Adótanácsadónk újabb tippje – Hogyan számolja el saját lakásának felújításáról szóló számláit?

Adótanácsadóként azt látom, hogy a legtöbb könyvelő ilyenkor azt mondja, sehogy.

Pedig van erre egy nagyon is jogszabály-konform megoldás:

Mondom a varázsszót!

Vissza nem térítendő munkáltatói támogatás.

Ezzel nem a felújításról szóló számlákat erőszakoljuk bele a társaság könyvelésébe, amit adótanácsadóként nem is javasolnék, hanem adómentes pénzt adunk az alkalmazottnak, hogy mindezt meg tudja finanszírozni.

Ennek jellemzői lakáscélú felhasználás esetén

• adómentesen adható
• a társaság a vissza nem térítendő támogatás teljes összegét adóalap csökkentésként számolhatja el
• belföldi lakás vásárlására, építésére, alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítésére, korszerűsítésére használható fel

Mivel ez a típusú vissza nem térítendő támogatás lakás és ház vásárlásra és építésre is adható, ezért a továbbiakban ezekkel együtt mutatjuk be a korszerűsítésre is adható támogatások jellemzőit.

Fontos információ adótanácsadónktól: a felhasználás feltételei

• a támogatottnak munkaviszonyban kell állnia a támogató társasággal (előző bejegyzésünk egyikében már foglalkoztunk azzal, hogy a tagok is meg tudják valósítani, hogy a saját társaságuknál munkaviszonyt létesítsenek)
• hitelintézeten vagy a Magyar Államkincstáron keresztül, annak igazolása alapján kapható
• a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig terjedhet a támogatás
• a munkavállaló öt év alatt összesen legfeljebb 5 millió forintot kaphat ezen a címen
• a lakás nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt

Mit fogad el a jogszabály korszerűsítésként?

• a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése
• víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű belső hálózatának kiépítése
• fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs
• központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is
• az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
• a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje
• tető cseréje, felújítása, szigetelése
• a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig
• a munkákhoz csak megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni

Fontos információ az adótanácsadótól:

Hogyan igazoljuk az összeg felhasználásának adómentességét?

• lakás vásárlása esetén érvényes szerződéssel és az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott bejegyzési kérelemmel, valamint az összeg felhasználását igazoló okiratokkal
• lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedéllyel, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számlával
• lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőzően hat hónapon belül és azt követően 12 hónapon belül kiállított megfelelőségi igazolással rendelkező termékekről szóló számlával, valamint a más személy által elvégzett munka ellenértékéről kiállított bizonylattal (lehet ez egy leirat is)

Mi a méltányolható lakásigény?

Erre a kérdésre – mivel igen bonyolult jogszabályi megfogalmazásokon alapul, nagyon sok szempont figyelembevételét igényli –, csak hosszan lehet válaszolni, de a lényeget összefoglaltuk.

Mit kell figyelembe venni?

• az együtt költöző személyek számát,
• a lakás szobáinak számát,
• építési költségét.

Méltányolható kategóriába tartozó szobák száma

Négynél több személy esetén a méltányolható szobaszám – minden további személy esetén fél lakószobával nő úgy, hogy a lakásigény alsó határa legfeljebb 3 szobáig, felső határa pedig, személyenként legfeljebb 1 szobával nőhet.

A támogatható szobaszámok után nézzük, ki minősül a jogszabály szerint eltartottnak!

• a gyermek, ha 16. életévét még nem töltötte be, vagy betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem érte el,
• az építtető kereső tevékenységet nem folytató házastársa, élettársa,
• az építtetőnek vagy házastársának szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Ki nem minősül eltartottnak?

• a gyermekgondozási segélyen vagy gyermeknevelési támogatáson lévő személy nem minősül eltartottnak.

A lakószobák milyen építési költsége mikor számít méltányolhatónak!

Méltányolható költség, általános forgalmi adóval együtt, telekár nélkül

Nézzünk egy adótanácsadói példát:

Ha 4 személy él együtt, akkor a méltányolható lakásigény szobaszáma 4, a 4 szobás lakás építési költsége telekár nélkül, áfával Budapesten és megyei jogú városokban legfeljebb 24,5 millió forint, más településeken 22,5 millió forint lehet, így a korszerűsítésre adható vissza nem térítendő támogatás felső határa Budapesten és megyei jogú városokban 7 350 ezer forint, más településeken 6 750 ezer forint. S mivel 4 évente csak maximum 5 millió forint adható, ezért mindkét esetben 5 millió forint a felső határ.

Adótanácsadóként tehát azt javaslom, hogy ne a társaság számolja el a felújítás számláit, hanem munkavállalójának felujítási, korszerűsítési kiadásaira adjon támogatást, a költségszámlákat pedig munkavállalója gyűjtse össze a támogatás felhasználásának igazolásaként.

Tartson velünk a jövő héten is, s ha még nem tette meg, iratkozzon fel hírlevelünkre!