Jogszabályi változások – 2020. – 2.rész
Jó néhány ponton változnak az áfa és számlázási szabályok 2020. január 1-től, július 1-től és 2021. január 1-től.
Jó néhány ponton változnak az áfa és számlázási szabályok 2020. január 1-től, július 1-től és 2021. január 1-től, jobb ezekre már most felkészülni!
Fontos lehet a felkészülést nem az utolsó pillanatra hagyni és begyakorolni az új dolgok használatát, mert július 1-től már nem lesz erre mód.
ÁFA
Az összes számláról lesz adatszolgáltatási kötelezettség, ezért mindenkinek azt ajánlom, hogy már most kezdjen el olyan online számlázó programot használni, amely összeköttetésben van az adóhivatal rendszerével és minden beavatkozás nélkül eleget tesz a bejelentési kötelezettségnek. Fontos szempont lehet még az is a kiválasztásnál, hogy a számlázó program mennyire tud kommunikálni a könyvelőnk könyvelő programjával.
A számlák kötelező adattartalma lesz a vevő adószáma!
2020. július 1-től minden olyan számlát jelenteni kell, amelyet belföldi adóalany felé állítottak ki. Ebben a vonatkozásban teljesen mindegy, hogy a számla kiállítója kicsoda, katás egyéni vállalkozó, alanyi adómentes társaság, fordított adózással számlázó vagy különbözeti áfás, ha belföldi adóalany felé állít ki számlát, jelentési kötelezettsége van.
Az előlegfizetéssel érintett végszámlák esetében a szerződéses összegről szóló végszámla és az előlegek különbözetéről kell az adatot szolgáltatni.
2021. január 1-től mindegy ki és kinek állítja ki a számlát, ha belföldi jogszabályok szerint kell a számlát kiállítani, akkor azokat mind jelenteni kell. Tehát a júliusi jelentési kötelezettséghez képest itt már nem számít, hogy belföldi adóalany felé történik-e a számla kiállítása, csak az a fontos, hogy a magyar áfa szabályok szerint kelljen elkészíteni és ez már jelentési kötelezettséget fog generálni. Bekerülnek a jelentési kötelezettségbe a közösségi értékesítéses számlák és az export is.
A nem adóalany vevők számláit is jelenteni kell, a jelentési kötelezettségnek nem lesz kötelező eleme a vevő adószáma (mivel nincs neki).
Bejövő számlák adatait továbbra is jelenteni kell majd, minden olyan esetben, amikor akár 1 forint áfát is levonásba helyeztünk.
Online számlázó program a segítőnk!
Javaslom, hogy válasszanak online számlázó programot, mert az üzemeltetők pontosan tisztában vannak a számlázás és jelentési kötelezettség szabályaival, beépítik azt a programba, így véletlenül sem mulaszthatjuk el a ránk vonatkozó jelentési kötelezettségek teljesítését, mert azt a szolgáltató biztosan beépíti az online szolgáltatásába.
Egy általunk jól ismert online számlázázó program szolgáltató: https://www.szamlazz.hu, de ezen kívül is számos online számlázó programot találhatunk a neten. Az adóhivatal is üzemeltet ilyet, ami az ő szempontjából teljesen jól működik és szabályos, de annak semmilyen összekötési lehetősége nincs a könyvelő programokkal és ennek a könyvelők nem nagyon fognak örülni. S ha a könyvelő nem örül, mert manuális munkát zúdítunk a fejére, annak az ügyfél sem fog örülni, mert neki kell megfizetnie a többletmunka árát.
Fontos kérdések és válaszok a jelentési kötelezettséggel kapcsolatban
Ha az egyéni vállalkozó vevő nem mondta meg az adószámát és az eladó úgy állítja ki a számlát, majd a vevő később rájön, hogy a számlán feltüntetett áfát levonásba szeretné helyezni, akkor erre csak az eladó jóindulata esetén van lehetőség. Ha az eladó hajlandó a számláját, stornózni és új számlát kiállítani, akkor a vevő levonásba tudja helyezni az áfát, ez azonban kizárólag az eladó jóindulatán múlik, semmi nem kötelezi erre.
A PTGSZLAH jelentés miatt lehet dupla adatszolgáltatás, de ez nem probléma, a hivatal számlaszámok alapján ezt kiszűri.
Kézi nyugtaadás esetén továbbra sincs adatszolgáltatási kötelezettség.
Felvásárlási jegyről egyelőre nincs adatszolgáltatás.
A vevőnek nem kell szerepeltetnie a jelentésen, az egyértelműen nem vállalkozási célú beszerzéseket tartalmazó számlákat, ha a számlából nem érvényesít 1 forint levonható áfát sem.
Pénztárgép esetén, ha számlát is állítunk ki, akkor ezt a bevételt a pénztárgépbe az egyéb bevételekbe kell rögzíteni, hogy ne legyen áfa bontása.
Kijavítási kérelem
Bővül ennek a jogintézménynek a használhatósága. Azokban az esetekben is be lehet nyújtani, amikor az adózó az áfa megállapításánál az MNB árfolyamot alkalmazta, de ezt elfelejtette bejelenteni, kijavítási kérelemmel utólag megteheti.
Eddig ugye olyan helyzetekre volt alkalmazható például a kijavítási kérelem, amikor az adózó ingatlan értékesítéssel, bérbeadással kapcsolatban áfát számított fel a számláján, de nem jelentkezett be ezen tevékenységekkel az áfa körbe, amit utólag a kijavítási kérelemmel szintén megtehetett.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
