2014. augusztus 20. – Új kenyér ünnep helyett, reklámadó bevallás határideje!
Még adótanácsadói fejjel is nehéz a pár nap alatt hatálybalépő jogszabályokat követni, de segítünk, hogy ne kelljen bírságot fizetnie. Gyors segítséget nyújtunk abban, hogy megtudja milyen kötelezettségei vannak a reklámadó törvény szerint.
A reklámadóval kapcsolatos törvényi rendelkezés 2014. augusztus 15-én lépett hatályba és már 2014. augusztus 20-ára bevallási kötelezettséget írt elő a vállalkozások számára. Ha azt hiszi, hogy csak azoknak vannak teendői, akik a reklámokat szolgáltatják, akiknél a reklámtevékenységet megrendeli, akkor adótanácsadónk szerint téved!
Azokat is terheli reklámadó bevallási és befizetési kötelezettség, akik megrendelői a reklámoknak!
Ki az akit biztosan nem érint a reklámadó?
A törvény szerint minden társaságot, vállalkozót érint – az egyéni vállalkozót is –, egyedül a vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek kivételek a reklámadó bevallási és fizetési kötelezettség alól.
Mi az a tevékenység, ami reklámadó köteles?
- médiaszolgáltatásban közzétett reklám
- Magyarországon kiadott és terjesztett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
- szabadtéri reklámhordozón közzétett reklám
- bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon közzétett reklám
- interneten, túlnyomórészt magyar nyelven, magyar nyelvű internetes oldalon közzétett reklám
- reklám közzétételének megrendelése, kivéve ha a reklámot szolgáltató nyilatkozatot ad arról, hogy megfizeti megrendelésünk után a reklámadót
Ki köteles megfizetni a reklámadót?
- Magyarországon székhellyel, vagy telephellyel rendelkező médiatartalom-szolgáltató
- Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz közzé Magyarországon
- sajtótermék kiadója
- az, aki szabadtéri reklámhordozót, reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosít
- internetes reklám közzétevője
Adótanácsadónk segít eldönteni, mikor kell nekünk, vállalkozóknak reklámadót bevallani?
A fenti felsorolásból egyértelműen kiderül két eset, amikor a reklám megrendelője köteles fizetni a reklámadót.
Az egyik, amikor a reklámszolgáltató nem nyilatkozik arról, sem a szerződésben, sem a számlán, hogy megfizeti a megrendelésünkkel kapcsolatos reklámadót.
A másik pedig, amikor vállalkozóként internetes reklámot teszünk közzé.
Adótanácsadói figyelmeztetés!
Ebben a két esetben a megrendelő-vállalkozó köteles reklámadó bevallást készíteni, még akkor is, ha nincs adófizetési kötelezettsége, mert a reklámadó mentes sávba esik a reklámokért kifizetett összeg.
Mi a reklámadó alapja?
- reklámszolgáltatók esetében, a reklámadó köteles tevékenységből származó nettó árbevételének és a reklámügynökségeknek fizetett jutalékok különbözete
- saját célú reklám közzététele esetén, a közzététellel felmerült költség
Mi a mértéke?
Ha az adót nem a reklám megrendelője fizeti, akkor 0,5 milliárd forint bevételig 0% az adómérték, utána sávosan emelkedik 1 és 40% között.
Ha az adót a reklám megrendelője fizeti – az előzőek alapján a reklámra fordított költség után –, akkor az adót a havi 2,5 millió forintot meghaladó költségek után kell megfizetni, 20%-os adómértékkel.
A társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozásoknak együtt, összesítve kell megállapítaniuk, hogy mentesek-e a reklámadó fizetési kötelezettség alól. Ha együttes adóalapjuk eléri az adóköteles összeget, akkor a csoport összes tagjának bevallási és befizetési kötelezettsége lesz.
Fontos határidő!
Hogyan fizetünk 2014-ben adóelőleget?
- a 2013. évi adatok alapján kiszámítjuk, hogy 2013-ban mennyi lett volna a fizetendő adó
- ezt az adó összeget időarányosítjuk, hiszen a törvény csak 2014. augusztus 15-én lépett hatályba
- a meghatározott adóelőlegről 2014. augusztus 21-éig kell bevallást benyújtani
- a meghatározott adóelőleget két egyenlő részletben, 2014. augusztus 21-én és 2014. november 20-án kell megfizetni
- tevékenységét 2014-ben kezdő vállalkozó esetén, a törvény hatályba lépéséig, 2014. augusztus 15-ig eltelt időszakot kell időarányosan figyelembe venni az előleg meghatározásánál
- a tevékenységét 2014. augusztus 15-e után megkezdő vállalkozás adóelőleg fizetéséről nem rendelkezik a törvény
Adótanácsadónk szerint csökkenthető az adóalap!
