[1]Ha járulékot és adót szeretnénk optimalizálni, tudatosan kell megválasztanunk az ügyvezető jogviszonyát!
Előző írásunkban [2] a társaság ügyvezetőinek lehetséges jogviszonyait mutattunk be, most folytatjuk azzal, hogy sorra vesszük ezeket és megmutatjuk, hogy a konkrét helyzetekben, mi a legoptimálisabb döntés a járulékfizetések optimalizálására.
Tisztáztuk, hogy az ügyvezetés kizárólag két jogviszonyban látható el egy társaságnál, megbízási jogviszonyban és munkaviszonyban. Társas vállalkozói jogviszonyban tehát nem, ebben csak a társaság tényleges tevékenysége végezhető személyes közreműködéssel.
Ezek után vegyük sorra az egyes ügyvezetői jogviszonyok előnyeit és hátrányait!
Különbséget kell tennünk az ügyvezetők között abban a tekintetben, hogy ők tagjai vagy sem az adott társaságnak, mert egészen már járulékfizetési szabályok vonatkoznak rájuk.
Ügyvezetés megbízási jogviszonyban, ha az ügyvezető tagja az adott társaságnak
Cikkünk első [2] részéből láthattuk, hogy ha az ügyvezető tagja a társaságnak és az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el, akkor járulékfizetési szempontból, főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül és a szerint fogja a járulékokat megfizetni. Annak ellenére is, hogy a megbízási szerződése azt tartalmazza, hogy az ügyvezetői feladatokat nulla forintos megbízási díj ellenében látja el.
Minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége
- 10% nyugdíjjárulék, a minimálbér / garantált bérminimum után
- 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, a minimálbér / garantált bérminimum másfélszerese után
- 22% szociális hozzájárulási adó, a minimálbér / garantált bérminimum után 112,5%-a után
Fontos!
Ezek a szabályok csak akkor vonatkoznak megbízási jogviszonyos tag-ügyvezetőre, ha annak más társaságban nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Ha van más társaságban heti 36 órát elérő munkaviszonya, akkor tag-ügyvezetőként nem minősül főfoglalkozásúnak, ezért nem főfoglalkozású társas vállalkozóként – amennyiben nulla forintos megbízási díjjal látja el az ügyvezetést – nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
Ügyvezetés megbízási jogviszonyban, ha az ügyvezető nem tagja az adott társaságnak
Ha az ügyvezető nem tagja a társaságnak és megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor a megbízási szerződésében szereplő díj után fog járulékokat fizetni. Társadalombiztosítási szempontból ebben az esetben csak akkor jön létre biztosítási jogviszony (akkor kell a járulékokat megfizetni), ha a megbízási díj eléri az időarányos minimálbér harminc százalékát, ha alatta marad, akkor nem.
Tehát, ha ebben az esetben, nulla forintos megbízási szerződést kötnek az ügyvezetővel, akkor sem járulék-, sem személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Adó- és járulékfizetési kötelezettség
- 10% nyugdíjjárulék
- 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
- 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék
- 22% szociális hozzájárulási adó, amelyet a járulékokkal ellentétben, minden esetben meg kell fizetni, kivéve természetesen, ha megbízási szerződés nulla forintos díjazásról szól
- 15% személyi jövedelemadó előleg, amelyet szintén minden esetben meg kell fizetni, kivéve természetesen, ha megbízási szerződés nulla forintos díjazásról szól
Következő írásunkkal folytatjuk a boncolgatást és azt fogjuk megnézni, hogy milyen járulékfizetési kötelezettségek vannak abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszonyban látják el a tagok.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre [3]!