- Adókultúra.hu - https://adokultura.hu -

Mit tegyenek az EVA-sok? – 4. rész

[1]Körbejártuk, kikalkuláltuk, már csak az utolsó láncszem van hátra!

Amivel még adósak vagyunk, az a nem főállású KATÁ-sok és az EVÁ-sok befizetendő adóinak összehasonlítása, az EVA szerint kiszámlázható maximumon.

Cikkünk előző résziben kalkulációk sorozatán vezettük végig az olvasót, olyan kalkulációk sorozatán, amiből számszerű levezetéseken keresztül láthatóvá tettük a két adózási forma találkozási pontjait a jó döntés meghozatala érdekében.

Most nézzük meg ezeket a találkozási pontokat az EVÁ-s és a nem főállású KATÁ-s társaságok adózásában!

Így továbbiakban is annak a vélekedésnek eredünk a nyomába, hogy azért nem érdemes a KATÁ-t választani, mert abban az adózási formában csak 12 millió forint a „büntető adó” nélküli bevételi értékhatár, az EVÁ-ban viszont 30 millió, ezért 12 millió forintnál magasabb bevétel esetén KATÁ-sként több adót kell fizetni, mint EVÁ-sként.

Továbbra is jó tanács!

Kalkuláció, kalkuláció, kalkuláció!

Egy kis ismétlés.

Főállású KATÁ-sként

Nem főállású KATÁ-sként

Adózói vélekedések

Jobb az EVÁ-s adózási forma, mert a KATÁ-ban csak 12 millió forint az extra 40% adó nélkül kiszámlázható bevétel az EVÁ-ban pedig 30 millió forint a 37% adó mellett kiszámlázható általános forgalmi adót is tartalmazó bevétel, tehát 12 millió forint fölött az EVA olcsóbb.

Ki minősül nem főállású katásnak?

    a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,

    b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

    c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

    d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

    e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló jogszabály alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,

    f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

    g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,

    h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló jogszabály szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,

    i)  a nemzeti köznevelésről szóló törvény valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. éves életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;

Számszerűsítsünk!

Nézzük meg, hogy mekkora az a bevételi határpont, ahol a KATÁ-ban fizetendő adó összege megegyezik az EVA összegével. (A táblázatban az adatok ezer forintban szerepelnek és a bevétel általános forgalmi adó nélkül értendő.)

Mivel az EVA-ban nem csak olyan adózók vannak, akik 27%-os, hanem olyanok is, akik 18 vagy 5%-os általános forgalmi adó hatálya alá tartozó tevékenységet végeznek, ezért a maximumhatárokat ezekre is kalkuláltuk.

A következőkben azt fogjuk megnézni, hogy az egyes általános forgalmi adó kulcsok esetében, EVÁ-sként mekkora a maximálisan kiszámlázható általános forgalmi adó nélküli bevétel, ez mennyibe került az EVÁ-snak és mennyibe kerülne a KATÁ-snak.

Mennyi a maximálisan kiszámlázható nettó bevétel az EVÁ-sok esetében?

ÁFA mérték
27%
18%
5%
ÁFÁ-s bevétel           30 000           30 000           30 000
ÁFA nélküli bevétel           23 622           25 424           28 571

Ezeket a bevételeket kiszámlázva, a KATA adózási formában mennyi lenne a fizetendő adó!

Nem főállású KATÁ-s esetén

Megnevezés
27%
27%
18%
5%
ÁFA nélküli bevétel
23 410
23 622
25 424
28 571
ÁFA 6 321 6 378 4 576 1 429
37% EVA 11 000 11 100 11 100 11 100
Adó ÁFA nélkül 4 680 4 722 6 524 9 671
Iparűzési adó  234  236  254  286
Összes adó EVÁ-sként
4 914
4 958
6 778
9 957
Főállású KATÁ-s adója
4 914
4 999
5 720
6 978
Adómegtakarítás KATÁ-sként
 0
 -41
1 058
2 979

Azt láthatjuk, hogy a 18 és 5%-os általános forgalmi adókulcsú tevékenységeket folytató társaságok esetében jelentős adómegtakarítás érhető el a KATÁ-val.

A 27%-os általános forgalmi adókulcsú tevékenységet folytató társaságok esetében pedig gyakorlatilag azonos összegű a fizetendő adó összege a két adózási formában.

A KATÁ-s bejelentkezés megszakítja az EVA alanyiságot, így aki azt látja a kalkulációjából, hogy érdemes váltania, komoly összegeket takaríthat meg ezzel a döntésével!

Cikksorozatunk következő részében választ kapnak arra, hogy milyen adózási vonatkozásokat von maga után, ha az EVÁ-s társaság KIVA adózási módot választ.

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre! [2]