Fontos tudnivalók az osztalékfizetésről, adótanácsadónk tollából – 1. rész
Adótanácsadói túravezetéssel lépésről lépésre megnézünk minden fontos dolgot, amit az ügyvezetőknek tudniuk kell az osztalékelőleg és osztalékfizetés szabályos tennivalóiról.
Az Ptk. változásával az osztalékelőleg és osztalék fizetésében lényeges változások következtek be. Ezeket a változásokat vesszük sorra.
Mi szükséges az osztalékelőleg fizetéshez adótanácsadónk szerint?
- közbenső beszámoló – a Ptk. változásával megszűnt annak a lehetősége, hogy a beszámoló alapján a mérlegfordulónapot követő hat hónapon belül lehessen osztalékelőleg fizetésről határozni – minden osztalékelőleg fizetéshez közbenső beszámoló készítése szükséges
- mérleg szerinti eredmény és szabad eredménytartalék – a tervezett osztalékelőleg összege nem haladhatja meg ennek a két saját tőkeelemnek az összegét
- fedezet az osztalékelőleg kifizetéséhez – a társaság rendelkezzen megfelelő anyagi fedezettel az osztalékelőleg kifizetéséhez
- osztalékfizetési korlát betartása – azt a szabályt az osztalékelőleg fizetésénél is be kell tartani, hogy a fizetendő osztalékkal csökkentett saját tőke összege nem csökkenhet a jegyzett tőke összege alá
- taggyűlési vagy közgyűlési jegyzőkönyv, amely osztalékelőleg fizetéséről határoz
A szempontok fogalommagyarázatát megtalálják előző cikkeimben, amit nem, azt pedig most megosztom önökkel.
Igazán nem terhelném olvasóimat ilyen adótanácsadói zsargonnal, de sajnos ezek megértése nélkül nem tudunk a témában tisztán látni.
Mi is az osztalékfizetési korlát?
A kifizetni kívánt osztalékelőleg összegével, a lekötött tartalékkal és értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege nem kisebb a jegyzett tőke összegénél.
Gyors adótanácsadói ismétlés!
Jegyzett tőke – az a pénzben és tárgyi apportban társaságnak átadott alapító tőke, amivel a társaságunkat megalapítjuk.
Eredménytartalék – a társaság több éves működése alatt évente kimutatott nyereségek vagy veszteségek (mérleg szerinti eredmények) összege. (Pl. ha a társaság első éve 500 ezer forint nyereség volt, második éve pedig 300 ezer forint veszteség, akkor az eredménytartalék ezek egyenlege, 200 ezer forint lesz.)
Mérleg szerinti eredmény – a társaság tárgyévi eredménye.
Saját tőke – az előző három kategória összege.
Vegyük hozzá a még ismeretlen két új adótanácsadói fogalmat!
Lekötött tartalék – egy sor esetben kell előírás szerint lekötött tartalékot képezni, azaz az adózott eredményből félretenni, csökkentve ezzel az osztalék alapjául szolgáló eredménytartalékot. Mi itt most csak a már ismert, KKV-k által jól használható, az adózás előtti eredményből félrerakható (s így az adózás alól kivonható) fejlesztési tartalékot említjük meg. Ebből tehát láthatjuk, hogy a lekötött tartalék egy olyan kategória, amelybe az eredménytartalék vagy a mérleg szerinti eredmény terhére teszünk félre bizonyos meghatározott összegeket.
Értékelési tartalék – a társaságoknak lehetőségük van arra, hogy a beszámolójukban a tevékenységüket szolgáló befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök) meghatározott körét évente, az üzleti év fordulónapján, piaci értéken értékeljék. Ez természetesen azt jelenti, hogy ha például egy tárgyi eszközünket már nullára írtuk az értékcsökkenések elszámolása folytán, de a piacon még mindig forgalomképes és eladható, akkor lehetséges ezt az eszközt a beszámolóban (mérlegben) ezen a piac által visszaigazolt eladási értéken szerepeltetni és így valósabb képet mutatni az adott vállalkozás vagyonáról.
A fogalmak tisztázása után, következő írásunkban adótanácsadói példával világítjuk meg az itt elmondottakat a jobb érthetőség kedvéért, és folytatjuk az osztalék és osztalékelőleg fizetési feltételeinek boncolgatását, mert további fontos, új információkat kell megosztanunk önökkel.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!
S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
