[1]Folytatjuk az egyéni vállalkozók adózási forma választásának elemzését.
Előző adótanácsadói cikkünkben azt néztük meg, hogy 6 millió forint bevétel mellett mennyi adómegtakarítást érhetünk el, ha az egyéni vállalkozónak a saját bér- és járulékköltségén kívül más költsége nincs.
Ezek után kiterjesztettük a vizsgálatot, és 10%-os költséghányad mellett kerestük meg azt az összeghatárt, ahol még érdemes egyéni vállalkozóként a katát választani.
Most tovább folytatjuk a számolgatást.
Azt az összeghatárt keressük meg, amely emelkedő költséghányad mellett még mindig katásként eredményez kevesebb fizetendő adót.
Továbbra is megtartjuk az egyszerűsítő feltételezéseket.
- csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az adófizetésben
- az egyéni vállalkozónak nincs máshol főállású munkaviszonya
- az adókat a minimálbér után fizeti meg az egyéni vállalkozó
- az egyéni vállalkozó a minimálbér után elszámolható költségen kívül más költséget is elszámol
- a költséghányad százaléka a vállalkozó saját bér- és járulékköltségén felül értendő, és a bevételhez viszonyított arányát jelzi
- a táblázatok adatai ezer forintban értendők
Láttuk, hogy 10%-os költséghányad esetén 38,9 millió forint az a bevételi értékhatár, ahol egyéni vállalkozóként még érdemes a katát választani. Ha az egyéni vállalkozónak nem 10, hanem magasabb költséghányada van, akkor nyilván kisebb bevételi határ mellett érdemes a katát választani.
Vagyis, ha a költséghányadot növeljük, értelemszerűen a bevételi határ fokozatosan csökken. Meglepő, hogy viszonylag magas költséghányad esetében is még mindig érdemes a kata szerinti adózási formát választani, pedig ebben az adózási formában nem érvényesíthetők a költségek.
Most nézzük meg ezt 40%-os költséghányadnál!
|
Megnevezés |
SZJA |
KATA |
| Bevétel | 11 570 | 11 570 |
| Adóalapot csökkentő költségek | 6 228 | – |
|
Adóalap |
5 342 |
11 570 |
| Nyugdíjjárulék | 126 | – |
| Egészségbiztosítási járulék | 161 | – |
| Szociális hozzájárulási adó | 383 | – |
| Vállalkozói osztalékalap összes adója | 1 977 | – |
| Iparűzési adó | 231 | 50 |
| KATA | – | 600 |
| KATA 40%-os büntető adója | – | 2 228 |
|
Összes adó az szja-ban |
2 878 |
|
|
Összes adó a katában |
2 878 |
Azt látjuk, hogy ha a vállalkozónak 40%-os költséghányada van, akkor 11,6 millió forint az a bevételi értékhatár, amely alatt még adómegtakarítást eredményez, ha a vállalkozó katás.
Nézzük ezt összefoglalva!
Az egyszerűsítő feltételeket továbbra is megtartva, nézzük meg, hogy hogyan alakul a bevételi határ a költséghányad növekedése mellett. Hol az a pont, ahol a kata és a személyi jövedelemadó szerint adózók azonos összegű adót fizetnek?
|
Bérköltségen kívüli költséghányadok |
Bevétel |
Adó |
| 10% | 38 900 | 13 810 |
| 20% | 21 760 | 6 954 |
| 30% | 15 110 | 4 294 |
| 40% | 11 570 | 2 878 |
| 50% | 9 375 | 2 000 |
| 60% | 7 880 | 1 402 |
| 70% | 6 795 | 968 |
Láthatjuk, hogy ha például az egyéni vállalkozó a saját bér- és járulékköltségén kívül a bevétele 50%-át tudja leköltségelni, akkor 9 375 eFt bevételi határ alatt érdemes a katát választani, mert 6 millió forint feletti 40% büntetőadójával együtt is, kevesebb fizetendő adót fog eredményezni.
(A 70% fölötti költséghányadokat azért nem vizsgáltuk, mert azok már negatív adóalapot eredményeztek volna.)
Remélem, hogy adótanácsadóként sikerült az egyéni vállalkozóknak egy könnyen érthető iránymutatást adni az adózási formák megválasztásához, annak érdekében, hogy a megtermelt bevétel minél magasabb része maradjon a vállalkozók zsebében.
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre [2]!