[1]Nagyon sokféle elképzelés van a szakmában arról, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban tudja e funkcióját ellátni.
Nagyon sokféle vélemény és elképzelés van arról, hogy az ügyvezető milyen biztosítási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetés illetve arról is, hogy az ügyvezető a tényleges személyes közreműködést milyen jogviszonyban láthatja el.
Írásunkban a következő kérdésekre keressük a válaszokat.
- Az ügyvezető kötelezően társas vállalkozónak minősül-e, ha az ügyvezetést megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látja el?
- Ha az ügyvezető a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor kötelezően társas vállalkozónak minősül-e?
- Ha az ügyvezető nem tagja a társaságnak, akkor hogyan alakulhatnak a biztosítási jogviszonyai?
- Milyen jogviszonyban látható el a társaság ügyvezetése?
Az új Polgári Törvénykönyv szerint „a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási vagy munkaviszonyban láthatja el”.
Fontos!
- az ügyvezetés nem látható el társas vállalkozói jogviszonyban
- az ügyvezetés kizárólag megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el
- az ügyvezetői feladatok ellátására mindenképpen írásos szerződést, megállapodást kell kötni
Ezek után nézzük meg, hogy a társadalombiztosításról szóló törvény szerint ki minősül társas vállalkozónak!
„Társas vállalkozó
- a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
- a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
- az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
- az egyéni cég tagja,
- a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül”
Járulékfizetési szempontból értelmezzük a fentieket!
Ha a tagok ténylegesen és személyesen közreműködnek a felsorolt társaságok tevékenységében (itt most nem az ügyvezetésről beszélünk, hanem arról, hogy végzik a társaságban a társaság tevékenységi köreibe tartozó tevékenységeket) és azt nem megbízási jogviszonnyal vagy munkaviszonyban teszik, társas vállalkozók lesznek, és e szerint fizetnek járulékot is.
A konkrétan felsorolt esetekben látjuk, hogy a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda tagja, az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség tagja, az egyéni cég tagja tényleges, személyes közreműködését, kizárólag társas vállalkozói jogviszonyban teheti meg.
Végül a mi szempontunkból a legfontosabb!
A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagja, aki egyben a társaság ügyvezetését is ellátja, de azt nem munkaviszonyban teszi, társas vállalkozónak minősül.
Tehát, ha a társaság tagja – a Polgári Törvénykönyv által, ügyvezetői jogviszony ellátására megengedett jogviszonyok közül – , nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, hanem megbízási jogviszonyban, társaság vállalkozónak minősül és a szerint kell járulékot fizetnie is.
Hogyan járjunk el az ügyvezető jogviszonyának megtervezésekor? Megtudhatja következő írásunkból!
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre [2]!