[1]Reményeim szerint sok társaság választotta a kisvállalati adót ezért nézzük meg, mi történik, hogyha kijelentkezünk ebből az adózási formából.
Reményeim szerint sok társaság tartozik a kisvállalati adó hatálya alá, hiszen egy sokak számára nagyon kedvező adózási forma, most viszont azt járjuk körül, hogy mire kell figyelni, ha kijelentkezünk ebből az adózási formából.
Több olyan helyzet is lehet, amikor a társaság a kisvállalati adót választja, ami lehet saját döntés vagy kényszer is, ebből néhány
- kalkuláció alapján már kedvezőbb a társasági adó vagy más adózási forma
- a társaság tartozása az év végén meghaladta az 1 millió forintot
- a társaság végelszámolást vagy felszámolást határozott el
Nézzük meg azokat a fontos dolgokat, amelyek egy kisvállalati adóból való kijelentkezés kapcsán felmerülnek!
Bejelentkezés és kijelentkezés
A kisvállalati adó hatálya alá bármikor be lehet jelentkezni és mindig a bejelentkezést követő hónap 1. napjától indul ez az adózási forma, kijelentkezni viszont csak az év végével lehet, így ez az adózási forma csak a következő év első napjára szüntethető meg.
Értékcsökkenés
A kisvállalati adó hatálya alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
Immateriális jószág, tárgyi eszközök nettó értéke
A visszatéréskori társasági adó szerint számított nyilvántartási értéket úgy kell meghatározni, mintha a kisvállalati időszak alatt elszámolásra kerültek volna az adóalap csökkentő értékcsökkenések.
Eredménytartalék – Lekötött tartalék
Lekötött tartalékot kell képezni a kisvállalati adó időszaka alatt képződött eredménytartalék
- kisvállalati adós időszak alatt, bevételként elszámolt osztalékkal,
- kisvállalati adós időszak alatt beszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értékével
csökkentett pozitív egyenlegével megegyező összegben.
A lekötött tartalék 4 adóév alatt immateriális javakra, tárgyi eszközökre oldható fel. A nem beruházási célú felhasználás után viszont csak a társasági adót kell megfizetnie a társaságnak, a késedelmi pótlékot, bírságot nem.
Elhatárolt veszteség
A kisvállalati adó időszak alatt keletkezett elhatárolt, adóalap csökkentésként fel nem használt veszteséget, a visszatérést követő 5 adóéven belül lehet felhasználni a társasági adóalap csökkentéseként.
Kisvállalati időszak utolsó évének eredménye
A társasági adóba való visszatéréskor alkalmazni kell azt a szabályt, mely szerint a kisvállalati adós időszak alatt, bevételként elszámolt osztalékkal és beszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök értékével csökkentett, pozitív eredménytartalék összegére lekötött tartalékot kell képezni, a fent leírtak szerinti felhasználással.
Nem vonatkozik ez azonban, az utolsó kisvállalati adós üzleti év eredményére.
Ugyanis a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság utolsó évében keletkezett adózott eredmény eredménytartalékba történő átvezetése a számvitelről szóló törvény alapján a következő üzleti év elején történik, mely üzleti évben az adóalany már nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá. Ebből következően a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság utolsó évében keletkezett adózott eredményt figyelmen kívül kell hagyni a lekötött tartalék képzésekor.
Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni az utolsó kisvállalati adós üzleti év negatív eredményét az elhatárolt veszteséget növelő érték meghatározása során.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre! [2]