[1]Előző írásainkban azt mutattuk be, mely társaságok, milyen feltételek mellett választhatják a kivát és hogy mennyire leegyszerűsödött a kiva alap kalkulációja.
A 2017. január 1-től érvényes kisvállalati adóra vonatkozó jogszabályi változásokat [2] mutattuk be és összefoglaltuk a társasági adó és a kiva közötti eltéréseket [3].
A cikkek 1. és 2. részének megírása után adójogszabály változásokat fogadott el a parlament a minimálbérek elfogadásakor, ezeket a változásokat kiemelve vezettük át az írásokon. 2016. december 5-én tervezett formájában kerültek az országgyűlés elé ezek a változások, de újabbak is kerültek bele. A kisvállalati adót 2%-kal, 14%-ra csökkentették. Ezek a jogszabályi változások még nem elfogadott változások, de valószínűsíthető, hogy a parlament hatályba lépteti őket, ezért a továbbiakban figyelembe vesszük a számítások során.
Most adótanácsadói példán keresztül mutatjuk be, hogy kinek érdemes választania ezt az adózási formát.
Nézzük meg az előző írásunkban ALAP vállalkozásnak nevezett társaságot, hogyan alakulnak az adófizetési kötelezettségei a társasági adó és hogyan a kiva adózási formákban!
Fenntartjuk az egyszerűsítő feltételezések egy részét, majd néhányat feloldunk azokból, hogy azt is lássuk milyen változásokat jelent a fizetendő adó összegében.
Mik is voltak az egyszerűsítő feltételezések?
- a társaság tagjai nem kívánnak osztalékot felvenni a tárgyévi eredményből
- a társaság nem von be és nem von ki tőkét
- a vállalkozás nem vásárol immateriális javakat és tárgyi eszközöket a tárgyévben
- nincs az előző évek új beruházásaiból fakadóan megmaradt adóalap csökkentő tétel
- a vállalkozás összes költsége a vállalkozás érdekében merült fel (pl. nem volt bírság, elengedett követelés)
- a kapcsolt vállalkozások között nincsenek ügyletek
- nincsenek a társasági adóból átvett adóalap növelő tételek
- nincs külföldön adóztatható adóalap
- nincs az adóévet megelőző években keletkezett, még fel nem használt adóalap
- a társaság az év végi pénztár egyenleget az év eleji pénztár egyenleg szintjén tartja
Hasonlítsunk össze néhány variációt az ALAP vállalkozásnál, úgy hogy az egyszerűsítő feltételeket fenntartjuk az osztalék kivételével.
- a vállalkozásnak van személyi jellegű kifizetése.
- adózás előtti eredménye
- és megszavazott osztaléka
Az adatokat és azok változatait egy táblázatba foglaltam, a jobb áttekinthetőség kedvéért.
| Adatok | 1. variáció | 2. variáció | 3. variáció |
| Személyi jellegű kifizetések | 10 000 | 10 000 | 10 000 |
| Adózás előtti eredmény | 5 000 | 30 000 | 40 000 |
| Jóváhagyott osztalék | 4 500 | 26 070 | 35 000 |
A személyi jellegű kifizetéseket állandónak véve, nézzük meg, hogy az egyes variációkban, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a társasági adó és hogyan a kiva hatálya alatt!
| Változatok | Társasági adóban fizetendő adó | KIVA–ban fizetendő adó | Éves megtakarítás |
| 1. variáció | 2 800 | 2 030 | 770 |
| 2. variáció | 5 050 | 5 050 | 0 |
| 3. variáció | 5 950 | 6 300 | -350 |
Azt látjuk, hogy akkor lesz az éves adómegtakarítás nulla, vagyis ugyanakkora a fizetendő adó a társasági adó és a kiva hatálya alatt, ha az adózás előtti eredmény háromszorosa a személyi jellegű kifizetések összegének. (2. variáció.) Feltételezve, hogy a jóváhagyott osztalék összege az adózás előtti eredménnyel csaknem arányosan nő. Ha az adózás előtti eredmény ezt a mértéket meghaladja a személyi jellegű ráfordításokhoz mérten, akkor már nem megtakarításról, hanem túlköltésről beszélhetünk a kivában.
Vagyis azon társaságok esetében, ahol az adózás előtti eredmény nem több, mint háromszorosa a személyi jellegű ráfordításoknak (lásd 1-2. variáció) és az osztalék jóváhagyás az adózás előtti eredménnyel arányosan nő, mindenképpen érdemes a kivát választani, mert adómegtakarítás érhető el a választással.
Következő bejegyzésünkben tovább számolgatunk majd és a beruházások hatását nézzük meg mind a társasági adóban, mind a kivában.
Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre [4]!