Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
okt
24
2014

Fontos tudnivalók az osztalékfizetésről, adótanácsadónk tollából – 2. rész

27664234_sElőző adótanácsadói írásunkban megígértek szerint az osztalék és osztalékelőleg megállapításával kapcsolatban az ott elmondottakat példával szemléltetjük.

Előző adótanácsadói írásunkban az osztalék és osztalékelőleg megállapításával a kifizetésének korlátaival foglalkoztunk, megígérve, hogy az ott elmondottakat adótanácsadói példával fogjuk még érthetőbbé tenni.

Adótanácsadói ígéretemet betartva, az előző írásunkban elmondottakat számpéldán tesszük érthetővé.

Három variációt vázoltunk fel a megértés segítésére – az adatok ezer forintban értendők.

Megnevezés A. variáció B. variáció C.
variáció
Jegyzett tőke 3 000 3 000 3 000
Eredménytartalék 1 700 1 700 1 700
Lekötött tartalék 500 500 500
Értékelési tartalék 1 800 1 800 1 800
Közbenső mérleg szerinti eredmény 600 600 600
Saját tőke 7 600 7 600 7 600
Felvenni kívánt osztalékelőleg 2 000 2 500 2 300
Korrigált saját tőke (saját tőke felvenni kívánt osztalékkal, lekötött és értékelési tartalékkal csökkentett összege) 3 300 2 800 3 000

Mi látszik ebből az adótanácsadói példából?

Az „A” variációban a társaság 2 millió, „B” variációban 2,5 millió, „C” variációban 2,3 millió forint osztalékelőleget szeretne a tulajdonosoknak fizetni.

Ha mindhárom variációban kiszámoljuk a korrigált saját tőkét a felvenni kívánt osztalékelőleg figyelembevételével, akkor azt látjuk, hogy a maximálisan felvehető osztalékelőleg 2,3 millió forint, mert akkor nem lesz a korrigált saját tőke összege kisebb, mint a jegyzett tőke összege.

A saját tőke adatai mindhárom variációban ugyanazok, ezért az osztalékfizetési korlát is mindhárom variációban ugyanannyi (7,6 – 0,5 – 1,8 – 3 ), 2,3 millió forint.

Fontos változás!

Fontos változás, hogy az új Ptk. szerint működő társaságok (azok, akik már módosították társasági szerződésüket a megváltozott jogszabálynak megfelelően) ügyvezetőinek már nem kell a jóváhagyott osztalékról és osztalékelőlegről nyilatkozatot küldeniük a cégbíróságok felé, ahogy arról már előző írásunk egyikében szót ejtettünk. Ezt a döntést a taggyűlés hatáskörébe utalja a jogszabály.

Remélem, hogy ezzel az adótanácsadói példával már sikerült élővé tenni előző írásunk összes információját!

Írásunk harmadik részében azzal foglalkozunk majd, hogyan kell minősíteni a kifizetett osztalékelőleget, ha az alatta marad vagy meghaladja a beszámolóban jóváhagyott osztalék összegét.

Ha tetszett adótanácsadónk írása, kedvelje oldalunkat!

S ha nem szeretne lemaradni értékes adózási információkról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szólj hozzá!