Adótanácsadói javaslatok a nyári diákmunkához – 1. rész
Adótanácsadói tapasztalatom szerint az egyre nehezedő gazdasági helyzetben egyre több diák vállal a nyári szünidő alatt munkát.
Adótanácsadói tapasztalatom szerint az egyre nehezedő gazdasági helyzetben egyre több diák vállal a nyári szünidő alatt munkát, nyaralásfinanszírozás, vagy éppen a következő tanévi fizetendők fedezésének céljából.
Hogy ezekre a célokra mennyi pénz teremtődik, nem csak attól függ, hogy milyen munkát vállal a diák és mennyi időre. Bármilyen furcsa is, nagyon sok múlik azon, hogy ezt a munkát milyen szerződés alapján végzi.
Adótanácsadói figyelmeztetések, hogy ne járjon pórul!
- mindenképpen kérje, hogy a szerződést foglalják írásba
- az írásba foglalt szerződés aláírása csak alapos átolvasás után történjen, akár a szülőkkel megbeszélve
- ha a megkötött szerződés alapján a megkeresett jövedelem adóköteles is, a diákok ösztöndíja adómentes jövedelem, így azt a személyi jövedelemadó bevallásban nem kell szerepeltetni
A Munka törvénykönyve ide vonatkozó szabályait már mindannyian ismerjük.
Az lehet munkavállaló, aki a 16. életévét betöltötte. Ez alól a szabály alól egy kivétel van, a 15. életévét betöltött tanuló is végezhet a szünidő alatt a munkát, ha általános-, szak- vagy középiskola nappali képzésében vesz részt.
Adóazonosító jel nélkül azonban nem végezhet munkát diákunk, ezért, ha ezzel nem rendelkezik, a 14T34-es nyomtatványt kell kitöltenie és eljuttatnia az adóhatósághoz.
Adótanácsadói áttekintés – Milyen szerződéses formában végezhetnek munkát a diákok?
- munkaviszonyban
- munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel)
- egyszerűsített foglalkoztatási szerződéssel
- háztartási munka keretében
- iskolaszövetkezet tagjaként
Adótanácsadóként ezeket a munkavállalási formákat fogom bemutatni számszerű példával, hogy érzékelhető legyen az egyes formák közötti zsebre tehető keresetek különbsége.
Számpéldánkban egy havi munkavégzéssel és 101.500 forintos minimálbérrel fogunk számolni
Munkaviszony
A személyi jövedelemadó törvény nem tesz különbséget diákok vagy nem diákok munkavállalásában, minden munkaviszonyban dolgozóra ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
Ezért a munkaviszonyban dolgozó diákok munkaviszonyból származó jövedelme bérjövedelemnek tekintendő, amelyből a munkáltató
- 16% személyi jövedelemadó előleget,
- 8,5% egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot és
- 10% nyugdíjjárulékot von le.
A bruttó jövedelemnek így 65,5%-a, 66.483 forint marad diákmunkát vállaló gyermekünk zsebében.
A Társadalombiztosítás szabályai szerint a munkavállaló biztosítottá válik, és a természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl (amely tanulói jogviszonya okán is jár) a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerez, így például táppénzre, baleseti táppénzre, nyugdíjra.
Adótanácsadói figyelmeztetés: év végén a kapott igazolás alapján, következő év május 20-ig személyi jövedelemadó bevallás benyújtására lesz kötelezett.
Munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszony
A megbízási szerződéssel végzett diákmunka önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. Az ilyen bevételnek csak a 90%-a adóköteles jövedelem. (Tételes költségelszámolás is lehetséges, de a diákmunkára ez nemigen jellemző, ezért itt ezzel most nem foglalkozunk.)
Milyen adókat von le a kifizető?
- 16% személyi jövedelemadó-előleg
- 7% egészségbiztosítási járulék
- 10% nyugdíjjárulék
Diákunk nettó keresete 71.354 forint, az előző foglalkoztatási formához képest keresménytöbblete 4.871 forint, és így a bruttó jövedelemnek 70,3%-át költheti el szabadon.
Ha azonban a diákmunka havi díja nem haladja meg, időarányosan tekintve, a havi minimálbér 30%-át, 30.450 forintot, akkor a jövedelem után nem kell egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizetni, így ezt a jövedelmet mindössze 16%-os személyi jövedelemadó fogja terhelni.
Tartson velünk jövő héten is, mert adótanácsadói szemmel tovább elemezzük diákjaink nyári munkavállalási formájának legjobb módjait.
