Címke: számviteli törvény

Számviteli törvény változások – 3. rész

19701705_sNézzük meg, milyen változásokat hoz még a számviteli törvény.

Az előző hetekben már számba vettünk néhány változást, most az osztalékra vonatkozó módosításokat tekintjük át.

 2016. január 1-i változás előtt

A beszámoló elkészítésekor döntést kellett hozni a tulajdonosoknak arról, hogy az adott évi adózott eredmény terhére mennyi osztalékot kívánnak kifizetni, illetve arról, hogy ehhez az osztalékfizetéshez kívánnak-e eredménytartalékot is igénybe venni.

Ennek a döntésnek, a beszámolóban is meg kellett jelennie, mint az adózott eredményt csökkentő osztalék kifizetés. Így e két számviteli kategória különbsége zárta az eredménykimutatást, a mérleg szerinti eredmény.

Ezek között a szabályok között az osztalék könyvelés visszamenőlegesen történt, hiszen az osztalékfizetésről szóló döntés a tárgyévet követő évben született meg, az osztalékfizetési döntést mégis a tárgyév beszámolójában kellett szerepeltetni.

Fontos szabály, hogy a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az osztalékfizetési korlátot.

Mit is takar ez a fogalom?

Fontos a társaság stabilitása érdekében, hogy a tulajdonosok ne vegyenek fel több osztalékot, mint a társaság szabad rendelkezésű tőkéje.

Tehát azt a szabályt kell betartanunk, hogy a saját tőke lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal és kifizetni kívánt osztalékkal csökkentett összege nem csökkenhet a jegyzett tőke összege alá.

2016. január 1-e után

Nem változik, hogy szintén a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni arról, hogy a tulajdonosok kívánnak-e és ha igen, mennyi osztalékot felvenni.

Ami változik, hogy a megszavazott osztalék összegét nem kell a beszámolóban szerepeltetni, így a beszámoló eredménykimutatása az adózott eredménnyel fog zárni.

Megszűnik tehát a mérleg szerinti eredmény számviteli kategóriája.

Ezzel az osztalék könyvelése nem visszamenőlegesen fog történni, hanem annak az évnek a beszámolójában fog szerepelni, amelyik évben arról döntöttek.

Nem változott, a kiegészítő mellékletben továbbra is be kell mutatni az osztalékfizetési korlátot.

Az osztalékfizetési korlát is marad, azzal a különbséggel, hogy a saját tőke elemei között nem a mérleg szerinti, hanem az adózott eredmény fog szerepelni.

További változás, hogy a társaság negatív eredménytartalékát, csak pozitív adózott eredménnyel tudja majd ellentételezni, kivéve, ha rendelkezik pozitív tőketartalékkal, mert akkor ennek összegét átvezetheti a negatív eredménytartalék ellentételezésére, az üzleti év zárása előtt.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Számviteli törvény változások – 2. rész

4866092_sFolytatjuk a számviteli törvény változásainak bemutatását.

Néhány hete már elkezdtük feltérképezni a Számviteli törvény 2016. január 1-től érvényes változásait illetve a már 2015. üzleti évre is alkalmazható változásokat, most folytatjuk azt.

Jó hír! – de sajnos még sem!

A jó hír az, hogy az egyszerűsített éves beszámoló készítésére vonatkozó értékhatár módosításokat már a 2015. évi beszámoló készítésekor is alkalmazni lehetne, mert ez a rendelkezés 2015. július 4-én lépett hatályba. A rossz pedig az, hogy a módosítás szerint ezeket a rendelkezéseket csak a 2016. üzleti év beszámolóira lehet alkalmazni.

Vagyis akinek gondja volt az üzleti jelentéssel, az csak a 2016. évi beszámoló készítésekor letörölheti le ezt a gondot a homlokáról.

Lényeges változás!

Lényeges változás azoknak, akiknek kötelező volt konszolidált éves beszámolót készíteni, hogy ennek a kötelezettségnek az értékhatárai is kitolódtak.

Mik voltak eddig a konszolidált éves beszámoló készítésének értékhatárai?

  • mérlegfőösszeg 5,4 milliárd forint
  • éves nettó árbevétel 8 milliárd forint
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 fő

Tehát, az anyavállalatnak nem kellet konszolidált éves beszámolót készítenie, ha a tárgyévet megelőző két egymást követő üzleti évben a három mutató érték közül, bármelyik kettő nem haladta meg a fenti értékhatárt.

