[1]Ha a gazdasági társaságoknál probléma az adózási forma megválasztása, akkor az egyéni vállalkozóknál ez hatványozottan jelentkezik.
Adótanácsadóként az a szomorú tapasztalatom, hogy az adózási forma helyes megválasztásával a gazdasági társaságok nem állnak jól. Még ennél is lehangolóbb, hogy az egyéni vállalkozók aztán végképp nem.
Gyakorló adótanácsadóként a gazdasági társaságok adózásával foglalkozom, de most egy kis kivételt teszek, mert a környezetemben is nagyon sok olyan egyéni vállalkozót látok, aki sokkal több adót fizet, mint fizethetne egy jól megválasztott adózási formában.
Ebben az írásomban az általános személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettségét fogom összehasonlítani azoknak az egyéni vállalkozóknak a fizetési kötelezettségével, akik a kata szerint adóznak.
Bizonyos költségszint mellett hol húzódnak azok az összegszerű határok, ahol érdemesebb a katát választani?
Nézzük meg előbb azt az esetet, amikor az egyéni vállalkozó bevétele éppen 6 millió forint!
Egyszerűsítő feltételezések:
- csak azokat az adókat vettük be a vizsgálatba, amelyek eltérést okoznak az adófizetésben
- az egyéni vállalkozónak nincs máshol főállású munkaviszonya
- az adókat a minimálbér után fizeti meg az egyéni vállalkozó
- az egyéni vállalkozó a minimálbér után elszámolható költségen kívül más költséget nem számol el
- a táblázatok adatai ezer forintban értendők
|
Megnevezés |
SZJA |
KATA |
| Bevétel | 6 000 | 6 000 |
| Adóalapot csökkentő költségek | 1 600 | – |
|
Adóalap |
4 400 |
6 000 |
| Nyugdíjjárulék | 126 | – |
| Egészségbiztosítási járulék | 161 | – |
| Szociális hozzájárulási adó | 383 | – |
| Vállalkozói osztalékalap összes adója | 1 628 | – |
| Iparűzési adó | 120 | 50 |
| KATA | – | 600 |
| KATA 40%-os büntető adója | – | – |
|
Összes adó az szja-ban |
2 418 |
|
|
Összes adó a katában |
650 |
A táblázatból látszik, hogy ha a tevékenység „költségmentes”, nagyrészt szellemi szolgáltatás, akkor a kata választása – a büntető adó nélküli – 6 millió forint bevétel esetén csaknem 1,8 millió forint adómegtakarítást biztosíthat.
De nézzük meg, mi a helyzet akkor, ha a vállalkozónknak a saját bér- és járulékköltségén kívül 10% költséghányada van a bevételre vetítve!
Hol lesz a fizetendő adó a katában és a személyi jövedelemadóban azonos?
Csak abban változtatunk az egyszerűsítő feltételeken, hogy az egyéni vállalkozónak már van a saját bér- és járulék költségén kívül a bevételre vetítve 10% elszámolható költsége is.
A költséghányad százaléka a vállalkozó saját bér- és járulékköltségén felül értendő, és annak bevételhez viszonyított arányát jelzi.
|
Megnevezés |
SZJA |
KATA |
| Bevétel | 38 900 | 38 900 |
| Adóalapot csökkentő költségek | 5 490 | – |
|
Adóalap |
33 410 |
38 900 |
| Nyugdíjjárulék | 126 | – |
| Egészségbiztosítási járulék | 161 | – |
| Szociális hozzájárulási adó | 383 | – |
| Vállalkozói osztalékalap összes adója | 12 362 | – |
| Iparűzési adó | 778 | 50 |
| KATA | – | 600 |
| KATA 40%-os büntető adója | – | 13 160 |
|
Összes adó az szja-ban |
13 810 |
|
|
Összes adó a katában |
13 810 |
Azt látjuk az adatokból, hogy – a 40%-os büntető adó megfizetése ellenére is – 38,9 millió forint bevétel alatt kevesebb adót kell fizetni a katában, mint a személyi jövedelemadó szerinti adózásban.
Ezt a vizsgálódásunkat folytatjuk következő cikkünkben is.
Ha tudni szeretné, hogy az egyes költséghányadok mellett hol húzódik az a határ, amikor még érdemes a katát választani, tartson velünk a jövő héten is!
Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre [2]!