[1]A járványügyi veszélyhelyzet miatt egyre több munkáltató kerül nehéz helyzetbe.
A járványügyi veszélyhelyzet miatt egyre nehezebbé váló gazdasági helyzetben, egyre több munkáltató kényszerül nehéz döntések meghozatalára.
A 47/2020. Kormányrendelet a járványügyi vészhelyzetre tekintettel módosította a Munka Törvénykönyve (Mt.) néhány rendelkezését, eltérést engedett annak végét követő 30. napig, könnyítve ezzel a kialakult helyzet kezelését.
Megpróbáltunk összeszedni, néhány alkalmazható segítséget, amit a munkáltató tehet, ha a dolgozók nem tudják ellátni feladatukat a munkahelyen, mert a munkáltató úgy dönt, hogy ebben a gazdasági helyzetben bezárja azt, illetve néhány ötletet arra, hogyan tud a társaság az ügyvezetők adóján és járulékain megtakarítást elérni a túlélés érdekében.
Munkáltatók terheinek csökkentése a túlélés esélyével
Milyen döntéseket hozhat a munkáltató?
Bármilyen döntést hozhat, akár a munkavállaló kárára is (amit eddig az Mt. nem engedett meg), közös megállapodásban.
Előírhatja, hogy a dolgozók menjenek szabadságra, azon napok esetében, amelyekkel jogszabály szerint ő rendelkezik, vagyis a szabadság 7 napját kivéve. Ezt 15 nappal a szabadság tervezett megkezdése előtt kellett a dolgozó tudomására hozni, közös megegyezéssel ettől is eltekinthetnek.
Hazaküldheti a dolgozókat és fizethet állásidőt, ami megegyezik a dolgozók alapbérével és a nekik fizetett pótlékokkal, kivéve, ha elháríthatatlan külső ok miatt, azaz jogszabályi rendelkezések miatt zár be, mert akkor nem kell fizetnie az állásidőt.
A munkaidő keretben dolgozók esetében megpróbálhatja kisakkozni a keret adta lehetőségeket és ebben a helyzetben a legkevesebbet foglalkoztatni a dolgozókat. Nyilván ezt is csak azok tudják jól használni, akiknek hosszú a munkaidőkeret periódusuk.
Kötelezheti a dolgozókat, hogy otthoni munkavégzésben végezzék el a feladatukat (home office), ebben a helyzetben nem kell figyelembe venni, hogy maximum 44 napra lehet az Mt. szerint a munkavégzés helyét módosítani, a veszélyhelyzet ideje alatt ezt korlátozás nélkül megteheti a munkáltató, sőt még munkavállalói hozzájárulás sem szükséges.
Lecsökkentheti a munkavállaló bérét a minimálbér szintje alá, akár a munkaidő csökkentése nélkül is, hiszen ebben a helyzetben, a munkavállalónak lehet egyre csökkenő mértékű feladata is és így megmaradhat a munkavállaló főállású munkaviszonya.
Lecsökkentheti a munkaidőt a munkáltató a működésében bekövetkezett változás okán, s ha a munkavállaló ezt nem vállalja, felmondhat.
Felmondhat a dolgozónak, ha bizonyíthatóan lecsökkent a megrendelések, munkavégzések száma és nem tud munkát biztosítani.
Ügyvezetők adó és járulékterheinek csökkentése
Milyen lehetőségek vannak az adó és járulékok csökkentésére?
A nehéz helyzet miatt, nem csak azok csökkenthetik adó és járulék terheiket, akik
kivételezett ágazatban tevékenykednek, hanem azok is, akik nem tartoznak ezekbe
az ágazatokba, de a feladatuk a megrendelések volumenének esésével csökken.
A vészhelyzet ideje alatt lehetőség van a munkaviszonyos ügyvezető munkaidejének és/vagy bérének csökkentésére.
A munkaviszonyos ügyvezetők július 1-ig akár heti 1 órában is elláthatják feladataikat és így lehetőségük van arra, hogy csak az arányos minimálbér után fizessenek adókat és járulékokat.
Személyesen közreműködő tag ügyvezető esetén, a veszélyhelyzetre tekintettel, kizárhatja a tag személyes közreműködését, kiiktatva ezzel a tagi jogviszony után fizetendő adókat, járulékokat.
Ha nyomon szeretné követni a veszélyhelyzet alatti ideiglenes gazdasági helyzetet könnyítő intézkedéseket, iratkozzon fel hírlevelünkre! [2]