[1]Nézzük meg, milyen változásokat hoz még a számviteli törvény.
Az előző hetekben már számba vettünk néhány változást, most az osztalékra vonatkozó módosításokat tekintjük át.
2016. január 1-i változás előtt
A beszámoló elkészítésekor döntést kellett hozni a tulajdonosoknak arról, hogy az adott évi adózott eredmény terhére mennyi osztalékot kívánnak kifizetni, illetve arról, hogy ehhez az osztalékfizetéshez kívánnak-e eredménytartalékot is igénybe venni.
Ennek a döntésnek, a beszámolóban is meg kellett jelennie, mint az adózott eredményt csökkentő osztalék kifizetés. Így e két számviteli kategória különbsége zárta az eredménykimutatást, a mérleg szerinti eredmény.
Ezek között a szabályok között az osztalék könyvelés visszamenőlegesen történt, hiszen az osztalékfizetésről szóló döntés a tárgyévet követő évben született meg, az osztalékfizetési döntést mégis a tárgyév beszámolójában kellett szerepeltetni.
Fontos szabály, hogy a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az osztalékfizetési korlátot.
Mit is takar ez a fogalom?
Fontos a társaság stabilitása érdekében, hogy a tulajdonosok ne vegyenek fel több osztalékot, mint a társaság szabad rendelkezésű tőkéje.
Tehát azt a szabályt kell betartanunk, hogy a saját tőke lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal és kifizetni kívánt osztalékkal csökkentett összege nem csökkenhet a jegyzett tőke összege alá.
2016. január 1-e után
Nem változik, hogy szintén a beszámoló elfogadásakor kell döntést hozni arról, hogy a tulajdonosok kívánnak-e és ha igen, mennyi osztalékot felvenni.
Ami változik, hogy a megszavazott osztalék összegét nem kell a beszámolóban szerepeltetni, így a beszámoló eredménykimutatása az adózott eredménnyel fog zárni.
Megszűnik tehát a mérleg szerinti eredmény számviteli kategóriája.
Ezzel az osztalék könyvelése nem visszamenőlegesen fog történni, hanem annak az évnek a beszámolójában fog szerepelni, amelyik évben arról döntöttek.
Nem változott, a kiegészítő mellékletben továbbra is be kell mutatni az osztalékfizetési korlátot.
Az osztalékfizetési korlát is marad, azzal a különbséggel, hogy a saját tőke elemei között nem a mérleg szerinti, hanem az adózott eredmény fog szerepelni.
További változás, hogy a társaság negatív eredménytartalékát, csak pozitív adózott eredménnyel tudja majd ellentételezni, kivéve, ha rendelkezik pozitív tőketartalékkal, mert akkor ennek összegét átvezetheti a negatív eredménytartalék ellentételezésére, az üzleti év zárása előtt.
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre [2]!