Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
Júl
15
2015

Tévhitek, tévképzetek a katáról – 2. rész

38017266_sFolytatjuk kirándulásunkat a kata és a tévhitek világában.

Folytatjuk adótanácsadói kirándulásunkat a kata és a vele kapcsolatos tévhitek világában, és feltérképezzük a további „biztos információkat”, amelyeket ügyfeleink biztos tudásból merítve tárnak elénk.

Gyakran – és egyre gyakrabban – olyan információk keringenek közkézen a katáról, hogy ha több napig gondolkodom rajta, akkor sem tudom kitalálni, hogy vajon a törvény mely szakaszának félreértéséből születhettek.

Már rengeteget foglalkoztam ezzel az adózási formával, mert meggyőződésem, hogy nagyon sokat segít az adóoptimalizálásban, és jelentős megtakarításhoz juttathatja még a középvállalkozásokat is.

Gyakori tévhitek!

Ha nincs főállásom, „csak” katás egyéni vállalkozó vagyok, akkor nem lesz egészségügyi ellátásom és nyugdíjam sem.

Hát ez természetesen nem így van. A havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével a magánszemély jogosulttá válik a teljeskörű egészségügyi ellátásra és havi 81 300 forint nyugdíjalapja is keletkezik.

Ki jár jobban?

Adótanácsadói megjegyzés:

Hasonlítsuk össze ezt a nyugdíjalapot azzal, amikor munkaviszonyban dolgozó alkalmazott minimálbéres keresetért dolgozik. Az ő nyugdíjalapja, a tévhitekkel ellentétben nem a minimálbér összege lesz, hanem annak nettósított összege, levonva az aktuális évi járulékokat, adókat.

Ha több vállalkozásban is katásként vagyok bejelentve, akkor mindenhol 50 ezer forint tételes adót kell fizetnem.

Hát szerencsére ez sem így van!

Csak egy helyen kell megfizetni a főállású katát, a további katas bejelentésekben már elég a 25 ezer forintos tételes adó megfizetése.

Még 2 félreértés

Ha a bevételem zömében egy társaságtól származik, akkor bújtatott munkaviszonynak fogja minősíteni az adóhivatal a szerződésünket, mert nem teljesül az a feltétel, hogy a naptári évi bevételem legalább 50 százalékát nem egy megrendelőtől szereztem.

A kisadózók tételes adójáról szóló törvény 7 pontot sorol fel, és azt a feltételt szabja a bújtatott munkaviszonnyá minősítés elkerülésére, hogy ezek közül egynél több teljesüljön a két fél viszonyában.

Ezek közül a feltételek közül csak egyetlenegy teljesíthető feltétel, és nem mindenképpen teljesítendő az, hogy a naptári évi bevétel legalább 50 százaléka nem egy megrendelőtől származik.

A 7 teljesíthető feltételt illetően nincs rangsor, azok közül bármelyik kettő teljesülése már mentesíti a szerződésünket az alól, hogy az adóhivatal bújtatott munkaviszonyt állapíthasson meg.

Mindenképpen ellenőrzés lesz, ha egy ügyfelem felé 1 milliót meghaladóan állítok ki számlát, mert azt jelenteni kell az adóhatóságnak.

Igen, jelenteni kell az év végi bevallás keretében, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy biztosan ellenőrzés várható. Valóban lehetséges az, hogy az adóhatóság azok közül a katások közül fog kiválasztani ellenőrzésre katásokat, ahol ez a feltétel fennáll.

De miért aggaszt bennünket az ellenőrzés ténye?!

Végre tudomásul kell vennünk, hogy az adóhivatal ellenőriz! Folyamatosan, néha kiszámíthatóan, néha nem, de ellenőriz. Tehát nem az ellenőrzéstől kell félnünk, hanem attól, hogy nem körültekintően kötöttünk szerződést, és nem vettük figyelembe a fenti előírásokat. Ha azokat figyelembe vettük, akkor nyugodtan mehetünk az ellenőrzésre is akár, mert legfeljebb egy „nemleges” jegyzőkönyvvel és egy pozitív tapasztalattal leszünk gazdagabbak.

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Related Posts

A cikk írójáról

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

8 hozzászólás+ Hozzászólás írása

  • Kedves Mária!

