Adótanácsadónk szerint ez legyen a társasági szerződésben – 1. rész
Adótanácsadói cikksorozatunkban azokra a fontos pontokra világítunk rá, melyen egy társasági szerződésből sem hiányozhatnak.
Tudja mik ezek a fontos kellékei a társasági szerződésnek?
Az adótanácsadó segít!
Ha erre a kérdésünkre a válasz nem, akkor ennek megváltoztatására nagyon fontos ismereteket szerezhet adótanácsadónktól, a következő hetek cikksorozatából.
Egy alakuló társaság – a kis- és középvállalkozások szektorában – leginkább az egyszerűsített eljárást (szerződés mintát) választja a társaság alapításakor.
Ez teljesen érthető is, hiszen ennek a költsége, illetéke sokkal kevesebb, mintha nem egyszerűsített eljárás keretében történne a bejegyzés.
Mik az egyszerűsített eljárás hátrányai?
A szerződésminta nem bővíthető, nem írható át, azt abban a formában és szerkezetben kell beadni a cégbíróság felé, ahogy azt megszerkesztették. Új pontokkal és elhatározásokkal nem egészíthető ki.
A következőkben sorra vesszük azokat a fontos pontokat, amiket egy jól működő társaság szerződésének tartalmaznia kell.
Nézzük meg először azt, ami adótanácsadónk szerint – kivéve az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, és a betéti társaság szerződés mintáját – , már az egyszerűsített eljárás keretében is szerepeltethető a társasági szerződésben, a társaságot alapító jogászok, ügyvédi irodák mégsem hívják fel rá a tulajdonosok figyelmét?
Adótanácsadói varázsszó: Pótbefizetés
Építsünk be a tudásunkba négy alapfogalmat:
Mielőtt adótanácsadónk felfedné ezt a fontos információt, a megértéshez tisztázzunk néhány kategóriát, amelyet egyébként sem árt, ha minden ügyvezető ismer.
- jegyzett tőke
- eredménytartalék
- mérleg szerinti eredmény
- saját tőke
Jegyzett tőke – az a pénzben és tárgyi apportban társaságnak átadott alapító tőke, amivel a társaságunkat megalapítjuk.
Eredménytartalék – a társaság több éves működése alatt, évente kimutatott nyereségek vagy veszteségek (mérleg szerinti eredmények) összege. (pl. ha a társaság első éve 500 ezer forint nyereség volt, második éve pedig 300 ezer forint veszteség, akkor az eredménytartalék ezek egyenlege 200 ezer forint lesz.)
Mérleg szerinti eredmény – a társaság tárgyévi eredménye.
Saját tőke – az előző három kategória összege.
Mi is a pótbefizetés és hogyan segíthet a társaság helyzetén?
Nézzünk ennek megértésére egy adótanácsadói példát!
a társaságunkat, egy korlátolt felelősségű társaságot 3 millió forinttal alakítottuk meg,
a működés első évében 2 millió forint veszteségünk volt,
a működés második éve éppen a tárgyév, amikor a társaságnak 1 millió forint nyeresége keletkezett,
Ebben a példában a tárgyév végére a saját tőke összege 2 millió forint, vagyis a társaság saját tőkéje a 3 millió forintos jegyzett tőke összege alá csökkent.
Ez a hatályos jogszabályok szerint nem maradhat így, mindenképpen „intézkedési” kategória!
Ha a társasági szerződés engedi a pótbefizetést (egy általunk kitalált gyakorisággal és összeggel – pl. évente a beszámoló készítésekor és maximum 9 millió forint összegben), akkor ilyen esetben a tulajdonosok elhatározhatják, hogy pótbefizetéssel megfinanszírozzák a hiányzó 1 millió forintot, megteremtve a lehetőségét annak, hogy a társaság korlátolt felelősségű társaság formájában működhessen tovább.
Később, ha a társaság legalább 1 millió forint nyereséget realizál, akkor ezt a pótbefizetést a tagok visszakaphatják.
Ha a társasági szerződés nem rendelkezik a pótbefizetés lehetőségéről, akkor kényszerpálya következik. A tagok ilyenkor csak átalakulást választhatnak olyan társasági formába, amelyhez elegendő a megmaradt saját tőkéjük, vagy elhatározhatják a társaság megszűnését.
Figyeljen tehát arra, hogy társasági szerződése szerint legyen lehetősége a tagoknak pótbefizetést teljesíteni!
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!
S ha nem szeretne lemaradni sorozatunk további részeiről sem, iratkozzon fel hírlevelünkre!
