Ilyen drága számlája még sosem volt! – avagy hallgasson adótanácsadónkra
Adótanácsadónk rengeteg pénzt takaríthat meg Önnek, ha hallgat a figyelmeztetésére.
A 2012. január 1-i törvénymódosítások többszörösére emelték az addig kiszabható bírságtételeket. Ahogy adózói körökben hallható, az adóhatóság keményen él is a törvény adta lehetőségeivel, ezért fontosnak tartjuk, hogy olvasóinkat tájékoztassuk erről.
A törvényi változások előtt, egy adott ellenőrzés keretében, az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, bármilyen iratról legyen is szó, 500 ezer forint mulasztási bírsággal volt büntethető.
A törvényi változás e bírságtétel maximumát olyan, szinte értelmezhetetlen mértékig megemelte, hogy az adóhatóság az iratmegőrzési kötelezettség megszegőivel kapcsolatban toronymagas bírságok kiszabására is jogosult lett.
Melyik az a mulasztási tétel, ahol a kiszabható bírságok összege az egekig érhet?
A törvénymódosítás az iratmegőrzési kötelezettség megszegőivel szemben kiszabható bírság tételét is a duplájára emelte, így az adóhatóság ezeket a mulasztókat 1 millió forintig terjedő bírsággal próbálja jobb belátásra bírni. A kisvállalkozások nagyságrendjébe már ez is nehezen fér bele, de amit a számla, illetve a nyugta megőrzésének elmulasztására állapít meg, annak az összege szinte teljesen irracionális.
„Amennyiben az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint, és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának szorzata által meghatározott összegig terjedhet.”
Ezeket a horribilis büntetéseket a gazdaság azon szereplőinek szánták, akiket nem igazán nevezhetünk adózónak, akik a szürke-, illetve feketegazdaságban tevékenykednek. Magyarázat szerint azért születtek, hogy a számlagyárakat és hasonló adózás alól magukat kivonó szervezeteket alaposan meg tudják bírságolni.
Ha tehát egy vállalkozó elveszíti egy számlatömbjét, akkor annyiszor 500 ezer forint bírság róható ki rá, ahány számlát tartalmazott a számlatömbje. A bírság felső határa így például egy 25 számlát tartalmazó számlatömbnél akár 12,5 millió forint is lehet.
Adótanácsadói szemmel úgy látom, az intézkedések a valóságban nem igazán a kívánt irányba mutatnak, hiszen azokat a gazdasági szereplőket, akiket eddig sem lehetett beterelni az adózói körbe, azok jelentős részét, csaknem egészét ezután sem lehet. Viszont azokat a ténylegesen működő, jogkövető magatartást tanúsító adózókat, akik valamilyen hiba folytán belecsúsznak egy ilyen mulasztásba, mértéktelenül megbírságolhatja az adóhatóság.
A joggyakorlat ennél is rosszabb!
Adótanácsadói információim szerint az adóhatóság úgy alkalmazza ezt a 2012. január 1-én hatályba lépett joghelyet, hogy nem veszi figyelembe az átmeneti rendelkezéseket. Csak akkor bírságolhatna, ha az adózó a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzését a hatálybalépést követően mulasztaná el. Ezzel szemben, ha például az adóhatóság 2013-ban a 2010-es évet vizsgálja, és azt tapasztalja, hogy számlák hiányoznak, alkalmazza a megemelt bírságtételt. Indoklása pedig úgy szól, hogy hiába 2010. évi számlák elvesztéséről van szó, mivel ez a vizsgálat évében, 2013-ban derült ki, erre már érvényesek a megemelkedett bírságtételek.
Adótanácsadói tippek a megoldásra:
Hogyan kerülhetjük el, az adóhatóság taposóaknáit?
Hát úgy, hogy nem használunk egyetlen nyomdai úton előállított számlát sem!
Mivel ezek a számla- és nyugtatömbök papiros alapúak, csak fizikai kiterjedésük, megjelenésük van, ezért könnyen el is veszíthetőek, és pótlásukra semmilyen lehetőség nincs. Ma már minden vállalkozó rendelkezik számítógéppel, és lassan minden vállalkozó rendelkezik okostelefonnal is. Hát ne használjunk nyomdai úton előállított számlatömböket, használjunk inkább számlázó programot.
Milyen előnyei vannak a számlázó programnak a nyomdai úton előállított számlatömbökkel szemben?
- Minden létrehozott számlát megőriz a számítógépes rendszer.
- Folyamatos adatmentés esetén lehetetlenség az adatvesztés.
- Bármikor újra kinyomtatható egy számlamásolat, ha az eredetileg kinyomtatott számlánk elveszett volna.
- Okostelefonnal megoldható, hogy bárhol tudjunk számlát készíteni ügyfeleink számára, de ha nem rendelkezünk ilyen készülékkel, akkor is megoldható a számlázás pl. egy böngésző programon keresztül elérhető számlázó programot használva.
Mi történjen az elveszített számlatömbökkel?
Nyilván minden év végén készül irattárazási jegyzőkönyv, és abban szerepel, hogy milyen számlatömböket helyeznek irattárba. Vagyis, ha valamelyik számlatömb nem szerepel benne, akkor az elvesztésről már akkor tudomása van a vállalkozásnak, amikor ezt az irattározási jegyzőkönyvet felveszi. Vagyis, a számla hiányára bizonyíthatóan nem a vizsgálat évében (példánkban 2013-ban) derült fény, hanem abban az évben (példánkban a 2010-11-es év), amikor a számlákat, számlatömböket irattárazták. Ezt az adóhivatal sem cáfolhatja meg, hiszen hiteles dokumentum áll a rendelkezésünkre arról, hogy az elvesztés ténye korábban került észlelésre.
Ne maradjon le az értékes információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig értesüljön adótanácsadó- és könyvelőirodánk cikkeiről!
