt adótanácsadóként.
Ki kerülheti el az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését?
- kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,
- kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó,
- szövetkezeti törvény szerinti tagi munkavégző.
A fenti hosszadalmas felsorolás után nézzük, hogyan tudjuk munkahelyet kereső, de nem találó szeretteinket – és persze magunkat is – olyan helyzetbe hozni, hogy egészségügyi szolgáltatásra legyenek jogosultak.
Ha a felsorolás elejét jól megértettük, akkor egészen egyszerűen úgy, hogy saját vállalkozásunkban keresünk számukra olyan munkát – akár pl. havi 1 órás foglalkoztatásban –, amelyet munkaviszonyban el tudnak látni. Ilyen munka lehet például az iratok sorba rendezése a könyvelés számára, bármilyen nyilvántartás vezetése a társaság számára, postai ügyek intézése, hogy csak néhányat soroljak fel.
A jogszabály szerint ugyanis, munkaviszonyban lévő munkavállalók biztosítottnak minősülnek, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatásuk teljes vagy részmunkaidőben történik. Vagyis, ha vágyai állásáról álmodozó gyermekünket alkalmazottként jelentjük be részmunkaidőre, akkor akár a felét is megtakaríthatjuk az egyébként megfizetendő járuléknak.
2013-ban a fizetendő havi egészségügyi szolgáltatási járulék összege 6 660 forint, a havi 1 órás munkaviszony összes járuléka és adója pedig 2 842 forint.
Ha szeretné követni adótanácsadónk, könyvelőirodánk további praktikáit, iratkozzon fel hírlevelünkre!
