Adótanácsadónk szerint ez legyen a társasági szerződésben – 5. rész
Folytatjuk a társasági szerződés – adótanácsadónk szerint – fontos kellékeinek ismertetését a megváltozott jogszabályok rendszerében.
Eddig a pótbefizetésről esett szó, most folytatjuk a sort az osztalék, osztalékelőleg és az öröklés kérdésével. Adótanácsadónk segítségével megnézzük, hogy az új Ptk. hatályba lépésével miben változnak az eddig leírtak.
Adótanácsadónk felkészít a változásokra
Mint ahogy azt írtuk, az új Ptk. hatálybalépésével – 2014. március 15. – lényeges változások is történtek az eddigi szabályozáshoz képest. A váltás szabályait tartalmazó átmeneti szabályozásról is szót ejtettünk. Összefoglaltuk az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket és határidőket.
Adótanácsadónk fontos szempontként emelte ki, hogy amíg a társasági szerződés módosítása nem történik meg a megváltozott jogszabályoknak megfelelően, addig a társaságra a 2014. március 14-ig hatályos jogszabályok az irányadóak.
Hogyan változtak az előírások az adótanácsadói vizsgálatunk alá vont további területeken?
Osztalékelőleg
Mint az ismertettük, a hatályos jogszabályok szerint a társaság tulajdonosai csak a beszámoló elfogadásával egyidejűleg jogosultak osztalékfizetésről dönteni. A beszámoló elfogadásakor dönthetnek arról, hogy a nyereséget (mérleg szerinti eredményt), vagy annak egy részét, illetve a felhalmozott eredménytartalék egy részét – amennyiben az nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét –, osztalékként fizetik ki.
Osztalékfizetés pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásban egyaránt lehetséges. Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társaság tagja. Korábbi cikkünkben azokra az esetekre is szolgáltunk példával, amikor szükség lehet arra, hogy a tagok osztalékelőleghez jussanak.
Mi változott?
Az új szabályozás a taggyűlés hatáskörébe utalja azt a döntést, hogy két mérlegbeszámoló elfogadása között döntsön arról: a társaság tagjai jogosultak-e osztalékelőleg felvételére. Az osztalékelőleg fizetésére az ügyvezető tesz javaslatot, de ha felügyelőbizottság is működik a társaságnál, akkor ehhez a felügyelőbizottság jóváhagyása is szükséges.
Továbbra is igaz, hogy ha az éves beszámoló elfogadásakor az állapítható meg, hogy osztalék fizetésére nincs lehetőség, akkor a már kifizetett osztalékelőleget a tagok kötelesek visszafizetni.
Mivel az új szabályozás révén az ügyvezető felelősségi köre közvetlenebb lett, ezért attól az évtől kezdődően, amikor a társaság áttért – társasági szerződése módosításával – az új szabályozásra, a jóváhagyott osztalékról többé nem kell ügyvezetői nyilatkozatot küldeni a cégbíróságoknak.
Mi nem változott?
Osztalékelőleg felvételekor csak a személyi jövedelemadó előlegét kell megfizetni, egészségügyi hozzájárulást nem. Egészségügyi hozzájárulást csak a beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék tényleges kifizetése után kell a költségvetésbe utalni.
Ha hasznosnak tartotta adótanácsadónk írását, kedvelje oldalunkat!
S ha nem szeretne lemaradni sorozatunk további részeiről sem, iratkozzon fel hírlevelünkre!
