[1]Tovább folytatjuk a kiva boncolgatását, konkrét példákon keresztül felvázolva azt.
Előző írásunkban [2] azt mutattuk be, hogy mennyire leegyszerűsödött a kiva alap kalkulációja, most tovább boncolgatjuk és összefoglaljuk a társasági adó és a kiva közötti eltéréseket, hogy a következő részben, konkrét adótanácsadói példákkal mutathassuk be az adómegtakarításokat.
Adótanácsadói tapasztalataim szerint a könyvelők nagy része elkerülte a kivával való ismerkedést, lehetetlenné téve ezzel azt is, hogy ügyfelei megismerjék és választhassák ezt az adónemet.
A jogszabályi rendelkezések teljesen leegyszerűsítették a kivaalap kalkulációját, átláthatóvá téve így a kivát alakító egyes tényezőket. Ezért nagyon részletesen próbáljuk olvasóink elé tárni az ezzel kapcsolatos tudásanyagot, remélve azt, hogy azok a kollégák is kezükbe veszik ezt a jogszabályt, akik eddig elriadtak – nem teljesen alaptalanul – annak olvasásától.
Segítségképpen táblázatban foglaljuk össze a leggyakoribb gazdasági eseményeket.
A cikk megírása után adójogszabály módosítást fogadott el a parlament, a szociális hozzájárulási adó 27%-ról 22%-ra, a társasági adó egységesen 9%-ra, a kiva 16%-ról 14%-ra változott. Ezeket a változásokat kékkel jelöltük a táblázatban!
| Összehasonlítás | Társasági adó | KIVA | MEGTAKARÍTÁS / TÚLKÖLTÉS a társasági adóhoz képest |
| Személyi jellegű kifizetések | A bérek után 27% helyett 22% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást összesen 28,5% helyett 23,5% adót kell fizetni. | A bérek után összesen 16% helyett 14% adót kell fizetni. | Megtakarítás 12,5% helyett 9,5%. |
| Új immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzése | Adóalap kedvezmény, teljes összegében csökkenti az adó alapot, vagyis a beruházás 10%-a helyett 9%-a csökkenti az adót. | Adóalap kedvezmény, teljes összegében csökkenti az adó alapot, vagyis a beruházás 16%-a helyett 14%-a csökkenti az adóalapot, még a személyi jellegű ráfordítás terhére is. | Megtakarítás 6% helyett 5 %. |
| Kapott osztalék, részesedés, tőkebevonás, tőkekivonás | A könyveléskor bevételként / ráfordításként lekönyvelt tétellel visszacsökkenthető / visszanövelendő az adóalap. | A könyveléskor bevételként / ráfordításként lekönyvelt tétellel visszacsökkenthető / visszanövelendő az adóalap. | Megtakarítás 0%. |
| Adózás előtti eredmény | Az adózás előtti eredmény után 10% helyett 9% adót kell fizetni, ha pedig veszteséges a társaság, akkor az árbevétel 2%-a után, elvárt adót kell fizetni. | Az adózás előtt eredmény után nem kell adót fizetni és nincs elvárt adó fizetési kötelezettség sem. | Túlköltés 6% helyett 5%, de csak akkor, ha osztalékot szavaz meg a társaság a tagok részére. |
| Beszámoló elfogadásakor jóváhagyott osztalék | Nem kell adót fizetni, mert már megfizettük utána a 10% helyett 9%-ot. | A jóváhagyott osztalék után 16% helyett 14% adót kell fizetni. | |
| Pénztár egyenleg növekedése | Nem kell adót fizetni a pénztár egyenleg növekedés után. | A pénztár KIVA-ba jelentkezéskori egyenlegéhez képest megnövekedett egyenleg után 16% adót kell fizetni, ha az meghaladja az árbevétel 5%-a vagy az 1 millió forint közül a nagyobbat. | Nem jelent plusz terhet. Ha jól odafigyelünk a pénztárunk egyenlegére a belépés előtti év decemberében, amihez majd viszonyítani fogunk. Év végén pedig, ha mégis magasabb lenne a pénztár egyenlege, mint év elején, akkor decemberben be lehet fizetni a többletet a bankszámlára. |
A táblázatból látszik, hogy a személyi jellegű ráfordítások után 7,5% adót takarítunk meg, a még használatba nem vett immateriális javak, tárgyi eszközök beruházásán 7%-ot takarítunk meg, a jóváhagyott osztalékon pedig 7% adót veszítünk a kiva választásával, a társasági adóhoz képest.
Ezek után már csak arra kellene választ kapnunk, hogy milyen arányok mellett lehet a teljes modell adómegtakarító.
Következő írásunkban erre adunk támpontokat!
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre [3]!