Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
ápr
14
2015

Biztos, hogy elengedi?

euro-427533_640A jogszabályok előírása szerint kötelező foglalkozni vele!

Adótanácsadóként már nem keresem, hogy ki volt az, aki ezt a képtelenséget kitalálta és belekényszerítette a könyvelőket, adótanácsadókat, könyvvizsgálókat és ügyvezetőket is egy ilyen képtelen helyzetbe. A jogszabályok előírása szerint senki nem tehet úgy, mintha a késői fizetések miatti 40 eurós költségátalány nem létezne!

Létezik, és teljesen leszabályozott a létezése:

  • mikor kell felszámolni,
  • kinek kell felszámolni és még az is, hogy
  • hogyan kell elszámolni.

Ez ugye azt jelenti, hogy én, mint a társaság ügyvezetője, ha bármilyen szállítói számlát későn fizetek ki, köteles vagyok – önként és dalolva –, számlánként 40 eurós behajtási költségátalányt felszámolni saját magamnak és azt a könyvelésben is köteles vagyok rögzíteni.

A szállítómnak lehetősége van arra, hogy megállapodjon velem a késve fizetett számlák kapcsán arról, hogy eltekint a számlánkénti kb. 12e Ft (40 euró) megfizetésétől. Ekkor szólhatok a könyvelőmnek, hogy a már felszámított és lekönyvelt költségátalányt elengedték, és az elengedést is legyen szíves könyvelje le.

Ugyanakkor én is tehetek ilyen elengedő nyilatkozatokat a saját késve fizető vevőim felé, amiben lemondok a késve fizetett számlák – számlánkénti – 12e Ft-os behajtási költségátalányáról.

Nincs is addig baj, amíg mindenki így gondolkodik erről a képtelen szabályról, és nyilatkozatot ad a vevőjének, hogy elengedi a behajtási költségátalányt.

De mi lesz akkor, ha megindul a lavina?!

Nézzük, mi van akkor, ha én nagylelkűen elengedem a számláimat késve fizető vevőim felé a fizetendő behajtási költségátalányt, arra számítva, hogy azok a szállítók, akiknek én fizettem késve, szintén nem fogják azt behajtani rajtam.

Ha mindenki így gondolkodik, akkor elejét is vettük ennek a borzadálynak, és nem is kell foglalkozni vele.

Mi az, ami megakadályozhatja ezt?

Ha például szembetalálom magam egy olyan szállítóval, akinek nagyon sok számláját késve fizettem ki, és éppen felszámolás alá kerül.

A felszámoló biztos nincs abban a pozícióban, hogy bármi joga lenne elengedni, a felszámolás alatt álló társaság követelését. Neki az az első dolga, hogy minden követelést behajtson, ami a felszámolás alatt álló társaságot megilleti.

Vagyis eljön szépen hozzánk is, és – jogosan – kérni fogja a számlánkénti 12e Ft-ot. Nincs lehetőségem semmi másra, mint megfizetni, hiszen ez akár bírósági úton is behajtható.

…és akkor elgondolkodunk majd, hogy hogy is van ez!?

Miből fogom finanszírozni ezt az extra kiadást, ha én az összes későn fizető vevőmnek már elküldtem a nyilatkozatot arról, hogy eltekintek a költségátalány megfizetésétől?

Társasági adót lehet csökkenteni vele?!

Mint már írtam róla, minden társaság köteles arra, hogy az összes késve fizetett számla után felszámítsa ezt a 12e Ft-nyi behajtási költségátalányt, és lekönyvelje, szerepeltesse a mérlegében.

A társasági adótörvény szerint ez elismert költség! Hát kell ennél jobb adóoptimalizálás?

Mit is jelent ez?

Az „önfelszámítás” évében legálisan tudok társasági adóalapot, s így adót is csökkenteni pusztán avval, hogy kiszámolom és lekönyveltetem azoknak a számláknak a számlánként 12e Ft-ját, amelyeket akár csak egy nappal is, késve fizettem ki.

Ha a szállítóm öt évig nem kéri tőlem, akkor majd öt év múlva a követelése elévül, vagyis ki kell vezetni a könyvekből. Tehát majd csak ekkor fogom, öt év múlva, megfizetni azt a társasági adót, amit öt évvel ezelőtt megspóroltam magamnak.

…és az előregondolkodók, remélem, már azt is kitalálták, hogy ha nagy nyereségre számítanak az idei évben, hogyan tudják azt legálisan kivonni az adózás alól, a számlák – csak egy nappal – későbbi kifizetésével!

Ha tetszett írásunk, kedvelje oldalunkat, és kérek szépen egy megosztást is, hogy minél több emberhez eljussanak az információk!

Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása

Related Posts

A cikk írójáról

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

12 hozzászólás+ Hozzászólás írása

  • Nagyon részletesen és egyértelmüen tájékoztatott a költségátalányról, mindég szívesen olvasom tanácsaikat.

    Üdvözlettel:

    Bonifertné

    • Kedves Bonifert Györgyné!

      Nagyon fontosak nekem azok az információk, amiket az olvasóim írnak, köszönöm szépen, hogy megosztotta velem!

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Briliáns megközelítés… Komolyan!

    Mint laikus néhány kapcsolódó kérdésen morfondírozgatok, például:
    – A 12 ezer forint bruttó vagy nettó, illetve a kapcsolódó ÁFA-t “visszatarthatom” öt évig?
    – A behajtási költségátalányt költségként kell könyvelni vagy elhatárolás lesz?
    – Mi lehet majd a NAV álláspontja, ha pl. 10 forintos számlák késve fizetése miatt könyvelik el a 12 ezer forintos behajtási költségátalányt sorozatosan?
    – Ha a NAV időközben megváltoztatná (átértelmezné) az álláspontját, az addig lekönyvelt/elhatárolt “lehet, hogy kérni fogják” költségátalányokat azonnal önrevíziózni kellene és azonnal befizetni a költségvetésbe az addig “leköltségelt” “lehetséges követeléseket? Ha igen, ez akár be is csődöltetheti az érintett cégeket,
    – Mi történik, ha az 5 éves elévülési idő alatt megszűnik a cég (azaz költségként lekönyvelte a 12 ezer forintokat és várta, hátha kérni fogja a szállító, majd pl. 4 év múlva megszünteti a céget a tulajdonosa – elvileg ilyenkor értesíteni kell az érintett szállító cégeket, hogy ha van követelésük, terjesszék be?

    • Kedves János!

      Nagyon rendben van a “morfondírozása”!
      Válaszolok is rá.

      – A 12 ezer forint bruttó vagy nettó, illetve a kapcsolódó ÁFA-t “visszatarthatom” öt évig? – Nem terheli áfa a behajtási költségátalányt.
      – A behajtási költségátalányt költségként kell könyvelni vagy elhatárolás lesz? – Egyéb ráfordításként kell könyvelni és nem kell elhatárolni.
      – Mi lehet majd a NAV álláspontja, ha pl. 10 forintos számlák késve fizetése miatt könyvelik el a 12 ezer forintos behajtási költségátalányt sorozatosan? – Egész eddig az volt a törekvés – és nem a NAV részéről, hanem a gazdálkodó szervezetek részéről – hogy ezt ne kelljen, de helybenhagyták a rendelkezéseket. Így ha 10 forintos a számla, akkor is jár a 40 euro. Persze, ha arra gondol, hogy csak ezért jönnek létre ezek a 10 forintos számlák, akkor ezt a NAV “nem rendeltetésszerű joggyakorlás”-nak, nem életszerűnek fogja nevezni és természetesen bírságolni fog.
      – Ha a NAV időközben megváltoztatná (átértelmezné) az álláspontját, az addig lekönyvelt/elhatárolt “lehet, hogy kérni fogják” költségátalányokat azonnal önrevíziózni kellene és azonnal befizetni a költségvetésbe az addig “leköltségelt” “lehetséges követeléseket? Ha igen, ez akár be is csődöltetheti az érintett cégeket, – Nem tudja átértelmezni, csak akkor változhat, ha jogszabályi változás is lesz, az pedig nem lehet 2013. július 1-re visszamenőleges.
      – Mi történik, ha az 5 éves elévülési idő alatt megszűnik a cég (azaz költségként lekönyvelte a 12 ezer forintokat és várta, hátha kérni fogja a szállító, majd pl. 4 év múlva megszünteti a céget a tulajdonosa – elvileg ilyenkor értesíteni kell az érintett szállító cégeket, hogy ha van követelésük, terjesszék be? – Bizony értesíteni kell és ez nem lesz kis munka, de lehetetlen sem, hiszen a bekönyvelt behajtási költségátalányoknak nyilván van részletes listája, ami alapján ez megtehető.

      Remélem tudtam segíteni a gondolkodásban!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Mária!

    A mostani cikke alapján úgy értelmezem, hogy ez nekünk (nem szállítói oldal) még akár jól is jöhet, ha elengedi a partner a 40 Euronyi követelést. Nem emlékszem már melyik fórumon, de valahol olvastam már ezzel kapcsolatban, hogy ha a szállító elengedi a 12.000 Ft-ot, akkor viszont rendkívüli bevételnek kell elszámolni, és fizetni kell utána az iparűzési adót ill. a nyereségadót, de még mindig jobban járunk, mint ha a 12.000 Ft-ot kéne kifizetni. Vagy lehet rosszul emlékszem vagy értelmeztem akkor azt az írást?

