Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
máj
31
2017

Milyen díjazásban részesüljön az ügyvezető? – 2. rész

Ha járulékot és adót szeretnénk optimalizálni, tudatosan kell megválasztanunk az ügyvezető jogviszonyát!

Előző írásunkban a társaság ügyvezetőinek lehetséges jogviszonyait mutattunk be, most folytatjuk azzal, hogy sorra vesszük ezeket és megmutatjuk, hogy a konkrét helyzetekben, mi a legoptimálisabb döntés a járulékfizetések optimalizálására.

Tisztáztuk, hogy az ügyvezetés kizárólag két jogviszonyban látható el egy társaságnál, megbízási jogviszonyban és munkaviszonyban. Társas vállalkozói jogviszonyban tehát nem, ebben csak a társaság tényleges tevékenysége végezhető személyes közreműködéssel.

Ezek után vegyük sorra az egyes ügyvezetői jogviszonyok előnyeit és hátrányait!

Különbséget kell tennünk az ügyvezetők között abban a tekintetben, hogy ők tagjai vagy sem az adott társaságnak, mert egészen már járulékfizetési szabályok vonatkoznak rájuk.

Ügyvezetés megbízási jogviszonyban, ha az ügyvezető tagja az adott társaságnak

Cikkünk első részéből láthattuk, hogy ha az ügyvezető tagja a társaságnak és az ügyvezetést nem munkaviszonyban látja el, akkor járulékfizetési szempontból, főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül és a szerint fogja a járulékokat megfizetni. Annak ellenére is, hogy a megbízási szerződése azt tartalmazza, hogy az ügyvezetői feladatokat nulla forintos megbízási díj ellenében látja el.

Minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége

  • 10% nyugdíjjárulék, a minimálbér / garantált bérminimum után
  • 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, a minimálbér / garantált bérminimum másfélszerese után
  • 22% szociális hozzájárulási adó, a minimálbér / garantált bérminimum után 112,5%-a után

Fontos!

Ezek a szabályok csak akkor vonatkoznak megbízási jogviszonyos tag-ügyvezetőre, ha annak más társaságban nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Ha van más társaságban heti 36 órát elérő munkaviszonya, akkor tag-ügyvezetőként nem minősül főfoglalkozásúnak, ezért nem főfoglalkozású társas vállalkozóként – amennyiben nulla forintos megbízási díjjal látja el az ügyvezetést – nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

Ügyvezetés megbízási jogviszonyban, ha az ügyvezető nem tagja az adott társaságnak

Ha az ügyvezető nem tagja a társaságnak és megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor a megbízási szerződésében szereplő díj után fog járulékokat fizetni. Társadalombiztosítási szempontból ebben az esetben csak akkor jön létre biztosítási jogviszony (akkor kell a járulékokat megfizetni), ha a megbízási díj eléri az időarányos minimálbér harminc százalékát, ha alatta marad, akkor nem.

Tehát, ha ebben az esetben, nulla forintos megbízási szerződést kötnek az ügyvezetővel, akkor sem járulék-, sem személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Adó- és járulékfizetési kötelezettség

  • 10% nyugdíjjárulék
  • 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék
  • 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék
  • 22% szociális hozzájárulási adó, amelyet a járulékokkal ellentétben, minden esetben meg kell fizetni, kivéve természetesen, ha megbízási szerződés nulla forintos díjazásról szól
  • 15% személyi jövedelemadó előleg, amelyet szintén minden esetben meg kell fizetni, kivéve természetesen, ha megbízási szerződés nulla forintos díjazásról szól

Következő írásunkkal folytatjuk a boncolgatást és azt fogjuk megnézni, hogy milyen járulékfizetési kötelezettségek vannak abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszonyban látják el a tagok.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

 

Related Posts

A cikk írójáról

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

Szólj hozzá!