[1]Már a társasági szerződés megírásánál is nélkülözhetetlen az adószakértő!
Előző írásunkban [2] bemutattuk, hogy már a társasági szerződés adó optimális megírásánál is nélkülözhetetlenek az adószakértő tanácsai.
Most megmutatjuk azt is, hogy az adóhivatali nyilatkozat kitöltésekor miért nélkülözhetetlenek, hogy a nyilatkozat kitöltésekor mit lehet elhibázni.
Milyen választási lehetőségekről kell nyilatkozni a cégbejegyzési kérelem kitöltésekor?
Általános forgalmi adó
Mitől függ, hogy milyen általános forgalmi adózási formát válasszon az alakuló társaság?
- A végezni kívánt tevékenységektől. Vannak olyan tevékenységek, amelyekre csak bizonyos adózási formák választhatók, vagy olyanok, amelyekre nem csak az általános szabályok szerinti adózás választható. Ezeknek az optimalizálását is csak olyan szakember, adószakértő tudja elvégezni, akinek ez kompetenciája.
- Válasszunk-e alanyi adómentességet vagy sem. Ez a döntés nagyban függ tervezett bevételi nagyságunktól, de függ attól is, hogy kereskedünk-e az Európai Unió más tagállamaival vagy sem. Ha nem jól hozzuk meg döntésünket, még az is előfordulhat, hogy meg kell fizetnünk valamely Európai Uniós beszerzés után az általános forgalmi adót, de levonásba már nem tudjuk helyezni.
- Olyan társaságok esetében, amelyek ingatlanok adás-vételével vagy bérbeadásával foglalkoznak, fontos az a döntés, hogy ezt általános forgalmi adó nélkül, adómentesen vagy általános forgalmi adókört választva, adófizetési kötelezettség mellett végzik. Fontos döntési szempont lehet például, hogy szükséges-e az ingatlan felújítása, kell-e költeni az ingatlanra, hogy megkezdhesse bevételszerző életét. Az is fontos döntési szempont, hogy tervek szerint ki lesz az ingatlan vásárlója vagy bérlője. Adóalany vagy magánszemély. Ezeket a szempontokat mind sorra kell venni ahhoz, hogy a döntés gazdaságilag megalapozott legyen.
- Válasszuk-e a társasággal a pénzforgalmi elszámolást. Van-e a társaságnak elég tőkéje, hogy megfinanszírozza a fizetendő általános forgalmi adót, ha a vevő a fizetési határidőig nem fizet vagy inkább válasszuk azt a lehetőséget, hogy csak akkor szeretnénk az általános forgalmi adót megfizetni, ha már a vevőnktől is megérkezett az erre vonatkozó jóváírás. Komoly likviditási gondokat okozhat, ha ezt nem jól tárjuk fel, ha olyan vevőink leszek, akik hosszú fizetési határidő mellett kötnek szerződést a társasággal, a társaságnak pedig már a számlák kiállításakor esedékessé válik a kiszámlázott általános forgalmi adók megfizetése a költségvetés számára.
Miért olyan fontos a jó általános forgalmi adóbesorolás megválasztása már a társaság megalakulásakor?
A társaság alapításakor meghozott döntés egészen az év végéig érvényes, éven belül nem megváltoztatható. Változtatni már csak a következő üzleti évre vonatkozóan tudunk úgy, hogy változtatási szándékunkat decemberben jelezzük az adóhivatal felé.
Nincs annál rosszabb helyzet, mint végignézni, hogy a indulásnál hozott nem éppen adótakarékos döntésünk, mennyi fölöslegesen kiadott pénzébe kerül a társaságnak.
Jövedelemadózási forma
Milyen adózási formák közül választhat az induló társaság?
- társasági adó (tao)
- kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) – korlátolt felelősségű és részvénytársaságra nem választható
- kisvállalati adó (kiva)
Mi történik, ha ezt a választást nem vagy nem jól jelöljük a nyilatkozaton?
Alapértelmezésben egy új vállalkozás társasági adós lesz, ezért ha nem ezt szeretné választani, akkor az ettől eltérő szándékot, mindenképpen jelölni kell.
Kinek nem éri meg társasági adózási formával indítani?
Nézzük meg egy példán keresztül!
Vegyünk egy olyan január elsején induló korlátolt felelősségű társaságot, amelynek éves tervezett árbevétele 80 millió forint, összes tervezett költsége 20 millió forint, tervezett foglalkoztatotti létszám 15 fő, tervezett bruttó bér 170 ezer forint. (A példában 2017. évi adókondíciókat vettünk alapul.) Az összes költség 75%-a anyagköltség. A tulajdonosok nem szándékoznak osztalékot kivenni az év végén, mert azt teljes egészében a vállalkozás fejlesztésére kívánják fordítani. A vállalkozás bankszámlán tartja szabad pénzeszközeit.
Nézzük meg mennyit bukik ez első ében a „nem jól választó” vállalkozó.
| Megnevezés | Társasági adó | Kisvállalati adó |
| Nettó árbevétel | 80 000 | 80 000 |
| Bruttó bérek | 30 600 | 30 600 |
| Bérek közterhei | 7 191 | 4 284 |
| Összes egyéb költség a béren kívül | 20 000 | 20 000 |
| Fejlesztési tartalék képzés a társasági adóban | 11 105 | nincs |
| Iparűzési adó | 1 300 | 734 |
| Fizetendő adó (jövedelem adója + bérek közterhei + ipadó) | 9 490 | 5 018 |
A többletkiadás három területen jelentkezik
- a bérek közterhei kapcsán – hiszen a lényegesen alacsonyabb a bérekre rakodó járulék
- az elért eredmény kapcsán – hiszen a kivában az eredmény nem adóalap, a társasági adóban viszont az adó alól csak az eredmény fele vonható ki, hiába terveztük a teljes összeget beruházásra költeni
- iparűzési adóban – mert a kivában egy, az általános szabályoktól lényegesen eltérő, adóalap kalkuláció is választható
Szerencsére ezen a választáson, az általános forgalmi adó választással ellentétben, lehet év közben is változtatni, ezért még akkor sem késő adószakértőt keresni, ha már túl vagyunk a társaság megalapításán.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre [3]!