Adótanácsadónk szerint ez legyen a társasági szerződésben – 4. rész
Eddig azokról az igen fontos dolgokról írtunk, amelyek – adótanácsadói tapasztalatom szerint – hiányozni szoktak a társasági szerződésekből.
Most adótanácsadói szemmel azt nézzük meg, hogy az új Ptk. hatályba lépésével miben változnak az eddig leírtak.
Tartson lépést az adótanácsadó segítségével!
Az új Ptk. hatályba lépésével – 2014. március 15. – lényeges változások is történtek az eddigi szabályozáshoz képest.
Amikor egy új szabályozás lép életbe valamilyen területen, akkor mindig megfogalmazódnak átmeneti rendelkezések is, amelyek segítik a törvény hatályba lépését, és eligazítást adnak a társaságoknak abban, hogy hogyan igazodjanak az új szabályozáshoz.
Milyen fontos feladatot írnak elő az átmeneti rendelkezések?
A 2014. március 15-től hatályos jogszabály a társasági szerződések kötelező átalakítását írja elő. Ez a kötelező átalakítás – ha más nem változik társasági szerződésünkben – illeték- és közzétételidíj-mentes.
A korlátolt felelősségű társaságok (kft.-k) esetében a jogszabálynak való megfelelés azt is jelenti, hogy a jegyzett tőke összege minimum 3 millió forint kell legyen. Ennek lehetséges megvalósítási módjait találja adótanácsadónk korábbi cikkében.
Meddig kell az új szabályozásnak megfeleltetni társasági szerződését?
- A betéti társaságok és közkereseti társaságok ezt a változást 2015. március 15-ig vezethetik át bírságmentesen a társasági szerződésükön.
- Az összes többi társaság – egyesület, alapítvány, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, egyesülés – 2016. március 15-ig.
Mire figyeljen?
Nagyon fontos tudni, hogy amíg társasági szerződését az új szabályozásnak megfelelően nem módosította, addig társaságára nem a 2014. március 15-én hatályba lépett szabályok, hanem a régi szabályok érvényesek.
Így a cikksorozatunk első három részében leírtak egyértelműen azokra a társaságokra vonatkoznak, akik még társaságiszerződés-módosítás előtt vannak.
Hogyan változtak az előírások az adótanácsadói vizsgálatunk alá vont területeken?
A legfontosabb változás: pótbefizetés
A pótbefizetés jogintézményét – mint azt láthattuk – a veszteségek fedezetére akkor tudjuk jól használni, ha a társaság saját tőkéje a jegyzett tőkéje alá csökken, viszont nem szeretné sem betéti társasági, sem közkereseti társasági formára átalakítani – de megszüntetni sem.
Adótanácsadói javaslatom továbbra is az, hogy legyen benne a társasági szerződésben a pótbefizetés előírásának lehetősége. Jobb félni, mint megijedni: ha nem lesz rá szükség, vagy másképp dönt, akkor továbbra is csak egy lehetőség marad, amit legfeljebb nem használt ki.
Tehát korlátolt felelősségű társaság esetében továbbra is fontos eleme a társasági szerződésnek az, hogy feljogosítsa a taggyűlést pótbefizetés előírására.
Az új szabályozás szerint már csak a pótbefizetés módját, ütemezését és teljesítésének határidejét kell meghatározni, annak tagok számára előírható legmagasabb összegét és gyakoriságát már nem.
A pótbefizetéseket a tagok törzsbetéteinek arányában kell előírni, és ezek a pótbefizetések nem növelik a tagok törzsbetéteit. A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában, a tagjegyzékben szereplő tagok részére vissza kell fizetni.
Ha ez így túl zavaros, fussa át előző cikkünk adótanácsadói számpéldáját és fogalommagyarázatát: nagyban könnyítik a megértést.
Mi történik, ha lemaradt?
Ha eddig ez a jogintézmény nem szerepelt cége társasági szerződésében, akkor azt sajnos már csak társaságiszerződés-módosítás keretében tudja beleírni, ami – róka fogta csukaként – azt eredményezi, hogy mindenképpen átkerül az új szabályozás hatálya alá.
Adótanácsadónk a következő héten folytatja a társasági szerződés néhány fontos elemének vizsgálatát a megváltozott szabályozás tükrében.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!
S ha nem szeretne lemaradni sorozatunk további részeiről sem, iratkozzon fel hírlevelünkre!
