[1]Lényeges változásokat fogadott el a parlament a kata és a kiva témakörében.
A vállalkozások zsebeit is érintő, 2017. január 1-vel életbelépő, lényeges változásokat fogadott el a törvényhozás a kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata) és a kisvállalati adóval (kiva) kapcsolatosan.
Nézzük ezeket a változásokat!
Változások a kisadózó vállalkozások tételes adójában – kata
A katások pénzforgalmi szemléletben adóznak – csak az számít bevételnek, ami be is érkezett a katás zsebébe – de a megszűnő katásra egyértelműen az a rendelkezés fog vonatkozni, hogy a megszűnés pillanatában az a követelés is bevételnek minősül, amelyet a megszűnés napjáig a katás még nem kapott meg.
Sokat küzdöttünk a kiszámíthatatlan támogatásokkal, amik katás bevételünket túlvihették az éves 6 millió forintos, kedvező határon és így megkapott támogatásunk egy részének vagy egészének 40%-át azonnal vissza is fizethettük a költségvetésbe. Ezen változtat a módosítás 2014-es visszamenőleges hatállyal, amely a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatásokat a „nem bevétel” kategóriába sorolja át.
Ne hagyja a költségvetés „üvegzsebében”!
Akinek tehát az elmúlt években – 2014-ig visszamenőleg – volt olyan költségek fedezetére vagy fejlesztési célra kapott támogatása, amelyet kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kapott, önrevízió benyújtásával visszakaphatja a megfizetett büntetőadót. Akinek a támogatások nem vitték be az adóalapját a 6 millió forintos, éves határ fölé, annak ezzel nincs dolga.
Változások a kisvállalati adóban – kiva
A törvénymódosításokkal a kisvállalati adó alapja kiszámíthatóbbá, egyszerűbbé és még kedvezőbbé válik. Szemléletváltozáson megy át a kiva, az új megközelítés szakít a vállalkozásban felhalmozódott pénzeszközök adóztatásával, így az adókötelezettség meghatározása a továbbiakban a vállalkozásból ki- és bevont vagyon egyenlegére – azaz az osztalékra és a tőkeműveletek eredményére – épül.
Kedvezőbbek lettek a kiva választásának feltételei
- kisvállalati adó választására jogosító statisztikai átlagos állományi létszámot, 25 főről 50 főre emeli meg a módosítás
- lényeges módosítás az is, hogy csak akkor kell a kisvállalati adózást választó vállalkozásoknak ebből az adózási formából kijelentkezniük, ha ez a létszám meghaladja a 100 főt
Miből áll össze a kiva alapja 2017-től?
Továbbra is a
- személyi jellegű kifizetések és
- a jogszabályban meghatározott adóalapot alakító tényezők összegéből (pénzforgalmi szemléletű eredmény helyett bevezetett tételek).
Az eddigi pénzforgalmi szemléletű eredmény helyett a következő tételek és növelő tételek kerültek a kiva alapjába
- cégbíróságon jegyzett, saját tőke csökkentésként elszámolt összeg – saját tőke csökkentés
- jóváhagyott fizetendő osztalék összege
- a pénztár értékének tárgyévi növekményét, legfeljebb a mentesített összeget meghaladó rész
- a társasági adótörvény szerinti nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
- behajthatatlannak nem minősülő követelés elengedése, kivéve, ha az elengedés magánszemély javára vagy kapcsolt vállalkozási viszonyban álló javára történik
Mi a mentesített összeg a pénztár értékének növekményénél?
A pénztár mentesített értéke, a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke. A kisvállalati adózásra 2016. december 31-ig áttért adózónál a tárgyévi összes bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értéke.
Következő írásunkban a kiva alapját csökkentő tételeket vesszük sorra és azt, hogy 2017. január1-től, hogyan kell a kiva előlegeket megállapítani és bevallani.
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre [2]!