Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
Már
20
2016

Végre megoldás született! – Behajtási költségátalány

47559969_sVégre megoldás született egy 2014. március 15. óta húzódó, nehezen kezelhető és értelmetlen előírásra!

Az új Ptk. hatálybalépése óta nyűglődik a vállalkozási szakma ezzel a fogalommal és a tartalmával is.

Most végre elfogadásra került egy törvény, amely kiveszi ezt az ügyet a Ptk. rendelkezéseiből és külön jogszabályként módosít a korábbi rendelkezéseken.

Nézzük a múltat!

Mit is írtak elő a jogszabályalkotók?

Társaságok egymás közötti viszonyára vonatkozóan azt, hogy késedelmes fizetés esetén a vevő köteles a szállítónak 40 euro behajtási költségátalányt fizetni a 2013. július 1. után megkötött szerződések esetében.

Semmis az a szerződés, amely ennél kisebb összeget határoz meg, és az is, amely szerződésben lemond a behajtási költségátalány követelésétől.

A megfizetett költségátalány a felszámított késedelmi kamatba és a kötbérbe nem, kizárólag a kártérítés összegébe számítható bele

Vagyis, amennyiben egy vállalkozó késve fizette meg a tartozását a beszállítójának vagy a szolgáltatást nyújtójának, köteles minimum 40 euro behajtási költségátalányt felszámítani saját magának és megfizetni a partnerének. Ha erre a partner külön nem szólítja fel, akkor is köteles legalább a könyveiben saját magának felszámítani. Ezt azzal a nappal, amikor a fizetési határidőt túllépte, azaz a fizetési határidőt követő napon.

A hatályos jogszabályok szerint ettől szerződésben nem tekinthetett el a két fél, mert akkor a szerződés semmis volt.

Ezért aztán a vállalkozók halomra gyártották a nyilatkozatokat, amelyekkel a partner vállalkozást, szerződésen kívül, lemondatták ennek a 40 euro behajtási költségátalánynak a behajtásáról.

…és ha bárki azt hiszi, hogy ezzel meg volt oldva az ügy, akkor nagyon téved, mert ha lemondott is az üzleti partner erről, a könyvelésében – a könyvelők legnagyobb örömére -, akkor is szerepeltetni kellett ennek a tételnek a fizetési kötelezettségét a ráfordítások között. Ha megtörtént a lemondás, akkor még egyszer könyvelni kellett a tételt a rendkívüli bevételek között.

Nézzük meg mi volt a másik hatása ennek a törvényi kötelezettségnek!

Bizony, bizony!

Legálisan társasági adóalapot lehetett csökkenteni a felszámításával, hiszen a ráfordítások között, eredmény csökkentő tételként volt kimutatható mind a mérlegben, mint a társasági adóbevallásban.

Így aztán az előregondolkodók, már azt is kitalálták, hogy ha nagy nyereségre számítanak az adott évben, hogyan tudják azt legálisan kivonni az adózás alól, a számlák – csak egy nappal – későbbi kifizetésével.

Mi változott a törvény elfogadásával?

A 40 euro behajtási költségátalány kötelező felszámítása kikerült a törvényből és a felszámításnak már csak a lehetősége maradt meg.

A törvénybe bekerült az 1 éves jogvesztő határidő, üzleti partnerünknek, akinek a számláját akár csak egy nappal is késve fizettük, mindössze 1 éve maradt arra, hogy döntsön arról, használja-e velünk szemben ezt büntető tételt.

A törvény azokra a szerződésekre is vonatkozik, melyeket a hatálybalépés előtt kötöttek az üzletfelek.

…és mi van a kötelezően felszámított, de üzleti partnerünk által nem követelt behajtási költségátalányokkal?

Azokat a törvény hatálybalépésével egyidejűleg minden vállalkozás köteles kivezetni a könyveiből az egyéb bevételekkel szemben. Vagyis az eddig kényszerből megtakarított adó, most egy összegben esedékessé válik.

JÓ TANÁCS!

