[1]Adótanácsadóként azt látom, hogy a társaság tulajdonosai, de még a könyvelők sincsenek tisztában azokkal a szabályokkal, amelyek fontosak a bírság elkerüléséhez.
Már 2013. óta bevezetett adózási rendszer a kata, de adótanácsadóként azt látom, hogy még mindig csak azokat a felszíni információkat ismerjük, amelyek nem elegendőek ahhoz, hogy elkerüljük a bírságot és az adóhiányt.
Hadd idézzem ide önöknek egy ismerősömmel folytatott adótanácsadói beszélgetésemet:
– 2014-ben váltottam, és evás helyett a katába jelentettem be a bt.-met, mert úgy számoltam, hogy csaknem egy millió forinttal több nettó jövedelmem marad így – mondta ismerősöm.
– Ez nagyon jó ötlet volt – helyeseltem –, mert ha a bt. éves bevétele még meg is haladja valamivel a 6 millió forintot, akkor is kevesebb a fizetendő adó, mint ha eva hatálya alatt adózna a társaság.
– Igen.
– Ki van katásként bejelentve a bt.-ben? – kérdeztem én.
– Én! – mondta ismerősöm.
– …és hány százalék a tulajdoni hányadod a bt.-ben?
– 50 százalék – felelte.
– Az osztalékfizetési arányok is megegyeznek a tulajdoni arányokkal? – kérdeztem.
– Micsoda?
Általában ez így van, mert csak nagyon kevés társaság (és adótanácsadó) tudja, hogy lehetőség van arra, hogy a társasági szerződésben a tagok az osztalékfizetési arányokat eltérítsék a tulajdoni arányoktól.
Tehát lehetőség van arra, hogy a társasági szerződésben úgy határozzunk, hogy ugyan a tulajdoni arányok a két tulajdonos között fele-fele arányban oszlanak meg, de az osztalék kifizetése nem így, hanem például 10-90%-ban történjen.
Ezt elmagyaráztam ismerősömnek is, aki ezek után megkérdezte:
– De most miért fontos ez? Megfizettük a katát, ezzel letudtuk az adót, a többi pénz a miénk! Amikor evásak voltunk, akkor sem volt ez másképp!
Adótanácsadóként, sajnos sokszor tapasztalom, hogy a társaság tulajdonosai és a könyvelők sincsenek egészen tisztában azzal, mit is jelent az, ha egy bt.-t bejelentenek a katába.
– Igen. Az eva valóba úgy volt kitalálva, hogy ha befizette a társaság az előírt evát, akkor azzal minden adót kiváltott, és zsebre tehette a megmaradt összeget.
– …ééééééééés a kata? – kerekedett ki ismerősöm szeme mérhetetlen csodálkozásától.
– Sajnos a kata nem! Az összes adót kiváltja ugyan a kata, de csak a katát fizető bt. tag esetében! A másik tag 2015. január 1. után osztaléktípusú jövedelmet szerez és a szerint kell adóznia a rá jutó, megszerzett rész után.
– Ez azt jelenti, hogy ha 6 millió forint volt a bevétele a bt.-nek és egyetlen költségszámlát sem gyűjtöttünk, mert a kata miatt nem kellett, akkor az 50% tulajdonrész után osztalékadót fogunk fizetni?
– Azt!
Amit ismerősöm mondott, azt most itt nem idézném, búcsúzóul viszont adótanácsadóként kiszámoltam neki, mekkora adót kell befizetnie a katásként, a kiszámlázott 6 millió forint bevétel után, a be nem jelentett másik tagnak.
– Kiiiiiiiilencszázeeeeeeeeezer foooooorint?! – kérdezte ismerősöm.
– Igen, kilencszázezer!
– Akkor most már azt is mondd meg, mit tudunk tenni, hogy ezt elkerüljük!
Ha kíváncsi a megoldásokra, tartson velünk a jövő héten is!
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre [2]!