Adótanácsadónk szerint ez legyen benne a társasági szerződésben – 6. rész
Adótanácsadói cikksorozatunkat továbbfolytatjuk egy olyan fontos szempont bemutatásával, amelyre talán először nem is gondolt volna.
Öröklés
Amire az adótanácsadó eddig megtanított…
Előző írásunk egyikében beszéltünk arról, hogy nagy szerencse, ha a tagok eredeti, lendületes elhatározásukkal egyetértésben működtetik a társaságot. De bármikor előfordulhat, hogy egyik vagy másik tag nem egészen úgy gondolta a társaság létesítésekor annak működését, mint ahogyan az megvalósult, és elhatározza üzletrészének elidegenítését, vagy esetleg kiválását a társaságból. Szerencsétlenebb esetben az is előfordulhat, hogy az egyik tag életét veszti. A társasági szerződés megszövegezésekor, sajnos, ezekre a szempontokra is figyelni kell.
Váratlan, de súlyos események: Ön felkészült rájuk?
Adótanácsadóként azt javasoltam, hogy a társasági szerződésben mindenképpen térjenek ki az üzletrész sorsára olyan esetekben, ha kiválás vagy öröklés történne. Ez különösen fontos azon társaságok esetében, ahol barátok, kollégák, tehát jogilag egymás számára idegenek, vagy nem közeli hozzátartozók hoznak létre egy gazdasági társaságot. De lényeges szempont lehet akár a közelebbi, családon belül alapított társaságok esetében is.
A jogszabály megváltozásával is fontos szempontok!
Továbbra is egy nagyon fontos szabályozandó terület – figyelmeztet az adótanácsadó –, hogy bármely tag kiválása esetén a kiváló tag üzletrészét ki szerezheti meg. Idegenek is bekerülhetnek-e a társaságba, vagy a bennmaradó tagoknak elővásárlási joguk van? Az elővásárlási jog a tagokat üzletrészeik arányába illeti meg.
Hogy milyen hátrányok érhetik a társaságban maradó tagokat, ha ez a szabályozás nem átgondolt, vagy nincs, az előző cikkünkben több példával is illusztráltuk.
Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli.
Változás
Az öröklés a társasági szerződésben nem zárható ki, tag halála esetén annak örököse kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését.
Az ügyvezető megtagadhatja az örökös vagy a jogutód bejegyzését, ha:
- a társasági szerződésben erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrészt megváltják
- vagy az örökös vagy a jogutód bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított 30 napos – jogvesztő – határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét kifizetik
A társaság maga is megszerezheti az üzletrészt a jegyzett tőke 50%-áig.
Adótanácsadói figyelmeztetés: Mi az, ami újra hatályba lépett 2014. március 15-én?
Ha már az öröklésről beszéltünk, szót kell ejtenünk egy fontos változásról, amely a dolgok rendezettsége miatt kapcsolódik e témához. 2006 előtt minden társaság ügyvezetője köteles volt vezetni a határozatok könyvét, majd ezt a 2006. évi gazdasági társaságokról szóló törvény hatályon kívül helyezte. Ezt a rendelkezést ismét életbe léptette az új Ptk.
E szerint az ügyvezető köteles a tagok által hozott határozatokat a határozatok könyvében nyilvántartani, és késedelem nélkül a határozatok könyvébe bevezetni.
Reméljük, cikksorozatunk sok hasznos információval látta el, és adótanácsadónk segítségével már könnyebben kiigazodik az új Ptk. megváltozott jogszabályai közt!
Ha szívesen hall további zsebkímélő tanácsokról, kedvelje oldalunkat és iratkozzon fel hírlevelünkre!
