[1]Elérkeztünk utazásunk utolsó, de egyáltalán nem lényegtelen állomásához.
Az eddigiekben igyekeztünk az összes lényeges információt megosztani, amelyek döntéshez segíthették Önöket, bemutattuk, mely társaságok, milyen feltételek mellett választhatják a kivát és hogy milyen egyszerű lett a kiva alap kalkulációja. Összefoglaltuk a társasági adó és a kiva közötti eltéréseket. Megnéztük konkrét számokkal, hogyan alakulnak az adófizetési kötelezettségek meghatározott mértékű személyi jellegű ráfordítás és adózás előtti eredmény esetén, a társasági adóban és a kivában és megnéztük a beruházásokon elérhető adómegtakarításokat. Áttekintettük a teendőket a kivába való átlépéshez kapcsolódóan.
Cikksorozatunk záró cikkében azt az egyáltalán nem lényegtelen információt osztjuk meg önökkel, hogy mire kell figyelni, ha egyszer visszatérnének a társasági adó hatálya alá.
Hogyan szűnhet meg a kiva alanyiság?
- bevételi értékhatár (100 millió forint) negyedév első napján történő meghaladása esetén – a túllépést megelőző nappal
- végelszámolás, felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal
- egyesülést, szétválást megelőző nappal
- számla-, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása miatt, a határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap, utolsó napjával
- adószámot felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap, utolsó napjával
- naptári negyedév utolsó napjával, ha az adózó vám- és adótartozása az 1 millió forintot meghaladja
- az adózó döntése szerint, bejelentés alapján, az adóév utolsó napján
Milyen feladatok és adófizetési kötelezettségek vannak a társasági adóba visszatéréskor?
Meg kell határozni az áttérési különbözetet:
- kiva alanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék
- mínusz a kiva alanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összege
- mínusz a kiva alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke
Ez tehát az osztalékként ki nem vett számviteli eredmény, csökkentve a beruházásra fordított összeggel és a kapott osztalékkal.
Ha ez az érték pozitív, akkor ezzel azonos összegű lekötött tartalékot kell képezni, amelynek feloldására a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy ezzel az összeggel nem lehet adóalapot csökkenteni.
- a lekötés adóévét követő 4 adóévben beruházásra kell költeni
- az értékcsökkenés az adóév első napjától illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától elszámolható a bekerülési értékre vonatkozóan
- nem használhatja fel olyan eszközzel kapcsolatban, amelyre nem lehet értékcsökkenést elszámolni, kivéve műemlék
- nem használhatja fel vagyoni hozzájárulásként és térítés nélkül átvett eszköz címén
- ha az adózó a negyedik adóév végéig nem használja fel beruházásra, akkor a lekötés évében hatályos társasági adómértéket kell megfizetni a lekötött összeg után, késedelmi pótlék nem terheli
További szabályok a visszatérítéskor
- A kiva alanyiság időszaka alatt beszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz értéke csökkentette az áttérési különbözetet – vagyis a teljes bekerülési értéke levonásra került – ezért ezekre a jószágokra a társasági adós időszak alatt, értékcsökkenést nem lehet elszámolni.
- A kiva alanyiság időszaka előtt beszerzett jószágok értékcsökkenését a kiva alanyiság időszaka alatt is elszámoltnak kell tekinteni. Ezekre tehát a visszatéréskor csak a megmaradt nettó érték erejéig számolható el értékcsökkenés.
- Ha a kiva alanyiság időszakában bevont tőke, a társasági adós időszakban kivonásra kerül, akkor ez a társasági adóban adóalap növelő tétel lesz.
- A kiva alanyiság időszakában keletkezett veszteség adóalap terhére el nem számolt összegét, a keletkezését követő 5 adóéven belül, elhatárolt veszteségként lehet figyelembe venni a társasági adóban.
- Ha valamely adókedvezményt az adózó, meghatározott években vehetett figyelembe a társasági adóban, akkor ezekbe az évekbe visszatéréskor, beleszámítanak a kivás évek is.
- Visszatéréskor, 60 napon belül köteles az adózó társasági adó előleget bevallani, ennek mértéke a kiva alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt, évesített bevétel 0,25%-a.
Ha adótanácsra, adószakértésre van szüksége, forduljon adótanácsadóhoz, adószakértőhöz!
Köszönöm, hogy velem tartottak ebben a hosszú utazásban, amit a kiva 2017. január 1-e utáni választásával kapcsolatosan tettünk! Remélem mindenkinek kényelmes helye volt!
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre [2]!