    • Kedves Judit!

      Amikor jogszabály szerint ezt a saját társaságunknál önként fel kell számolnunk, akkor egyéb ráfordításként fogjuk elszámolni, csökkentve ezzel a társasági adó alapján – az iparűzési adóét nem, mert az iparűzési adó alapjába ez nem számít bele.
      Ha a szállító elengedi a 40 euro követelést, akkor valóban rendkívüli bevételként kell elszámolni, növelve ezzel a társasági adó alapját – az iparűzési adóét nem, mert iparűzési adót csak a nettó árbevétel után kell fizetni, az egyéb, a pénzügyi és rendkívüli bevételek után nem.
      Vagyis, amikor felszámítom magamnak, akkor csökkentem a társasági adó alapját, amikor pedig elengedik, akkor növelem vele. Ha ezek az események történnek meg, akkor semmit sem fog változtatni a társasági adó alapon s így a fizetendő társasági adómon sem.

      Az pedig, hogy a 40 euro-t ki kell-e fizetni, nincs köze ahhoz, hogy felszámolom-e magamnak és előírom-e a könyvelésben. Annak csak ahhoz van köze, hogy a partner be szeretné-e hajtani rajtunk. Ha be szeretné hajtani, akkor mindenképpen meg kell fizetnünk, mert bírósági úton is behajtható.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Mária!
    Most találkoztam az Ön honlapjával, és felmerült bennem a kérdés. Ingatlan bérbevételéből eredő késedelmes fizetés is a behajtási költségátalány képzése alá eső gazdasági esemény?

    • Kedves Fábiánné Mária!

      A válaszhoz tudnom kellene, hogy ki a két fél, de talán így is tudok segíteni.
      Úgy szól a jogszabály, hogy “társaságok egymás közötti viszonyára vonatkozóan” kell megállapítani a behajtási költségátalányt. Vagyis, ha két társaság szerződött az ingatlan bérbeadására – bérbevételére, akkor igen, ha valamelyik fél magánszemély, akkor nem kell behajtási költségátalányt felszámítani.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Mária!

    A költségátalányt egyéni vállalkozók felé is fel kell számítani? Mert ő nem “társaság” . Viszont vállalkozó, adószámmal. A törvény szövege “társaságok egymás közötti” szövegrész miatt kérdezem.Köszönöm!
    Nagyné

    • Kedves Nagyné!

      Március 18-án elfogadta a parlament azt a jogszabályt, amely megszünteti a behajtási költségátalány kötelező felszámítását. A törvény a napokban kihirdetésre kerül és a kihirdetés napjától vissza kell könyvelni az eddig felszámított, de meg nem fizetett behajtási költségátalányokat is. Ezért a javaslatom az, hogy most már egyáltalán ne foglalkozzon vele.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves G.Novák Mária!
    Segítségét szeretném kérni:
    egy iskolában gazdasági ügyintézőként dolgozom egy kis ideje. Az idei évben az egyik szolgáltatónak történő utalásnál sajnos egy azonosítót nem jól adtam meg, ezért ugyanazon szolgáltatón belül egy másik folyószámlánkra könyvelték az összegeket.
    Tehát a szolgáltató pénzintézeti fsz-ra megérkezett az összeg és még fizetési határidő előtt.
    Kaptunk először egy felszólító levelet, erre azonnal reagáltam és igyekeztem tisztázni a dolgot. Ennek ellenére nemsokára kaptam egy behajtási költség általányt felszámító levelet.
    Kérdésem az, hogy ezt jogosan számította fel a szolgáltató?

    A másik az, hogy később találtam még másik tételt is ahol ugyanez volt a probléma, és ezt még fizetési határidő előtt elutaltam illetve tisztáztam, kértem az átkönyvelést, ezekre a tételekre is követelhetik a behajtási kölst. általány?
    Segítségét előre is megköszönöm!

    • Kedves Éva!

      Mindenképpen azt ajánlanám első körben, hogy keresse meg a szolgáltatóval kötött szerződést és nézze meg, hogy van-e ez ügyben rendelkezés benne.
      Én mindenképpen visszautasítanám a behajtási költségátalányt felszámító levelet, hiszen a partner időben megkapta a járandóságát, csak éppen egy másik számlájára. (Mint tudjuk az adóhivatalnál sincs ez másképp, nettó módon számítva az adótartozásainkat, hát egy szolgáltató se legyen ennél szigorúbb.)
      Ha nem működik, mert még mindig ragaszkodik a szolgáltató a behajtási költségátalányához, akkor keressék meg az ügyvédjüket és beszéljék át vele a dolgot, mert szerintem mindenképpen támadható ez a követelés.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

Szólj hozzá!