Adómegtakarítások az adótanácsadó segítségével – 3. rész
Adótanácsadónk ezúttal is az év végi zárás és azzal igénybevehető társasági adókedvezmények világába kalauzolja el a velünk tartó ügyvezetőket és könyvelőirodákat.
Adótanácsadói idegenvezetésünk eddigi állomásai szorosan kapcsolódtak a kis- és középvállalkozások tárgyi eszközökkel kapcsolatosan igényelhető kedvezményeihez, s ebben most sem lesz változás.
Újabb tippek az adótanácsadó ötlettárából
Korábbi írásunkban adótanácsadóként a hitelből beszerzett beruházások hitelkamata után igénybevehető adókedvezményt mutattuk be.
A sort egy másik, szintén sokak által használható, pusztán a beruházás tényéhez kapcsolódó adóalap-csökkentő kedvezmény ismertetésével folytattuk.
Ebben az írásunkban egy olyan adóalap-csökkentő adótanácsadói ötletről ejtünk szót, amelynek igénybevétele igényel némi tervezést is.
A társaságoknak lehetőségük van arra, hogy későbbi beruházásaik teljes összegét, egy meghatározott mértékig, a tárgyév társasági adóalapja csökkentéseként számolják el.
Mekkora az igénybe vehető kedvezmény mértéke?
Adóalap-csökkentő kedvezményként legfeljebb a tárgyév adózás előtti eredményének 50%-a számolható el, s ez az összeg nem haladhatja meg az 500 millió forintot.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha egy társaság társasági adó levonása előtti adóalapja pl. 80 millió forint, akkor ebből maximum 40 millió forintot tud kivonni a tárgyévi társasági adó alól.
A kedvezmény nélkül fizetendő társasági adója 8 millió forint lett volna, azonban, ha követi adótanácsadónk tanácsait, a kedvezmény elszámolásával csupán ennek a felét, 4 millió forintot kell befizetnie a költségvetésbe.
Mik a kedvezmény igénybevételének feltételei?
- A fenti példánál maradva, az adózó ezt a 40 millió forintot olyan beruházásokra tette félre, amelyeket a tárgyévet követő 4 adóévben tervez megvalósítani.
- Ezt az adózás alól kivont összeget a társaság köteles lekötött tartalékba helyezni, és a könyvekben, valamint a tárgyévi mérlegben már így kimutatni.
- Ezt az eredménytartalékból elkülönített tartalékot a következő 4 év beruházásai értékével kell folyamatosan csökkenteni, és évről évre kimutatni, hogy a lekötött tartalék összegéből mennyi még az elköltetlen rész.
- Azokra az aktivált beruházásokra, amelyeket a lekötött tartalékból szerez be a társaság a következő 4 évben, nem számolható el társasági adóalap-csökkentő értékcsökkenés. Vagyis, ez az adóalap-csökkentő kedvezmény adótanácsadói szemmel tulajdonképpen egy előrehozott értékcsökkenés elszámolása.
Milyen eszközberuházásokra nem vonatkozik a kedvezmény?
A fejlesztési tartalékot a társaság nem használhatja fel:
- nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként,
- térítés nélkül átvett eszköz címen,
- olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Ez alól kivétel a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény.
Mi történik akkor, ha a lekötött összeget a negyedik év végéig nem használja fel a társaság?
A négy év alatt fel nem használt összeg kétszerese után kell a társasági adót és a rászámolt késedelmi pótlékot megfizetni. De adótanácsadóként azt tapasztalom, hogy ha jól tervezünk, akkor ez természetesen nehezen fordulhat elő.
Tényleges vagy csak előrehozott kedvezmény?
Adótanácsadói példa:
Tervezzük, hogy 40 millió forint összegben ingatlant vásárolunk. Az egyszerűség kedvéért maradjunk az előző példánál.
- Adózás előtti eredmény évről évre 80 millió forint.
- Adózás alól kivont, lekötött tartalék az első évben 40 millió forint, a további években nem képezünk ilyet.
- Példánkban, az ingatlanvásárlásra fókuszálva, csak az ingatlanvásárlás okozta különbségeket emeljük ki.
Nézzük meg adótanácsadói szemmel, hogyan alakul a társaság adófizetési kötelezettsége, ha az ingatlanvásárlásához elkülönít lekötött tartalékot – és hogyan alakul, ha nem különít el.
|
Lekötött tartalék képzésével |
1. év |
2. év |
3. év |
4. év |
5. év |
|
Adózás előtti eredmény |
80 000 |
80 000 |
80 000 |
80 000 |
80 000 |
|
Lekötött tartalék |
40 000 |
– |
– |
– |
– |
|
Vásárolt ingatlan értékcsökkenése |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Társasági adóalap |
40 000 |
80 000 |
80 000 |
80 000 |
80 000 |
|
Fizetendő társasági adó |
4 000 |
8 000 |
8 000 |
8 000 |
8 000 |
|
Lekötött tartalék képzése nélkül |
1. év |
2. év |
3. év |
4. év |
5. év |
|
Adózás előtti eredmény |
80 000 |
80 000 |
80 000 |
80 000 |
80 000 |
|
Lekötött tartalék |
– |
– |
– |
– |
– |
|
Vásárolt ingatlan értékcsökkenése |
– |
800 |
800 |
800 |
800 |
|
Társasági adóalap |
80 000 |
79 200 |
79 200 |
79 200 |
79 200 |
|
Fizetendő társasági adó |
8 000 |
7 920 |
7 920 |
7 920 |
7 920 |
|
Társasági adó megtakarítás |
4 000 |
– |
– |
– |
– |
|
…vagy többlet |
– |
80 |
80 |
80 |
80 |
Az adótanácsadóként vázolt táblázatból jól látszik, hogy ha a társaság él az adóalap-kivonás lehetőségével, akkor az első évben 4 millió forint adót takarít meg ahhoz az állapothoz képest, ha nem veszi igénybe ezt a lehetőséget. A további években pedig mindössze 80 ezer forinttal több adófizetési kötelezettsége keletkezik, mint abban a variációban, amikor kedvezmény igénybevétele nélkül végzi el az ingatlan-beruházást.
Adótanácsadónk azért választotta az ingatlan-beruházás példáját, mert ezen látható a legjobban, hogy ez az előrehozott értékcsökkenés típusú kedvezmény egy hosszú élettartamú eszköz esetében akár tényleges kedvezményt is jelenthet.
Tartson adótanácsadónkkal a következő héten is, amikor tovább utazunk az adókedvezmények vizein.
Cikkünket a Piac és Profit oldalán is olvashatja.
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni adótanácsadói kirándulásunk további állomásairól, iratkozzon fel hírlevelünkre!
