Adótanácsadónk szerint ez legyen a társasági szerződésben – 3. rész
Adótanácsadói cikksorozatunkat továbbfolytatjuk egy olyan fontos szempont tárgyalásával, ami szintén nem maradhat ki egyetlen jól megírt társasági szerződésből sem!
Amire az adótanácsadó eddig megtanított…
Az adótanácsadói cikksorozat első részében azt mutattuk be, hogyan kerülhetjük el a kényszerdöntések sorozatát, ha a társaság nem minden üzleti évben tud nyereségesen működni, és ennek következtében saját tőkéje a jegyzett tőkéje alá csökken.
Második részében pedig éppen az eredményesen működő vállalkozások oldaláról vizsgáltuk a társasági szerződés tartalmát. Itt adótanácsadóként azt fejtettem ki, miért fontos, hogy a tulajdonosok jogosultak legyenek osztalékelőleg felvételére társasági szerződésük szerint.
Most egy harmadik fontos elemmel ismerkedünk meg.
Előfordult már önnel, hogy cégének egy tagja kivált, vagy netalán életét vesztette?
Nagy szerencse, ha az ön részéről a válasz nem, és a tagok eredeti, lendületes elhatározásukkal működtetik együtt a társaságot. De bármikor előfordulhat, hogy egyik tagunk nem egészen úgy gondolta a társaság létesítésekor annak működését, mint ahogyan az megvalósult. Ekkor elhatározza kiválását a társaságból, de szerencsétlenebb esetben az is előfordulhat, hogy egyik tagunk életét veszti. A társasági szerződés megszövegezésekor, sajnos, ezekre a szempontokra is figyelni kell.
Adótanácsadóként azt mondom, hogy minden társasági szerződésben illik kitérni az üzletrész sorsára olyan esetekben, ha kiválás vagy öröklés történne. Ez különösen fontos azon társaságok esetében, ahol barátok, kollégák, tehát jogilag egymás számára idegenek, vagy nem közeli hozzátartozók hoznak létre egy gazdasági társaságot. De lényeges szempont lehet akár a közelebbi családon belül alapított társaságok esetében is.
Biztos gyógymód belviszályok ellen?
Bármely tag kiválása esetén az első és legfontosabb szabályozandó szempont, hogy a kiváló tag üzletrészét ki szerezheti meg. Fontos szempontok merülnek fel, figyelmeztet az adótanácsadó. Idegenek is bekerülhetnek-e a társaságba, vagy a bennmaradó tagoknak elővásárlási joguk van?
Milyen hátrányok érhetik a maradó tagokat, ha pl. az öröklés nem kerül szabályozásra a társasági szerződésben?
- Az elhunyt tag örökösei lépnek a tag helyére, és ők lehetnek akár annyian is, mint égen a csillag. Ezen túl velük együtt kell a társaság fontos döntéseit meghozni.
- Az örökhagyó nyilván fontos és hasznos szakértő tagja volt a cégnek. Ezért került sor vele a társaság valamikori megalapítására. Ez az örökösre vagy örökösökre lehet, hogy egyáltalán nem jellemző.
- A társaság döntéseit a tagok hozzák. Az örökösök bekerülésével az eddig gördülékenyen működő társasági döntések teljesen megbénulhatnak.
Nem akarom tovább részletezni a kiválás és az öröklés szabályozása nélküli társasági szerződés okozta gondokat, azt gondolom, már ennyi is épp elég volt annak szemléltetésére, mennyire fontos pontja ez egy cég társasági szerződésének.
Hallgasson az adótanácsadóra, és ne helyezzen el időzített bombákat cégében!
Adótanácsadóként csak azt tudom javasolni, figyeljen arra, hogy társasági szerződése ezekre a lehetséges eseményekre is térjen ki – bármennyire nem szeret ilyen lehetőségekre gondolni.
Ha hasznosnak ítélte adótanácsadónk írását, kedvelje oldalunkat!
S ha nem szeretne lemaradni sorozatunk további részeiről sem, iratkozzon fel hírlevelünkre!
