[1]Kihirdetésre kerültek a 2021. január 1-tól érvényes jogszabály módosítások.
A 2021. január 1-től érvényes, kihirdetett jogszabály módosítások közül a kata és a kiva módosításokat fogjuk áttekinteni.
KATA
Három fő területet érint a jogszabály változás:
- ha a magánszemély több jogviszonyában is kisadózó
- ha egy kapcsolt vállalkozás fogad be számlát a kisadózó vállalkozástól
- ha a kisadózó vállalkozás 3 millió forint fölött bocsát ki számlát ugyanazon vállalkozó felé
Vegyük sorra!
Mi történik, ha a magánszemély több jogviszonyában is kisadózó?
Például egyéni vállalkozóként és betéti társaság tagjaként is. 2020. december 31-ig kell döntenie arról, hogy melyik jogviszonyában szeretne 2021-től katás lenni és a másik (harmadik, negyedik… ) jogviszonyát meg kell szüntetnie. Ha ezt ne teszi meg, akkor az adóhivatal a legrégebbi katás jogviszonya megtartása mellett a többit törölni fogja.
Mi történik, ha a katás vállalkozó vagy vállalkozás vele kapcsolt vállalkozásnak számláz be?
A beszámlázott összeg után a számlát befogadó vállalkozás 40%-os mértékű adót fog fizetni.
Mi történik, ha a katás vállalkozó vagy vállalkozás egy másik vállalkozás felé benyújtott számláinak összege meghaladja a 3 millió forintot?
A számlákat befogadó vállalkozás, a 3 millió forintot meghaladó számlaösszeg után 40%-os mértékű adót fog fizetni.
Mi történik, ha ezek a beszámlázások külföldi vállalkozást érintenek?
Ebben az esetben nem a számlát befogadó, külföldi vállalkozás fog adót fizetni, hanem maga a katás lesz köteles a kapcsolt vállalkozás felé kibocsátott vagy a 3 millió forintot meghaladóan egy külföldi partner felé kibocsátott számlák összegének 71,42% százaléka után 40%-os mértékű adót fizetni.
Természetesen azon összeg után, amely után már valamilyen vonatkozásban megfizettük a 40%-os adót, nem kell egy másik szempont szerint még egyszer megfizetni.
Bejelentési kötelezettség
Tárgyhót követő hónap 12-ig be kell jelentenie a kisadózó egyéni vállalkozónak, ha a szünetelés ideje alatt a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Megszűnés év közben
Ha a kisadózó vállalkozás év közben szűnik meg, akkor a megszűnést követő 30 napon belül bevallást kell tenni.
Tájékoztatási kötelezettség
A kisadózó köteles a vele szerződéses kapcsolatban lévő vállalkozást írásban tájékoztatni kisadózói jogállásának megszűnéséről vagy újra keletkezéséről. A 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetén ezt a tájékoztatást 2021. január 15-ig köteles megtenni.
KIVA
A változások tovább ösztönzik a kisvállalati adó választását, a választhatósági értékhatárok kitolásával még több vállalkozás jut be ebbe a sokaknak, igen kedvező adózási formába.
Változtak a kisvállalati adó (kiva) választásának feltételei, így ez az adózási forma akkor választható, ha
- az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot (korábban 1 milliárd), 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;
- az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte;
- üzleti évének mérlegforduló napja december 31.
- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 3 milliárd (korábban 1 milliárd) forintot.
Az állományi létszám és bevételi határok számítása során megszűnt a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámának és bevételének összeszámítási kötelezettsége.
Az adó mértéke
2021. január 1-től 12%-ról 11%-ra csökken a kiva.
A kisvállalati időszak utolsó évének eredménye
2021. január 1-től a kisvállalati időszak utolsó évének eredménye is része lesz a kiva időszaka alatt felhalmozott eredménynek és a képzendő lekötött tartalék alapjának.
Ha az eredménytartalék kiva alanyiság ideje alatt megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök összegével csökkentett értéke negatív, akkor ez a negatív eredmény a társasági adóalanyiság létrejöttének adóévét követő 5 adóéven belül elhatárolt veszteségként vehető figyelembe.
Mikor szűnik meg a kisvállalati (kiva) adóalanyiság?
A változásokkal együtt, most összefoglaljuk az összes olyan okot, amely az adóalanyiság megszűnését eredményezi.
- a 3 milliárd (eddig 1 milliárd) forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal;
- a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
- ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával;
- az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal;
- az állami adó- és vámhatóság határozata véglegessé válásának napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az állami adó- és vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg;
- az adóalany adószámának alkalmazását törlő határozat véglegessé válásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával;
- az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot és az, az adóhatóság megszűnésről rendelkező határozatának véglegessé válásáig nem kerül megfizetésre;
- a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt;
- a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon;
- az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatása esetén a választott mérlegfordulónappal.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre! [2]