    Igen hasznosnak találom a katás cikkeit, azonban egy dologban nem látok tisztán.
    Katás vállalkozó vagyok 2016.05.22. óta negyven év szolgálati időt elérve nyugdíjas lettem.Szerencsés vagyok,mivel elég sok eseti megbízást kapok rám is vonatkozik e
    az, hogy a minimálbér tizennyolcszorosát kereshetem , vagy csak kb. a felét arányosan ?
    Szüneteltetnem kell a nyugdíjamat?

    Tisztelettel : Papp Miklósné

    Budapest, 2016.09.20.

    • Kedves Papp Miklósné!

      Örömhírem van! A katas jövedelem nem számít bele ebbe a figyelendő jövedelembe.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Tisztelt Szakértő!
    Sehol nem kaptam eddig egyértelmű válasz az alábbi esetre:
    Kekkh honlapon a webes ügysegéd alkalmazásánál lehet inditani az egyéni vállalkozást. Kérdésem: ha rokkantsági ellátás mellett (egészségi állapotom 42%) kívánom indítani, akkor a munkavégzés jellegénél mit jelölök? 25. pont a webes ügysegédben: Munkavégzés jellege (Kérjük, hogy választásának megfelelően aláhúzással szíveskedjen jelölni a megfelelő fogalmat.) • Heti 36 órát elérő munkaviszony mellett • Főfoglalkozású egyéni vállalkozó • Heti 36 órát el NEM érő munkaviszony mellett • Nyugdíjas • Oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok mellett • Társas vállalkozási tagság mellett egyéni vállalkozó • Társas vállalkozás tagság mellett egyéni vállalkozó és egyidejűleg heti 36 órát el nem érő foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik • Egyéni vállalkozó és az EGT más tagállamában munkaviszonnyal rendelkezik • Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, azzal, hogy közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat. Mellékállású katás egyéni vállalkozóként szeretnék tevékenykedni, a törvényi feltételeim fennállnak, de ha a fentiek közül nem jelölöm be valamelyiket, nem enged tovább a webes ügysegéd. Köszönöm szépen!

    • Kedves Deli Tibor!

      Nem tudok válaszolni a kérdésére, csak megsegíteni tudom azzal, hogy ideidézem a jogszabály erre vonatkozó részét. Csak pontos megnevezés alapján lehet ezt eldönteni, de remélem sikerülni fog!

      2012. évi CXLVII. törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
      2.§ 8.pont
      főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
      e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
      f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

      A hivatkozott jogszabály, hivatkozott szakasza:
      2011. évi CXCI. törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról

