Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
nov
30
2016

Adómegtakarítás KIVÁ-val – 3. rész

Előző írásainkban azt mutattuk be, mely társaságok, milyen feltételek mellett választhatják a kivát és hogy mennyire leegyszerűsödött a kiva alap kalkulációja.

A 2017. január 1-től érvényes kisvállalati adóra vonatkozó jogszabályi változásokat mutattuk be és összefoglaltuk a társasági adó és a kiva közötti eltéréseket.

A cikkek 1. és 2. részének megírása után adójogszabály változásokat fogadott el a parlament a minimálbérek elfogadásakor, ezeket a változásokat kiemelve vezettük át az írásokon. 2016. december 5-én tervezett formájában kerültek az országgyűlés elé ezek a változások, de újabbak is kerültek bele. A kisvállalati adót 2%-kal, 14%-ra csökkentették. Ezek a jogszabályi változások még nem elfogadott változások, de valószínűsíthető, hogy a parlament hatályba lépteti őket, ezért a továbbiakban figyelembe vesszük a számítások során.

Most adótanácsadói példán keresztül mutatjuk be, hogy kinek érdemes választania ezt az adózási formát.

Nézzük meg az előző írásunkban ALAP vállalkozásnak nevezett társaságot, hogyan alakulnak az adófizetési kötelezettségei a társasági adó és hogyan a kiva adózási formákban!

Fenntartjuk az egyszerűsítő feltételezések egy részét, majd néhányat feloldunk azokból, hogy azt is lássuk milyen változásokat jelent a fizetendő adó összegében.

Mik is voltak az egyszerűsítő feltételezések?

  • a társaság tagjai nem kívánnak osztalékot felvenni a tárgyévi eredményből
  • a társaság nem von be és nem von ki tőkét
  • a vállalkozás nem vásárol immateriális javakat és tárgyi eszközöket a tárgyévben
  • nincs az előző évek új beruházásaiból fakadóan megmaradt adóalap csökkentő tétel
  • a vállalkozás összes költsége a vállalkozás érdekében merült fel (pl. nem volt bírság, elengedett követelés)
  • a kapcsolt vállalkozások között nincsenek ügyletek
  • nincsenek a társasági adóból átvett adóalap növelő tételek
  • nincs külföldön adóztatható adóalap
  • nincs az adóévet megelőző években keletkezett, még fel nem használt adóalap
  • a társaság az év végi pénztár egyenleget az év eleji pénztár egyenleg szintjén tartja

Hasonlítsunk össze néhány variációt az ALAP vállalkozásnál, úgy hogy az egyszerűsítő feltételeket fenntartjuk az osztalék kivételével.

  • a vállalkozásnak van személyi jellegű kifizetése.
  • adózás előtti eredménye
  • és megszavazott osztaléka

Az adatokat és azok változatait egy táblázatba foglaltam, a jobb áttekinthetőség kedvéért.

Adatok 1. variáció 2. variáció 3. variáció
Személyi jellegű kifizetések             10 000               10 000                 10 000
Adózás előtti eredmény               5 000               30 000                 40 000
Jóváhagyott osztalék               4 500               26 070                 35 000

A személyi jellegű kifizetéseket állandónak véve, nézzük meg, hogy az egyes variációkban, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a társasági adó és hogyan a kiva hatálya alatt!

Változatok Társasági adóban fizetendő adó KIVA–ban fizetendő adó Éves megtakarítás
1. variáció                2 800                2 030                      770
2. variáció                5 050                5 050                       0
3. variáció                5 950                6 300                   -350

Azt látjuk, hogy akkor lesz az éves adómegtakarítás nulla, vagyis ugyanakkora a fizetendő adó a társasági adó és a kiva hatálya alatt, ha az adózás előtti eredmény háromszorosa a személyi jellegű kifizetések összegének. (2. variáció.) Feltételezve, hogy a jóváhagyott osztalék összege az adózás előtti eredménnyel csaknem arányosan nő. Ha az adózás előtti eredmény ezt a mértéket meghaladja a személyi jellegű ráfordításokhoz mérten, akkor már nem megtakarításról, hanem túlköltésről beszélhetünk a kivában.

Vagyis azon társaságok esetében, ahol az adózás előtti eredmény nem több, mint háromszorosa a személyi jellegű ráfordításoknak (lásd 1-2. variáció) és az osztalék jóváhagyás az adózás előtti eredménnyel arányosan nő, mindenképpen érdemes a kivát választani, mert adómegtakarítás érhető el a választással.

Következő bejegyzésünkben tovább számolgatunk majd és a beruházások hatását nézzük meg mind a társasági adóban, mind a kivában.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat! S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Related Posts

A cikk írójáról

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

2 hozzászólás+ Hozzászólás írása

  • Kedves Mária!

    A fizetendő KIVA összegeit értem, de a fizetendő társasági adó összegei hogy jöttek ki?

    • Kedves Joli!

      Ami különbség a két adózási módban, az a személyi jellegű kifizetések után fizetendő adó (hiszen a kiva kiváltja a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is) és az adózás előtti eredmény – a társasági adó esetében -, valamint a megszavazott osztalék – a kiva esetében- után fizetendő adó, ezért ezt a két tételt hasonlítottam össze.
      1. variáció
      (10.000 x (22% szocho + 1,5% szakképzési hj) + 5.000 * 0,9 társasági adó) = 2.800

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

Szólj hozzá!