Adómegtakarítás KIVA-val – 1. rész
2017. január 1-től lényegesen egyszerűsödik, mindenki számára érthetővé, tervezhetővé válik a kisvállalati adó (kiva).
Olyan pozitívak a változások 2017. január 1-től a kivában, hogy ezt a lehetőséget az Ön vállalkozása sem hagyhatja ki!
Ezekről a kivát érintő lényeges egyszerűsítésekről, változásokról, a kiva tervezhetőségéről már korábban is írtunk, de az eddigi tapasztalatokból arra a megállapításra jutottunk, hogy az adózók nagy része és a könyvelőik, adószakértőik, ezzel az adózási formával egyáltalán nem foglalkoznak.
A cikk megírása után adójogszabály módosítást fogadott el a parlament, a szociális hozzájárulási adó 27%-ról 22%-ra, a társasági adó pedig 10%-ról 9%-ra változott. Ezeket a változásokat kékkel jelöltük a szövegben!
Társasága vezetőjeként, semmiképp se engedje, hogy könyvelője ilyen és hasonló mondatokkal tántorítsa el a KIVA választásától!
- Nagyon bonyolult adózási mód, elhanyagolható megtakarítással!
- Sokkal rosszabbul járna, mint a társasági adóval!
- Az adóhivatal „rászáll” azokra, akik ezt az adózási formát választották!
Ki választhatja a kivát?
- akinek a statisztikai átlagos állományi létszáma várhatóan nem haladja meg az 50 főt
- akinek az árbevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot
Kinek érdemes választania ezt az adózási formát?
- azoknak, akiknél van személyi jellegű kifizetés
- azoknak, akiknél a vállalkozás jövedelme egy meghatározott érték alatt marad
- azoknak, akik nyereségük visszaforgatásával, tőke bevonással, jelentős fejlesztéseket terveznek
Mi a kiva alapja?
Ahhoz, hogy ezt könnyen megértsék, szükségünk lesz néhány egyszerűsítő feltételezésre
- a társaság tagjai nem kívánnak osztalékot felvenni a tárgyévi eredményből
- a társaság nem von be és nem von ki tőkét
- a vállalkozás nem vásárol immateriális javakat és tárgyi eszközöket a tárgyévben
- nincs az előző évek új beruházásaiból fakadóan megmaradt adóalap csökkentő tétel
- a vállalkozás összes költsége a vállalkozás érdekében merült fel (pl. nem volt bírság, elengedett követelés)
- a kapcsolt vállalkozások között nincsenek ügyletek
- nincsenek a társasági adóból átvett adóalap növelő tételek
- nincs külföldön adóztatható adóalap
- nincs az adóévet megelőző években keletkezett, még fel nem használt adóalap
- a társaság az év végi pénztár egyenleget az év eleji pénztár egyenleg szintjén tartja
Azt a társaságot, ahol ezek az egyszerűsítő feltételezések nincsenek, nevezzük el ALAP vállalkozásnak.
Akkor mi van az ALAP vállalkozásban, ha ezek a tételek nincsenek?
- Tbj. szerint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetés (a továbbiakban csak személyi jellegű kifizetésként fogjuk itt használni)
- adózatlan eredmény
- pénztár értékének mentesített értéken felüli tárgyévi változása
Ezek után nézzük meg mi a kiva alapja!
A személyi jellegű kifizetések és az adózatlan eredmény együttes összege.
Hány százalék a kiva?
16%
Hogyan gondolkodjunk?
Személyi jellegű kifizetések
- a személyi jellegű kifizetések után a társasági adóban 22% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást, azaz 23,5% terhet kell megfizetni
- a kivában ez a teher mindössze 16%
Tehát a személyi jellegű kifizetéseken, ha a kivát választjuk, 7,5% adót takaríthatunk meg.
Adózás előtti eredmény
- az adózás előtti eredmény után a társasági adóban 9% adót kell fizetnie a társaságnak, függetlenül attól, hogy azt osztalékként szavazza-e meg a taggyűlés vagy sem
- a kivában ez a mérték nulla %, ha viszont osztalékként szavazza meg a taggyűlés, akkor 16%
Tehát az adózás előtti eredményen – ha mindkét adózási formában osztalékként írjuk elő azt – 7%-ot bukunk a kiva választásával.
Pénztár értékének mentesített értéken felüli tárgyévi változása
Ilyen növelő tétele egyetlen gondolkodó vállalkozásnak sem lehet, mert ha azt látjuk, hogy a pénztár egyenlege év végén meghaladná a mentesített értéket, azt az összeget azonnal, még december 31-e előtt befizetjük a pénztárból a vállalkozás bankszámlájára.
Mi a mentesített érték?
A legnagyobb érték a következő értékek közül:
- a pénztár kiva választását megelőzően kimutatott értéke
- tárgyévi összes bevétel 5%-a
- 1 millió forint
A következő részben kalkulációkon keresztül mutatjuk be, hogy mennyit nyerhetnek azok a vállalkozások, akik megfelelnek a fenti feltételeknek és átjelentkeznek a társasági adóból a kivába.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
