Fontos tudnivalók az osztalékfizetésről, adótanácsadónk tollából – 2. rész
Előző adótanácsadói írásunkban megígértek szerint az osztalék és osztalékelőleg megállapításával kapcsolatban az ott elmondottakat példával szemléltetjük.
Előző adótanácsadói írásunkban az osztalék és osztalékelőleg megállapításával a kifizetésének korlátaival foglalkoztunk, megígérve, hogy az ott elmondottakat adótanácsadói példával fogjuk még érthetőbbé tenni.
Adótanácsadói ígéretemet betartva, az előző írásunkban elmondottakat számpéldán tesszük érthetővé.
Három variációt vázoltunk fel a megértés segítésére – az adatok ezer forintban értendők.
| Megnevezés | A. variáció | B. variáció | C. variáció |
| Jegyzett tőke | 3 000 | 3 000 | 3 000 |
| Eredménytartalék | 1 700 | 1 700 | 1 700 |
| Lekötött tartalék | 500 | 500 | 500 |
| Értékelési tartalék | 1 800 | 1 800 | 1 800 |
| Közbenső mérleg szerinti eredmény | 600 | 600 | 600 |
| Saját tőke | 7 600 | 7 600 | 7 600 |
| Felvenni kívánt osztalékelőleg | 2 000 | 2 500 | 2 300 |
| Korrigált saját tőke (saját tőke felvenni kívánt osztalékkal, lekötött és értékelési tartalékkal csökkentett összege) | 3 300 | 2 800 | 3 000 |
Mi látszik ebből az adótanácsadói példából?
Az „A” variációban a társaság 2 millió, „B” variációban 2,5 millió, „C” variációban 2,3 millió forint osztalékelőleget szeretne a tulajdonosoknak fizetni.
Ha mindhárom variációban kiszámoljuk a korrigált saját tőkét a felvenni kívánt osztalékelőleg figyelembevételével, akkor azt látjuk, hogy a maximálisan felvehető osztalékelőleg 2,3 millió forint, mert akkor nem lesz a korrigált saját tőke összege kisebb, mint a jegyzett tőke összege.
A saját tőke adatai mindhárom variációban ugyanazok, ezért az osztalékfizetési korlát is mindhárom variációban ugyanannyi (7,6 – 0,5 – 1,8 – 3 ), 2,3 millió forint.
Fontos változás!
Fontos változás, hogy az új Ptk. szerint működő társaságok (azok, akik már módosították társasági szerződésüket a megváltozott jogszabálynak megfelelően) ügyvezetőinek már nem kell a jóváhagyott osztalékról és osztalékelőlegről nyilatkozatot küldeniük a cégbíróságok felé, ahogy arról már előző írásunk egyikében szót ejtettünk. Ezt a döntést a taggyűlés hatáskörébe utalja a jogszabály.
Remélem, hogy ezzel az adótanácsadói példával már sikerült élővé tenni előző írásunk összes információját!
Írásunk harmadik részében azzal foglalkozunk majd, hogyan kell minősíteni a kifizetett osztalékelőleget, ha az alatta marad vagy meghaladja a beszámolóban jóváhagyott osztalék összegét.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!
S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