      32. § (1) A 2011. december 31-én a 30. § (3)-(5) bekezdése és a 31. § alá nem tartozó
      a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
      b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
      c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,
      d) átmeneti járadékban
      részesülő személy ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként folyósítja tovább azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – az a) és b) pont szerinti esetben a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével. Az átalakítás nem érinti a soros felülvizsgálati kötelezettséget. A b) és c) pont alkalmazásában az minősül az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő személynek, aki 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte.
      (1a) 144
      (2) 145 Az (1) bekezdés alapján rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. E bekezdés alkalmazása során a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelem vehető figyelembe.
      (3) Az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban emelni kell.
      (4) Ha az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti személy 2011. december 31-éig az 57. életévét betöltötte – kérelmére – az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az (1) bekezdés szerint megállapított rokkantsági ellátást azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítja.
      33. § (1) A 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesülő – a 30. § (3)-(5) bekezdése, a 31. § és a 32. § (1) bekezdés b) és c) pontja alá nem tartozó – személyek ellátását a Kormány által kijelölt szerv 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként folyósítja azzal, hogy az ellátás összege megegyezik a 2011. december hónapra járó – a III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők esetén a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt – ellátás összegével.
      (1a) 146
      [Új sor ebben az időállapotban] (2) 147 Az (1) bekezdés szerinti rehabilitációs ellátásra a 6. § (2) és (3) bekezdésében, a 7-9. §-ban és a 10. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 10. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ellátott a (7) bekezdésben meghatározott időpontig keresőtevékenységet a Tny., illetve az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet.
      (3) A nyugdíjfolyósító szerv 2012. január 31-éig tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti személyt arról, hogy
      a) az ellátás rehabilitációs ellátásként kerül folyósításra,
      b) Rehabilitációs kártyával történő foglalkoztatásra jogosult,
      c) amennyiben keresőtevékenység végzésére rehabilitáció nélkül nem képes, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérheti a komplex minősítés elvégzését,
      d) a c) pont szerinti jognyilatkozat elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár.
      (4) Ha az (1) bekezdés szerinti személy 2012. március 31-éig nem kéri a komplex minősítés elvégzését, a rehabilitációs ellátását 2012. május 1. napjával meg kell szüntetni. A 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető.
      (5) A rehabilitációs ellátás (4) bekezdés szerinti megszüntetése esetén – a 2012. március 31-én folyamatban lévő visszakövetelésre irányuló eljárások kivételével – nincs helye a jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelésének.
      (6) A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés elvégzését kérő személyeket az e törvényben meghatározott ellátások megállapítása céljából felülvizsgálja. A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
      a) az életkor,
      b) a keresőtevékenység, és
      c) az egészségkárosodás mértéke,
      azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.
      [Új sor ebben az időállapotban] (7) 148 A felülvizsgálatot követően a megváltozott munkaképességű személy részére az e törvényben meghatározott ellátást – ha a bíróság által elrendelt megismételt eljárás esetén az ítélet másként nem rendelkezik – az erről szóló döntést követő naptól kell megállapítani, rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az ellátás határozott időtartama ezzel a nappal kezdődik. Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.
      (8) 149 A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás – a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti – emelése, valamint az özvegyi nyugdíj – a Tny. 102/F. §-ának a 2012. szeptember 1-jén hatályos szabályai szerinti – csökkentése nem hajtható végre, az erről szóló határozatokat vissza kell vonni.
      (9) 150 A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv az özvegyi nyugdíjra és rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra együttesen jogosult személyek esetében megállapítja a 32. § (1a) bekezdésének és az (1a) bekezdésnek, valamint a Tny. 102/F. §-ának – 2012. szeptember 1-jén hatályos – rendelkezései alapján csökkentett özvegyi nyugdíj és megemelt rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás együttes havi összegének, valamint ezen ellátások 2012 augusztusára járó együttes havi összegének különbözetét. Ha a különbözet pozitív, a rokkantsági ellátást, illetve a rehabilitációs ellátást e különbözet havi összegével 2012. szeptember 1-jei időponttól kezdődően meg kell emelni. Az emelésről a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait folyósító szerv 2012. október 15-éig határozattal intézkedik.

      Nagyon remélem, hogy ez alapján meg tudja határozni, hogy melyik kategóriába tartozik!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Tisztelt G. Novák Mária!

    3 éves nyílt végű lízingszerződés végén a cég kivásárolhatná maradványértéken az autót a lízingbeadótól, vagy 3.személy vehetné meg maradványértéken.
    A cégnek okafogyottá vált, hogy cégautót használjon. Ha 3. személy vásárolná ki a lízingbeadótól, kell-e a cég részére is befizetni a maradványértéket? (Vagy a piaci érték és a maradványérték különbözetét?)
    Ezt olvastuk, de nem tudjuk értelmezni: “Nyílt végű lízing esetében, ha a tulajdonjogot „nem tartjuk meg”, akkor a maradványértéken a könyvekből kivezetjük az eszközt, az ellenértéket tárgyieszköz-eladásként számoljuk el.”

    Legyen szíves segíteni. Köszönettel: Vaderna Margit

    • Kedves Margit!

      Az eszköz nyílt végű lízing esetén is a lízingbevevő könyveiben szerepel, amire értékcsökkenéseket is elszámolt a társaság. Ezért ha a futamidő végén a társaság nem kívánja az eszközt megszerezni, akkor azt az összeget fogja kivezetni a könyveiből, ami az értékcsökkenések elszámolása után maradt. Hiszen nyílt végű lízing esetén a lízingbe vevő nem köteles az eszközt megvásárolni, azt a lízingbeadó harmadik személynek eladhatja a szerződésben lévő maradványértéken.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • T. Szakértő!

    Következő kérdésem lenne: Van egy kft-m, de ami annak idején kereskedelemre és szolgáltatásra lett alapítva. az idők során a kereskedelem háttérbe szorult. A szolgáltatások számlázására szeretnék katás egyéni vállalkozó lenni. Ebben az esetben, mint vállalkozásban meg kell fizetni magam után a járulékokat?
    Köszönöm.

    üdv:
    Zoli

    • Kedves Zoltán!

      Ha a Bt-je nem működik és ott ön nem végez munkát, csak az ügyvezetői teendőket látja el, akkor azt megteheti nulla forintos megbízási díj mellett is. Így a Bt-ben nem lesz járulékfizetési kötelezettsége.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

Szólj hozzá!