Adótanácsadói emlékeztető – Rémesen sok adót fizethet!
Betéti társaságával bejelentkezett a (kisadózó vállalkozók tételes adójába) katá-ba – kihasználva a kedvező adózási lehetőséget, ahogy azt adótanácsadóként is írtam, korábbi cikkemben – és azt gondolta, ezzel minden rendben is van?
Hát, sajnos nem, de még van idő arra, hogy mindent helyre tegyünk!
Az adótanácsadó emlékeztet – ne fizessen rá a katára!
Kata és eva, mi a lényeges különbség?
A kata sok vonatkozásban hasonlít az evára, de van közöttük néhány lényeges különbség is, amire, ha nem figyelünk, az igen sokba kerülhet!
Az eva egy hosszú évek óta működő adózási forma, és megtanultuk, hogy ha a társaság megfizeti a rá vonatkozó adót, akkor a tagok, az adó megfizetése után maradó összeget szabadon felhasználhatják.
A gondolkodó emberek, teljesen logikusan, ugyanerre gondolnak a kata esetében is, de adótanácsadóként mondhatom, hogy a kata sajnos nem így működik.
Kata a betéti társaságokban
Betéti társaság esetében akkor lesz a társaság katás, ha annak legalább egy tagját a társaság a kata hatálya alá bejelenti. A betéti társaságok többségében egyetlen katás tag van, általában a beltag. A kültag, mivel nem működik személyesen közre a társaság tevékenységében, csak tulajdonosa a társaságnak, ezért nem jelenti be a társaság tételes adófizetési kötelezettség alá sem.
Vagyis, ha év végén a kiszámlázott bevétel adófizetéssel csökkentett részéhez hozzá szeretnének jutni a tagok, akkor a katásként bejelentett tag nem fizet adót a kivét után, de a katásként be nem jelentett tag, az ő osztaléka után meg fogja fizetni a 16% személyi jövedelemadót és 450 000 forintos határig a 14% egészségügyi hozzájárulást is.
A katára vonatkozó jogszabály szerint tehát csak annak a tagnak váltja ki adóit a kata, amely tag után a tételes adót megfizetik.
A trükközés, amitől óv az adótanácsadó
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy annak a tagnak tekinti megfizetettnek az adóját, aki a kifizetés pillanatában kata hatálya alá bejelentkezett tag.
Vagyis, ha a társaság csak egyik tagja után fizette meg a katát 2013-ban, másik tagja után nem, de a másik tagot 2014. február 1-től bejelenti katásnak, akkor ha a társaságnál 2014. februárjában vagy utána van osztalékfizetés, mindkét tag mentesül a 2013. évre vonatkozó osztalék adóinak megfizetése alól.
Ez azt jelenti, hogy ezek után vagy mindkét tag után fizet a társaság katát, vagy az egyik tag, aki csak az osztalék miatt jelentkezett be, egy-két hónap után kijelentkezik. Ezt a játékot azonban csak egyszer lehet eljátszani, hiszen aki a katából kijelentkezett, 24 hónapig nem lehet újra katás, és a pár hónapos bejelentkezése is jogszabály ellenes lesz, hiszen a jogszabályok kijátszására irányult, ezért adótanácsadóként ezt senkinek nem ajánlanám.
Van erre azonban egy sokkal jobb megoldás is…
Megfejtés az adótanácsadó tarsolyából, hogy ne fizessen feleslegesen
A társasági szerződésben meghatározódnak a tulajdoni arányok. Ezek mellett nagyon ritkán határozódnak meg az osztalékfizetési arányok, mert alapértelmezettként a társaságok a tulajdoni arányoknak megfelelően fizetnek osztalékot.
Lehetőség van azonban a tulajdoni arányok és az osztalékfizetési arányok eltérítésére. A jogszabály megengedi, hogy az osztalékfizetési arányok eltérjenek a tulajdoni arányoktól, de kötelezi a tulajdonosokat arra, hogy ezt a társasági szerződésükben rögzítsék.
Adótanácsadói véleményem szerint a jó megoldás az lehet, ha társasági szerződés módosítással olyan osztozkodási arányokat határozunk meg, ahol annak a tagnak lesz magas az osztalék szerzési részaránya, akit kata fizetése alá jelentettünk be.
Hogy szemléletesebb legyen, nézzünk egy adótanácsadói példát!
Egyszerűsítő feltételezések:
- egy beltag és egy kültag a betéti társaság tulajdonosai
- a társaságnak egy székhelye van és nincs telephelye
- a társaság január 1-től tartozik a kata hatálya alá
- a társaság nem gyűjtött költségszámlákat
- a társaság csak egyik tagja után fizeti meg a katát
- a katás tag főállású katás
- a kalkulációt a 6 millió forintos, kedvező adózású határig végezzük el
- a társaság az iparűzési adóban a székhelyenként, telephelyenként 2,5 millió forint adóalap utáni adó megfizetését választotta
- a társaság a kereskedelmi és iparkamara tagja, évente 5 000 forint hozzájárulási kötelezettsége van
| Megnevezés | Katás tag osztalék fizetési aránya a társasági szerződés szerint | |||
| 50% | 70% | 90% | 99% | |
| Bevétel | 6 000 000 | 6 000 000 | 6 000 000 | 6 000 000 |
| Kata | 600 000 | 600 000 | 600 000 | 600 000 |
| Iparűzési adó | 50 000 | 50 000 | 50 000 | 50 000 |
| KIK | 5 000 | 5 000 | 5 000 | 5 000 |
| Osztalék alap | 5 345 000 | 5 345 000 | 5 345 000 | 5 345 000 |
| Nem katás tag osztalék adója | 801 750 | 481 050 | 160 350 | 16 035 |
| Összes megfizetett adó | 1 456 750 | 1 136 050 | 815 350 | 671 035 |
| Többlet fizetendő adó a 99%-os arányhoz képes | 785 715 | 465 015 | 144 315 | – |
A táblázatból látszik, hogy a kötelezően megfizetendő adókon felül (kata, iparűzési adó, kamarai tagdíj), csak 16 ezer forintot kell fizetni abban az esetben, ha a kata-s tag az osztalék 99%-át jogosult zsebre tenni. Ha rontjuk ezt az arányt, akkor 50%-os részesedésnél eljutunk egészen 802 ezer forintig, vagyis a kata esetében fizetendő 11%-os adó helyett, annak több mint dupláját, 24%-os adót fogunk fizetni a bevételre vetítve.
Érdemes tehát megvizsgálni a társasági szerződéseket, és időben elvégezni annak módosítását!
Ha meg szeretné ismerni egy tapasztalt adótanácsadó további praktikáit, iratkozzon fel hírlevelünkre!
