Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
Sze
8
2015

Számviteli törvény változások – 1. rész

38991840_sA számviteli törvény 2016. január 1-től érvényes változásait már elfogadta az országgyűlés.

Azokat a kis- és középvállalkozásokat érintő, 2016. január 1-étől érvényes, lényeges számviteli törvény változásokat ismertetjük a következő hetekben, amelyeket már elfogadott a parlament.

Egy igen lényeges változás!

Éves beszámoló – Egyszerűsített éves beszámoló

Általános szabály, hogy a gazdasági társaságoknak – bizonyos kivételekkel – év végén beszámolót kell készíteniük és közzétenniük.

A számviteli törvény alapértelmezésben éves beszámolóról beszél, tehát mindenkinek éves beszámolót kellene készíteni, de hogy a kisebb vállalkozások ne legyenek agyonnyomva az éves beszámoló elkészítéséhez kötődő igen részletes nyilvántartással, ezért meghatározza azt is, hogy mikor lehet ettől eltérni és egyszerűsített éves beszámolót készíteni.

Mik voltak eddig az egyszerűsített éves beszámoló készítésének értékhatárai?

  • mérlegfőösszeg 500 millió forint
  • éves nettó árbevétel 1000 millió forint
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 50 fő

Tehát, ha két egymást követő évben a három mutató érték közül, bármelyik kettő nem haladta meg a fenti értékhatárt, akkor egyszerűsített beszámoló volt készíthető.

Hogyan változtak az értékhatárok 2016-ban?

  • mérlegfőösszeg 1200 millió forint
  • éves nettó árbevétel 2400 millió forint
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak létszáma 50 fő

Miért fontos ez a vállalkozásvezetői információ?

Adótanácsadói reményeim szerint, ma már minden vállalkozásvezető tudja, hogy a beszámolón kívül, kötelező kiegészítő mellékletet is készíteni, amelyben a beszámoló bizonyos információinak részletezése, előző évi beszámolóhoz képest előforduló változásainak elemzése kerül bemutatásra.

A kiegészítő mellékleten kívül azonban, ha a vállalkozás nem jogosult egyszerűsített éves beszámolót készíteni, köteles üzleti jelentéssel is rendelkezni a zárás végén.

Adótanácsadói tapasztalat

Adótanácsadóként azt tapasztalom, hogy az éves beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások bizonyos hányada nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, nem készít üzleti jelentést, azon oknál fogva, hogy ez a jelentés nem kerül közzétételre.

Ez igaz, de mégis törvényi kötelezettség, hogy az olyan vállalkozás, amely nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, rendelkezzen a székhelyén, bárki által megtekinthető módon üzleti jelentéssel, mert egy esetleges ellenőrzés ennek hiánya miatt, 500 ezer forintos bírság megfizetését írhatja elő.

Mi az üzleti jelentés?

A számviteli törvény szerint, az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről – a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján – a tényleges körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.

Ez a szép megfogalmazás azt jelenti, hogy a vállalkozás vezetésének be kell mutatnia a vállalkozás évének üzletmenetét, üzletpolitikáját, az ezzel elért eredményeket, az eredmények elérése közben jelentkező főbb kockázatokat, bizonytalanságokat. Ebből kiindulva pedig azokat a várható eredményeket, kockázatokat, bizonytalanságokat is, amelyeket várhatóan a következő év tervezett üzletmenete, üzletpolitikája előre láthatóan teremteni fog.

Változás az üzleti jelentésben!

Az üzleti jelentésben ki kell térni a fióktelepek bemutatására, már a 2015. évi beszámoló készítésekor is.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Related Posts

A cikk írójáról

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

Szólj hozzá!