Akinek likviditási gondot okoz az adóalap növelő tételként való visszavezetés, zárjon és készítsen beszámolót a törvény hatálybalépése előtt. Így marad 1 éve, hogy felkészüljön a meg nem fizetett adó előteremtésére.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Related Posts

A cikk írójáról

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

25 hozzászólás+ Hozzászólás írása

  • Nagyon köszönöm a tartalmas eligazítást ebben a 40 euro-s zavart okozó témában!

    Nagyon nehezen tudom megemészteni mire is volt szükség, mikor számtalan lehetősége van a cégnek a rendetlen ügyfelekkel szembeni fellépésre!
    Ez arra volt jó, hogy vagy kibújok az adó alól éveken keresztül, vagy nem foglalkozom vele és büntessenek meg!
    Világossá vált most, hogy ez lehetőség és éljen vele aki akar!

    Még egyszer köszönöm!

    Tisztelettel Tóthné

    • Kedves Tóth Györgyné!

      Nagyon szívesen!

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Gazdagné Novák Mária !

    Segítségét szeretném kérni.

    “A törvény azokra a szerződésekre is vonatkozik, melyeket a hatálybalépés előtt kötöttek az üzletfelek.”

    Ezek szerint közüzemi szolgáltató (pl. FŐGÁZ ) késedelmes számlatartozás esetén, egy egyéni vállalkozóval (pl. újságkihordó) 1990-ben kötött szolgáltatói szerződés esetén, a törvény módosításával, az eddigi 2013. július 1. után megkötött szerződések esetében fizetendő behajtási költségátalánnyal szemben, most a szolgáltatási szerződés módosítása nélkül is érvényesíthető.

    Üdvözlettel: Nagy Alice

    • Kedves Nagy Alice!

      Nehezen értem a kérdését, de megpróbálok arra válaszolni, amit megértettem belőle.
      Igen, csak annyi változott behajtási költségátalány ügyben, hogy a szolgáltatóra van bízva, hogy felszámítja-e vagy sem.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Gazdagné Novák Mária !

    Én kapcsolódnék az előttem kérdező Nagy Alice kérdéséhez, mivel számomra is bonyolultnak tűnik a kérdés megfogalmazása, de szerintem ugyanarra vagyok én is kíváncsi, tehát megpróbálom konkrétabban megfogalmazni:

    A mostani, március 24-ei elfogadott módosítást követően a behajtási költségátalány a szolgáltató részéről érvényesíthető-e 2013. július 1. előtt – közüzemi szolgáltatóval – kötött (vagy módosított) szerződések esetében?

    • Kedves Németh Éva!

      Sajnos a jogszabály semmilyen gondolatot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a rendelkezéseket milyen időponttól lehet alkalmazni, ezért ha nincs tiltás rá, akkor akármilyen régen is köttetett a szerződés, a késedelmes fizetésre alkalmazható a behajtási költségátalány felszámítása.

      A jogszabály ennyit ír:
      2016. évi IX. törvény a behajtási költségátalányról
      5. § E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell azzal, hogy a törvény hatálybalépésekor fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére megszabott jogvesztő határidőt e törvény hatálybalépésétől kell számítani.

      NGM-NAV állásfoglalás:
      Átmeneti rendelkezés szerint a törvény előírásait a hatálybalépését megelőzően kötött kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén is alkalmazni kell. Ez alapján a hatályba lépést megelőzően megkötött olyan kereskedelmi ügyletek esetén, ahol a késedelem már beállt, de a felek a behajtási költségátalány “jogi sorsát” még nem rendezték, vagy, ha ezen ügyletek teljesítésének időpontja éppen a törvény hatályba lépésének napja vagy későbbi időpont, az előzőekben leírtak már megfelelően irányadónak tekinthetők.
      [Nemzetgazdasági Minisztérium – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2216927553]

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves G.Novák Mária!

    Vajon a a jogosult “a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül” rész a törvényben nem feltételezi, hogy legyen is valamilyen behajtással kapcsolatos költség?

    A TIGÁZ még most megszűnése előtt a vállalkozóknak küldi a behajtási költségáltalányról szóló felszólításokat. Ezek különösen kisvállalkozások, vagy egyénik esetén botrányosan aránytalanok: Egy-egy napos késés és befizetett számlák esetén nevetséges lenne a szolgáltató esetén bármilyen behajtási költségről beszélni. (Ráadásul a pár ezer forintos számla éppen annyi követelést keletkeztet, mint a több milliós, bár ez már csak az ember igazságérzetét sérti)

    Tehát Ön szerint fel lehet lépni ezen az alapon, ez ellen a gyakorlat ellen?

    Üdvözlettel: László

    • Kedves László!

      A jogszabály, már Ptk-ba ágyazott korában is azt tartalmazta, hogy 1 forintos számla késve fizetése esetén is fel (akkor még) kell számolni a 40 eur behajtási költségátalányt. A változás csak annyi, hogy már nem “kell”, hanem “lehet”.
      Sajnos a TIGÁZ fellépése teljesen megfelel a jogszabályi előírásoknak, teljesen jogszerűen jár el akkor, amikor ezeket a költségátalányokat felszámolja.
      Hja, hogy ez a mi igazságérzetünket sérti?! …hát fontos volt ez bármikor is bárkinek?!
      Én is nehezen fogadom el, de már szokom, hogy nagyjaink a milliárdokat kimentik az országból adózás nélkül és így nem marad más lehetőség, mint a “kisadózókon” bármilyen eszközzel is, behozni a teljes költségvetési bevétel hányadot.

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Gazdagné Novák Mária !

    Ez a költségátalány fizetése MINDEN érvényben lévő szerződés esetén kötelező jellegű, vagy csak a 2013.07.01 után kötött szerződésekre?

    • Kedves V Ildi!

      Sajnos a jogszabály, mint már néhány kérdezőnek írtam, nem tesz kivételt a behajtási költségátalány felszámíthatóságát illetően, aszerint, hogy a szerződés mikor köttetett. Ezért az minden érvényben lévő szerződés esetében érvényesíthető.

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Gazdagné Novák Mária !

    Ha egy cég szerződést köt a Tigáz-zal, még 2013. július 1. előtt, és az egyik számláját késve fizeti be, majd kap egy felszólítást a 40 euro befizetésére, akkor jogosan követelheti rajta a Tigáz ezt az összeget, vagy nem, mivel a szoláltatási szerződést az említett időpont előtt kötötte?
    Amennyiben nem kap valaki értesítést a 40 euro-s bírságról, akkor a szolgáltató perelheti arra hivatkozva, hogy hiába telt le az egy év, de sima (nem ajánlott) levélben már tájékoztatta őt?

    Válaszát előre is köszönöm,

    üdvözlettel:
    Perlinger Attila

    • Kedves Perlinger Attila!

      Előző válaszaimban megírtak szerint jogosan követeli a Tigáz a behajtási költségátalányt.
      Amit viszont a postázás módjáról ír, abba bizony bele lehet kapaszkodni! A Tigáznak ugyanis bizonyítania kell, hogy a felszólítás, a költségátalány fizetésére (mivel az már csak felszámítható), megérkezett a kötelezetthez. Ha ez nem tudja minden kétséget kizáróan bizonyítani és közben eltelik az egy év, akkor jogszabály szerint, már nem fogja tudni érvényesíteni ezt a követelését, mert elévül.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Gazdagné Novák Mária !

    A közszolgáltatóknál előfordul hogy a számlákat nem adják időben postára. Ha korrekten járok el szolgáltatást igénybe vevőként akkor a 10-én érkezett 10-én határidős számlát befizetem, utalom 10-én. De ha 11-én érkezik akkor már egy nap késedelemben vagyok, jogos a költségátalány. Az viszont nem feltétlenül az én feladatom, hogy bizonyítsam, mikor került postára a számla és főleg hogy mikor került hozzám. Ezt a térti vénnyel küldött számlák esetében lehet csak igazolni.
    A másik problémám, hogy a szolgáltató többek között egy 2015. június 18-án lejárt, 2015. június 26-án kifizetett számla esetében is érvényesíteni kívánja az átalányra vonatkozó követelését, holott a késedelem messze nem állt fönn a jogszabály 2016. március 24-i hatálybalépésekor.
    Ön szerint jogos a szolgáltató követelése?

    Köszönettel: Angyal Csaba

    • Kedves Angyal Csaba!

      Teljesen igaza van a kézbesítéssel kapcsolatban és mint írtam ezt nyugodtan fel is lehet használni arra, hogy ne kelljen megfizetni a behajtási költségátalányt!
      A 2016. március 24-i jogszabály már egy módosító jogszabály. Előtte a behajtási költségátalányról a Ptk. rendelkezett és akkor még kötelező is volt a felszámítása.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • A TIGÁZ-on kívül tud valaki más szolgáltatóról, aki tervezi, hogy érvényesítse a behajtási költségátalányt? Különösen az ÉMÁSZ érdekelne. Köszönöm.

  • Kedves Gazdagné Novák Mária!

    Visszaolvastam az eddigi hozzászólásokat, és az Ön válaszait!
    Nekem egy kérdésem lenne, a sima feladott levéllel kapcsolatban!
    Ugye van benne egy olyan, ha 8 napon belül nem fizetjük ki a behajtási költségáltalányt, akkor jönnek a tigáz emberei, és felfüggesztik a gázszolgáltatást! A számlák rendben vannak, tehát az elfogyasztott gázt azt kifizettük! Az lenne a kérdésem ha kijönnének, akkor mondhatnám azt, hogy én semmilyen levelet nem kaptam? Tehát amíg nem küldenek egy hivatalos tértivevényes levelet, addig ez csak üres fenyegetőzés? Előre is köszönöm válaszát!

    • Kedves András!

      A rést nem itt látták a többiek és én sem a Tigáz palettáján, hanem ott, hogy a Tigáz sima levélben küldi ki a számláit, tehát nem tudja bizonyítani, hogy mikor vettem kézhez és azt sem, hogy a kézhezvételtől számítva határidőben fizettem-e. A számláján hiába vannak fizetési határidők, ha azt tudom mondani – márpedig nem egyszer fordul elő -, hogy a számlán lévő fizetési határidő előtt egy nappal, vagy utána érkeztek meg a számláim.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Köszönöm válaszát!
    Még egy kérdés!
    Mivel 1 éves jogvesztő határozat van rá, akkor a 2015.06.08-as behajtási általányt már nem is kérhetik, mivel ma 2016.06.17. van?

    • Kedves András!

      Egyetértek.

      Üdözlettel:
      G.Novák Mária

  • Végre!

    http://index.hu/gazdasag/2016/08/25/rekordosszegu_birsagot_kapott_a_tigaz/

    A kérdésem az, hogy ha jogtalanul hajtották be, akkor visszajár-e a befizetett költségátalány?

    Köszönettel,

    Zoltán

    • Kedves Zoltán!

      Mindenképpen!

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Tisztelt Szakértő!

    Mivel azt írja, hogy mindenképpen visszajár a befizetett összeg, ezt hol és hogyan kell igényelni????

    • Kedves Ficsóri Gréta!

      Nem sikerült megtalálnom a cikkben azt a mondatot, ami arról szól, hogy “mindenképpen visszajár a befizetett összeg”.
      Valószínűleg valamit félreértett.
      A behajtási költségátalány még mindig él, csak nem kötelező felszámítással. Tehát, ha egy társaság úgy dönt, hogy alkalmazza és felszólít bennünket, hogy ezt fizessük meg neki, akkor ez jogosan jár.
      Én ebben a cikkben arról írtam, hogy aki törvényesen járt el és felszámította, le is könyvelte, késve fizetése után a behajtási költségátalányt eredményt csökkentő tételnek, az most ki kell vezesse a könyveiből, ami azt fogja eredményezni, hogy adóalap növekedése lesz.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

Szólj hozzá!