Hogyan változtak az értékhatárok 2016-ban, amelyek már a 2015. évi beszámoló készítésekor is alkalmazhatók?

  • mérlegfőösszeg 6 milliárd forint
  • éves nettó árbevétel 12 milliárd forint
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 fő

A konszolidálás egy elég bonyolult folyamat. Kezdve az azonos számlarendtől a közös akciók kiszűréséig, így ez is nagy könnyebbséget jelent a kisebb vállalkozásoknak.

Eredménykimutatás változásai

Megszűnik a kétoldali változata és marad az összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással készült „A” változat.

Megszűnik a rendkívüli bevétel és ráfordítás kategória, az eddig, ezen mérlegsorokban bemutatott tételek átkerülnek az egyéb bevétel, – ráfordítás és pénzügyi bevétel, – ráfordítás kategóriákba.

Megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategória, az eredménykimutatásba az adózott eredmény kerül bele. Ebből adódóan a saját tőke mérleg szerinti alkotóeleme helyébe is az adózott eredmény kategória kerül.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Számviteli törvény változások – 1. rész

38991840_sA számviteli törvény 2016. január 1-től érvényes változásait már elfogadta az országgyűlés.

Azokat a kis- és középvállalkozásokat érintő, 2016. január 1-étől érvényes, lényeges számviteli törvény változásokat ismertetjük a következő hetekben, amelyeket már elfogadott a parlament.

Egy igen lényeges változás!

Éves beszámoló – Egyszerűsített éves beszámoló

Általános szabály, hogy a gazdasági társaságoknak – bizonyos kivételekkel – év végén beszámolót kell készíteniük és közzétenniük.

A számviteli törvény alapértelmezésben éves beszámolóról beszél, tehát mindenkinek éves beszámolót kellene készíteni, de hogy a kisebb vállalkozások ne legyenek agyonnyomva az éves beszámoló elkészítéséhez kötődő igen részletes nyilvántartással, ezért meghatározza azt is, hogy mikor lehet ettől eltérni és egyszerűsített éves beszámolót készíteni.

Mik voltak eddig az egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatárai?

  • mérlegfőösszeg 500 millió forint
  • éves nettó árbevétel 1000 millió forint
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 50 fő

Tehát, ha két egymást követő évben a három mutató érték közül, bármelyik kettő nem haladta meg a fenti értékhatárt, akkor egyszerűsített beszámoló volt készíthető.

Hogyan változtak az értékhatárok 2016-ban?

  • mérlegfőösszeg 1200 millió forint
  • éves nettó árbevétel 2400 millió forint
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 50 fő

Miért fontos ez a vállalkozásvezetői információ?

Adótanácsadói reményeim szerint, ma már minden vállalkozásvezető tudja, hogy a beszámolón kívül, kötelező kiegészítő mellékletet is készíteni, amelyben a beszámoló bizonyos információinak részletezése, előző évi beszámolóhoz képest előforduló változásainak elemzése kerül bemutatásra.

A kiegészítő mellékleten kívül azonban, ha a vállalkozás nem jogosult egyszerűsített éves beszámolót készíteni, köteles üzleti jelentéssel is rendelkezni a zárás végén.

Adótanácsadói tapasztalat

Adótanácsadóként azt tapasztalom, hogy az éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások bizonyos hányada nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, nem készít üzleti jelentést, azon oknál fogva, hogy ez a jelentés nem kerül közzétételre.

Ez igaz, de mégis törvényi kötelezettség, hogy az olyan vállalkozás, amely nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, rendelkezzen a székhelyén, bárki által megtekinthető módon üzleti jelentéssel, mert egy esetleges ellenőrzés ennek hiánya miatt, 500 ezer forintos bírság megfizetését írhatja elő.

Mi az üzleti jelentés?

A számviteli törvény szerint, az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről – a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján – a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.

Ez a szép megfogalmazás azt jelenti, hogy a vállalkozás vezetésének be kell mutatnia a vállalkozás évének üzletmenetét, üzletpolitikáját, az ezzel elért eredményeket, az eredmények elérése közben jelentkező főbb kockázatokat, bizonytalanságokat. Ebből kiindulva pedig azokat a várható eredményeket, kockázatokat, bizonytalanságokat is, amelyeket várhatóan a következő év tervezett üzletmenete, üzletpolitikája előre láthatóan teremteni fog.

Változás az üzleti jelentésben!

Az üzleti jelentésben ki kell térni a fióktelepek bemutatására, már a 2015. évi beszámoló készítésekor is.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása