2019. évi szociális hozzájárulási adó – 2. rész

Cikkünk első részében bemutattuk az „összevont” szociális hozzájárulási adótörvény lényegesebb változásait.

Eddig az „összevont” szociális hozzájárulási adótörvény lényegesebb elemeit mutattuk be, kinek, mikor kell ezt az adónemet megfizetnie és kik mentesülnek alóla. Most sorra vesszük azokat a kedvezményeket, amelyek bizonyos életkorhoz, tevékenységhez, szakképzettséghez köthetők.

Kik és mik a kedvezményezettek?

  • Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak
  • Munkaerőpiacra lépők
  • Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők
  • Megváltozott munkaképességű személyek
  • Közfoglalkoztatottak
  • Kutatók
  • Kutatási-fejlesztési tevékenység

A felsorolásból jól látszik, hogy a kedvezményezettek személye teljesen megváltozott, a törvény 2019-től, teljesen más helyzetben lévő munkavállalókat támogat a kedvezménnyel.

Vegyük sorra a kkv-kat érintő kedvezményeket!

Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak

  • FEOR 9. főcsoportja szerinti munkakörök
  • FEOR 6. főcsoport 61. csoportjába tartozók
  • FEOR 7. főcsoport 7333 számú foglalkoztatásból a mezőgazdasági gép karbantartó, javító
  • FEOR 8. főcsoport 8421 számú foglalkoztatott

Kedvezmény összege a bruttó bér, legfeljebb a minimálbér adójának fele.

Munkaerőpiacra lépők

Az alkalmazás hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, társas vállalkozói jogviszony, stb.).

Kedvezmény összege a bruttó bér, legfeljebb a minimálbér adója az első két évben és legfeljebb a minimálbér adójának fele a foglalkoztatás harmadik évében.

A kedvezményt a kifizető az adóhatóság igazolása birtokában érvényesítheti, melyet biztosítotti bejelentést követően, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hó 10-ig hivatalból, ennek hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére állít ki és elektronikusan küld meg az adóhivatal a kifizető részére.

Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők

Az alkalmazás hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó biztosítási jogviszonnyal (munkaviszony, társas vállalkozói jogviszony, stb.).

Kedvezmény összege a bruttó bér, legfeljebb a minimálbér adója az első három évben és legfeljebb a minimálbér adójának fele a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

A kedvezményt a kifizető az adóhatóság igazolása birtokában érvényesítheti, melyet biztosítotti bejelentést követően, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hó 10-ig hivatalból, ennek hiányában a kifizető havi bevallásban tett kérelmére állít ki és elektronikusan küld meg az adóhivatal a kifizető részére, a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

Az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó jogosultságot nem érinti, ha az érvényesítési idő alatt a három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultság megszűnik.

Megváltozott munkaképességű személyek

  • egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60%-os mértékű
  • 2011. december 31-én I., II., III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult
  • rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül
  • Kedvezmény összege a bruttó bér, legfeljebb a minimálbér kétszerese után fizetendő adó.

Cikksorozatunk következő részében a kutatás-fejlesztési tevékenységet folytatók kedvezményét mutatjuk majd be, remélhetőleg már az október 19-én elfogadott és kihirdetett törvényjavaslati módosítással együtt és táblázatban foglaljuk majd össze a kedvezményeket a jobb áttekinthetőség kedvéért.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

2019. évi szociális hozzájárulási adó – 1. rész

2019. január 1-től lényegesen megváltozik a társaságok jövedelmek után fizetendő adója.

A 2018. július 31-én kihirdetett szociális hozzájárulási adó törvény 2019. január 1-től hatályon kívül helyezi az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényt és lényegesen megváltoztatja a jövedelmek után fizetendő adók mértékét és azok alapját.

A továbbiakban sorra vesszük a törvényi változásokat az új szociális hozzájárulási adó törvény legfontosabb elemeinek bemutatásával (figyelembe véve a 2018. november 18-án elfogadott és a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött módosítást is).

Milyen jövedelmek esetén kell szociális hozzájárulási adót fizetni?

  • a személyi jövedelemadó törvény szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelmek után
  • a tanulószerződés alapján kifizetett díj
  • az ösztöndíjas foglalkoztatás alapján fizetett ösztöndíj
  • az érdekképviseletet ellátó szervezet részére megfizetett tagdíj
  • önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem
  • béren kívüli juttatások
  • egyes meghatározott juttatások
  • kamatkedvezményből származó jövedelem

További adófizetési kötelezettségek

  • vállalkozásból kivonat jövedelem
  • értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem
  • ösztalék, vállalkozói osztalékalap
  • árfolyamnyereségből származó jövedelem
  • külföldi illetőségű előadóművész jövedelme

A szociális hozzájárulási adó (2019-ben 19,5%) alapjának felső határa, ezen jövedelmek esetében (a “További adófizetési kötelezettségek” alatt szereplő jövedelmek esetében), a minimálbér összegének huszonnégyszerese, amely alapba beleszámít természetesen az összevont adóalapba tartozó jövedelem, a tanulószerződés alapján kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatás, az érdekképviseleti tagdíj és az önálló és nem önálló jövedelem is.

Az adminisztrációt valóban sikerült csökkenteni, hiszen nem két jogszabályt kell ismerni, hanem csak egyet a továbbiakban, viszont az adó nagyságát is sikerült, az adminisztráció csökkentés jegyében feltornázni. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti plafon, ameddig azt meg kellett fizetni 450 000 forint volt, az adminisztráció csökkentés jegyében azonban a tervezett 2019. évi 150 000 forintos minimálbér mellett ez az adófizetési plafon 702 000 forintra fog emelkedni.

Ki mentesül az adófizetési kötelezettség alól?

  • a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó
  • az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas
  • 25 éves korig az iskolaszövetkezeti tag, aki nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat
  • szociális szövetkezet, tagi jogviszonyban lévő tagja
  • felsőoktatási intézmény hallgatója, hallgatói munkaszerződéses jogviszonyában

További fontosabb mentesülések

  • táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás gyermekgondozási díj
  • ingatlan bérbeadás jövedelme
  • magánnyugdíjpénztár és önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által, szolgáltatásként kifizetett összeg

Tartsanak velünk a továbbiakban is, hiszen a szociális hozzájárulási adóval foglalkozó cikkünk második részében az igénybevehető adókedvezményeket vesszük majd sorra.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

2018. évi osztalék adója

A törvénymódosítás nem kíméli az osztalékot felvevő tulajdonosokat!

A 2018. július 20-án életbe lépett törvénymódosítás nem kíméli a 2018. évi beszámoló elfogadása kapcsán osztalékfizetést tervező társaságok tulajdonosait.

Az adminisztrációcsökkentés jegyében

Az adminisztrációcsökkentés jegyében megszüntetett Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény helyébe a Szociális hozzájárulásról szóló törvény lépett, így már nem két törvény szabályozza a jövedelmek után megfizetendő adókat.

Az összevonás valóban adminisztráció csökkentő, de sajnos nem mondhatjuk, hogy ez változatlan adófizetési kötelezettségek mellett történik.

Inkább adóemelésről beszélhetünk, olyan adóemelésről, amely már egyáltalán nem tervezhető, a társaságok nem tudnak felkészülni rá. A törvénymódosítás gyakorlatilag mélyen belenyúl a 2018. évi eredmény után osztalékfizetést tervező társaságok zsebébe, mert azokra az osztalékfizetésekre vonatkozik, amelyeknek a kifizetési
időpontja, 2018. december 31-e utánra esik. Márpedig a 2018. évi beszámoló elfogadása nem lehetséges 2018. évben, mert addig a beszámoló nyilván nem áll össze – a beszámoló készítés időpontja miatt sem, amivel azt határoztuk meg, hogy meddig fogjuk a 2019-ben ismertté vált, de 2018. évre vonatkozó gazdasági eseményeket a beszámolóban figyelembe venni – és az elfogadása valamint az osztalék kifizetése is átcsúszik a 2019. évre.

2018. december 31-ig fizetett osztalékokra vonatkozó adózási szabályok

Fizetendő adók az osztalék után

  • 15% személyi jövedelemadó
  • 14% egészségügyi hozzájárulás (eho), 450 eFt-os határig

2018. december 31. után fizetett osztalékokra vonatkozó adózási szabályok

Fizetendő adók az osztalék után

  • 15% személyi jövedelemadó
  • 19,5% szociális hozzájárulási adó (szochó), 702 eFt-os határig

FONTOS!

Osztalékfizetésről döntést csak a beszámoló elfogadásakor lehet hozni, üzleti év zárása előtt nem!
Azoknak a társaságoknak, akiknek megszavazott, de még ki nem fizetett osztalékfizetési kötelezettségük van a tulajdonosok felé és likviditásban meg tudják oldani – akár tagi vagy más hitellel – ennek az osztalékfizetési kötelezettségnek a 2018. évi kifizetését, azoknak érdemes megfontolni, hogy ezt még 2018. december 31-ig megteszik-e, vagy vállalják a később fizetendő osztalék megemelt adóit.

Ez az adóemelés azokat a társaságokat nem érinti, amelyek már 2018-ban – a 2017. évi eredmény után vagy előző évben – megszavaztak a társaság eredményéből osztalékot és azt 2018. december 31-ig ki is fizetik.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Óriási könnyítés a végelszámolásban!

Komoly változásokat hozott a Cégtörvény 2018. július 1-től hatályos rendelkezése az egyszerűsített végelszámolás szabályaiban.

A Cégtörvény július 1-i változásával tényleg sikerült a megszűnő vállalkozások adminisztrációs terheit csökkenteni és egyszerűsíteni az eljárási szabályokat az egyszerűsített végelszámolás körében, így könnyebben szabadulhat meg, csak papíron létező társaságaitól.

Ki jogosult egyszerűsített végelszámolásra?

A jogszabály módosításáig, csak

  • közkereseti társaság
  • betéti társaság
  • egyéni cég

volt megszüntethető ezzel az egyszerűsített, 150 nap alatt végbemenő folyamattal.

Kik kerültek be 2018. július 1-től ebbe a körbe?

A jogszabály módosításával

  • korlátolt felelősségű társaság
  • részvénytársaság

A módosítással minden olyan társaság, amely nem kötelezett könyvvizsgálatra, megszűnhet egyszerűsített végelszámolással.

Milyen egyszerűsítést tartalmaz a törvényi változás?

Végelszámoló

Eddig az egyszerűsített végelszámolással érintett társaságok kötelesek voltak végelszámolót kijelölni. Ezt a módosítás megszünteti és engedi, hogy a végelszámolót terhelő feladatokat a cég, vezető tisztségviselői lássák el. A végelszámolás kezdetével így az ügyvezető megbízatása nem szűnik meg automatikusan, hanem továbbra is maradhat ebben a pozíciójában és elláthatja a végelszámolói feladatokat.

Egyszerűsített végelszámolás bejelentése

A változás időpontjától már nem kell a cégbíróságnak is bejelenteni a végelszámolás kezdetét vagy végét, elég azt csak az adóhivatalnak bejelenteni. A cégbíróság az adóhatóság elektronikus értesítése alapján automatikusan jegyzi be a cégjegyzékbe a végelszámolásra utalást és az egyszerűsített végelszámolás kezdő időpontját.

A cégbíróság, az adóhatóság értesítését követően automatikusan közleményt tesz közzé a Cégközlönyben az egyszerűsített végelszámolás megindításáról, ez a feladat ezentúl nem a végelszámolót terheli.

Szintén csak az adóhatósághoz kell bejelenteni, ha a társaság tagja az egyszerűsített végelszámolás befejezését vagy megszüntetését határozta el.

Az egyszerűsített végelszámolás befejezéséről elektronikus úton kell megküldeni a cégbíróság részére a vagyonfelosztási javaslatot a jogszabályban meghatározott iratminta segítségével.

Továbbra is feltétel!

Végelszámolással és így egyszerűsített végelszámolással is, csak azok a társaságok szűnhetnek meg, akik rendezni tudják tartozásaikat és a végelszámolás befejezésére semmilyen tartozásuk nincs.

Mikor kell az egyszerűsített végelszámolás helyett a végelszámolás szabályai szerint eljárni?

  • ha a társaság a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, vagy e miatt peres eljárást indít
  • végelszámolási kifogással kapcsolatos eljárás van folyamatban
  • az egyszerűsített végleszámolásra nyitva álló határidő (150 nap) eltelt

Ebben az esetben bármelyik feltétel bekövetkeztét követő 60 napon belül köteles a társaság végelszámolót választani a változásbejegyzési kérelmet benyújtani.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása