[1]Nagyon fontos annak igazolása, hogy közösségi termékértékesítésünkről, jogosan állítottunk ki adómentes számlát.
A cikksorozat előző részeiben azokról a feltételekről írtunk, amelyek fennállása esetén a vállalkozók adómentes számlát állíthatnak ki közösségi értékesítésükről, és azokról a bizonylatokról, amelyekkel igazolható a termék más közösségi tagállamba szállítása.
Nézzük meg konkrétan, hogy milyen bizonyítékok elfogadását írja elő a megváltozott jogszabály!
A bizonylatok fajtái
- elsődleges alátámasztó
- másodlagos alátámasztó dokumentumokat.
Mik az elsődleges alátámasztó dokumentumok?
Elsődleges alátámasztó dokumentumok, amelyből legalább eggyel szükséges rendelkeznie az adómentes számlát kiállítónak, ezek olyan dokumentumok, amelyeken külsős felek igazolják a termék kiszállítását.
- lepecsételt szállítási dokumentum (CMR),
- hajóraklevél,
- légi teherszállítási számla,
- az áru fuvarozója által kiállított számla.
Mik a másodlagos alátámasztó dokumentumok?
A másodlagos dokumentumok akkor szolgálnak bizonyítékul, ha már van egy az elsődlegesek közül.
- biztosítási kötvény,
- a feladás vagy a fuvarozás kifizetését igazoló banki dokumentum,
- közjogi hatóság által kiállított közokirat, amely tanúsítja a termék rendeltetési tagállamba való megérkezését,
- raktár által kiállított átvételi elismervény,
- ha a vevő gondoskodik a fuvarozásról, akkor a vevői nyilatkozat.
A kiszállítást alátámasztó dokumentumok közül tehát, legalább kettő megőrzését kell teljesíteni ahhoz, hogy az adómentesen kiállított számla védhető legyen. Ebből egynek mindenképpen elsődleges dokumentumnak kell lennie.
Milyen változásokat hoz a jogszabály a láncértékesítés területén?
Láncértékesítés, ha több szereplő között egymás után több értékesítés történik és a számlázás is ezt követi, az áru viszont fizikailag nem kerül a köztes szereplők birtokába, csak közvetlenül az utolsó vevőébe.
Pontosításra került, hogy ha a lánc közbensője végzi a szállítást, az adómentességet annak a beszerzéséhez kell kapcsolni fő szabály szerint. Kivétel, ha a kiindulás állama szerinti adószámot adják meg, mert ebben az esetben a termék fuvarozását és ezzel az adómentes közösségi értékesítést az általa teljesített értékesítéshez kell kötni.
Utolsó témánk a vevői készletek kezelésének változása
Egységes szabályozás a tagállamok között. A vevői készlettel kapcsolatos egyszerűsítés, amelynek lényegét a magyar adóalanyok már jól ismerik, hogy a vevői készletet fenntartó társaságok Közösségen belüli értékesítést, a vevők Közösségen belüli termékbeszerzést teljesítenek, amikor a vevő terméket emel le a számára fenntartott készletből.
- Fontos változás, hogy egy adott vevő számára fenntartott készletet, akár más vevő is lehívhatja.
- Adminisztratív szigorítás, hogy be kell jelenteni a vevőt és azt is, ha személyében változás következik be.
- A terméket maximum 12 hónapra lehet lehívásos készletre helyezni, ha ez az idő eltelik, akkor a mentesítés csak akkor tartható fenn, ha a terméket visszaszállítják az eredeti eladóhoz.
- Az összesítő jelentés hibái, hiányosságai itt is a mentesítés elvesztésével járnak.
A nyilvántartási szabályok tehát szigorodnak, ami a magyar társaságoknak nem igazán jelent szigorítást, hiszen a hazai vállalkozások az európai mércéhez képest eleve szigorúbb adminisztrációhoz vannak szokva.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre! [2]