Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
nov
4
2014

Ha nem akar pórul járni, az adótanácsadót kérdezze!

5812993_sSem a gazdasági élet szereplői, sem a könyvelők, sőt, néha egyes adótanácsadók sincsenek tisztában az új adónemekkel.

A 2013. január 1. óta választható, új adónemekkel kapcsolatban egy sor olyan információ jutott el hozzám, ami arra enged következtetni, hogy sem a gazdasági élet szereplői, sem a könyvelők nincsenek tisztában ezen adónemek szabályaival.

A könyvelők többsége ma már igyekszik lépést tartani a jogszabályi változásokkal, és igyekszik ügyfeleit adótanácsokkal is ellátni.

Figyelem: ha könyvelője hibázik, azt Önnek kell kifizetnie!

A rossz hírem az, hogy ha ezek alapján a tanácsok alapján hozott döntések balul ütnek ki, és a könyvelt társaságnak ebből bírsága, vagy akár csak többletadó fizetési kötelezettsége származik, akkor azt a könyvelő felelősségbiztosítása nem fogja fedezni, mert az csak a könyvelési feladatok elvégzésére szól. Így ha ezeket a többletkiadásokat nem rendezi a felelősségbiztosító, akkor az ügyvezető kénytelen lesz azokat a saját költségvetése terhére betudni, vagy végeláthatatlan peres eljárásban a könyvelőjén behajtani.

Milyen tévhitek keringenek a katáról a könyvelők és ügyfeleik között?

  1. Ha a katás egyéni vállalkozó bevételének több mint 50%-a egy megrendelőtől származik, akkor az adóhivatal azt már nem fogadja el katás bevételként, és úgy fogja megadóztatni, mintha munkaviszonyos bérjövedelmet szerzett volna a katás egyéni vállalkozó.
  2. Rendben van, hogy a katás egyéni vállalkozó megfizeti a tételes adót, de a megszerzett jövedelme után személyi jövedelemadót is kell majd fizetnie.
  3. Ha év közben indítunk katás egyéni vállalkozást, akkor időarányosan számlázhatjuk ki a tételes adó megfizetése mellett kiszámlázható 6 millió forintot, mégpedig úgy, hogy az indítás hónapja egész hónapnak számít. Bejelentkezhetünk áfamentes körbe, mivel az adómentes határ az áfa esetében is 6 millió forint, ez után a bevétel után áfát sem kell fizetni.
  4. Ha az adott évben, évközben valamikor már kiszámláztuk a 6 millió forintot, akkor úgy járunk a legjobban, ha kilépünk a katából.

Nézzük sorban!

  1. A feltétel, amire itt hivatkozás történik, csak egy a hat feltétel közül – és egyáltalán nem hangsúlyosabb, mint a másik öt –, a jogszabály pedig úgy fogalmaz, hogy a benne felsorolt hat feltétel közül egynél többet kell teljesíteni ahhoz, hogy a katasként kiszámlázott bevételt az adóhivatal ne tudja bérjövedelemként adóztatni. Tehát önmagában az, hogy esetleg a teljes árbevétel egy társaságtól származik, nem jelenti azt, hogy a bevétel nem minősül katás jövedelemnek, mert a felsorolt feltételek közül bármelyik kettő teljesülése – természetesen egy jól megírt szerződés kíséretében – megfosztja az adóhivatalt attól, hogy ezt a megállapítást megtehesse.
  2. A katás egyéni vállalkozó a tételes adó megfizetésével minden adót megfizetett ahhoz, hogy az így keletkezett jövedelmet – mint magánszemély – magáénak tudhassa. A magánszemélynek ezt a jövedelmét más adó nem terheli, sem személyi jövedelemadó, sem egészségügyi hozzájárulás, sem más egyéb.
  3. Mivel az áfamentes határ és a kata 40%-os büntetőadó nélküli határa is 6 millió forint, ezért teljesen úgy hangzik, minta ezek párhuzamosan működnének egymás mellett. Ez így is van, abban az esetben, ha a katás időszak egy teljes egész évet ölel fel. De mi van akkor, ha a katás időszak év közben kezdődik egy adott hónap végén, mondjuk utolsó napján? A kata szerint erre a hónapra már számlázható időarányosan 500 ezer forint bevétel, hiszen a katát is meg kell fizetni rá. Mi történik akkor, ha ezzel a lehetőséggel élünk is? Az, hogy áfamentesként legfeljebb az 500 ezer forint egy napra jutó összegét tudjuk kiszámlázni, különben kénytelenek leszünk áfás számlát kiállítani. Hiszen időarányos áfamentességünk ebben a hónapban legfeljebb erre az egy napra érvényes és nem a teljes hónapra.
  4. Óriási hiba kilépni a katából, két okból is! Az egyik ok, hogy csak 24 hónap múlva léphetünk be ismét. A másik pedig az, hogy a 6 millió forint bevétel elérésére egy teljes naptári év alatt van lehetőség, ha ennél kevesebb ideig tart a katás lét, akkor ennek a 6 milliónak csak időarányos része lesz bevételként elszámolható – a tételes adó megfizetése mellett. Természetesen, ha elértük a 6 millió forintos bevételi határt, akkor ebben az adott naptári évben már nem érhetünk el több bevételt, csak a 40%-os pluszadó megfizetése mellett, de a helyes döntés ilyenkor nem a kilépés, hanem az, hogy a katás ebben az évben már nem szerez több bevételt. Azt egy, a katás tulajdonában lévő másik társaság szerezheti meg, vagy a bevétel megszerzése – jóváírása – áttevődik a következő üzleti évre.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

 

Szólj hozzá!