Ki csökkentheti elhatárolt vesztesége 50%-ával 2014. évi adó- és adóelőleg alapját?
Azok csökkenthetik, akiknek 2013. évi adózás előtti eredményük összege nulla vagy negatív volt.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!
S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
“A 2014. évre vonatkozó adóelőleg megállapítási, bevallási, megfizetési és adóelőleg-kiegészítési kötelezettség
“…. az adófizetésre nem kötelezett adóalany azonban adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett [Ratv. 7. § (6) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy az ilyen adózóknak nem kell nulla adattartalmú bevallást benyújtaniuk.” Forrás:http://www.nav.gov.hu/data/cms339918/66._Informacios_fuzet___A_reklamado_legfontosabb_szabalyai_20140815_jovahagyott.pdf
Kedves Zsuzsa!
Az információs füzet megjelenése óta ez valóban tisztázódott. A cikk megjelenésekor azonban még nem volt elérhető, a jogszabályból pedig nem ez volt kiolvasható.
Hiszen amikor az adó alanyait meghatározza a törvény, akkor sem úgy fogalmaz, hogy adóalany az, akinek pl. 500 millió forintot meghaladó reklámbevétele van, vagy hogy pl. az akinek havi nyilatkozat nélküli reklámra fordított kiadása meghaladja a 2,5 millió forintot.
A 7.§ (6) bekezdése pedig szintén nem egyértelmű azzal, hogy “adófizetésre nem kötelezett adóalany”, hiszen akinek ezen kategóriák alatt vannak a mutatói, azok is kötelezettek adófizetésre, csak adataik alapján éppen a 0%-os sávba esnek, vagy csak a 2,5 millió forint fölötti költség értékek adóznak.
A mai törvénykezésben sajnos ez a helyzet. Mindenki próbálja kitalálni a jogalkotó szándékát és hol szó szerint értelmezendő amit ír, hogy egyáltalán nem.
Köszönöm az észrevételét!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
A cikk szerint: “Ebben a két esetben a megrendelő-vállalkozó köteles reklámadó bevallást készíteni, még akkor is, ha nincs adófizetési kötelezettsége, mert a reklámadó mentes sávba esik a reklámokért kifizetett összeg.”
Ennek fényében mi a véleményük a reklámtörvény 7. § (6) bekezdésében foglaltakról, amelyek szerint: “az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó, adóelőleg és előleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.”
A fenti rendelkezés (első látásra) valamennyi adóalanyra vonatkozik, azaz nem csak a reklám közzétevőjére és / vagy megrendelőjére, és azt sem részletezi, hogy mely okból nem köteles az adóalany adófizetésre…
Tehát a kérdés az az, hogy ha reklám közzétevőjeként nem éri el a bevétel a törvényben meghatározott értékhatárt, vagy megrendelőként nem éri el a megrendelés összege a havi értékhatárt, és így nem áll fenn adófizetési kötelezettség, kell-e adóbevallást benyújtania az adóalanynak?
Köszönettel!
Kedves Ilona!
Az adóhivatal információs füzete és az ügyfélszolgálat tájékoztatása szerint a jogszabályt úgy kell értelmezni, hogy csak akkor kell reklámadó előleg, vagy reklámadó bevallást adni, ha abban nem nulla az adó összege.
Vagyis akinek pl. a reklám bevétele és az önreklámra fordított költsége összesen nem haladja meg az 500 millió forintot, annak nem kell előleg bevallást adnia és annak sem kell reklámadó bevallást adnia, akinek a megrendelt reklámra fordított, nyilatkozat nélküli költségei nem haladja meg havonta a 2,5 millió forintot.
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel:
G.Novák Mária
Kedves Mária!
A válasza mindenképp nagy segítséget jelentett, különösen azért, mert önmagában a jogszabály szövege (alaposabban átolvasva) messze nem egyértelmű a kérdésben…
Nagyon köszönöm az utánajárását és a segítségét!
Üdvözlettel:
Nagy Ilona