Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
aug
14
2013

Vagyonosodási vizsgálatok az adótanácsadó szemével, avagy saját csapdáink

Adótanácsadó munkakörben szerzett tapasztalataim szerint 2006. óta folyamatos és kiemelt tevékenysége az adóhatóságnak a magánszemélyek vagyonosodásának vizsgálata.

Soha ne gondoljuk, hogy mi nem lehetünk ennek alanyai!

Ha megnézzük, hogy milyen kiválasztási szempontok vannak, azonnal láthatjuk, hogy bennünket is bármikor elérhet a vizsgálat szele.

 Az adótanáncsadó piros lámpái,

azaz ami vagyonosodási vizsgálatot indíthat

  • a magánszemély vagyonszerzése
  • a magánszemély céges ellenőrzésben feltárt tagi hitel állománya
  • vesztegetési botrányokban való érintettség
  • költségvetési csalások
  • rosszakaró általi bejelentés
  • adóregisztrációs eljárásba bevont társaságok tulajdonosai, ügyvezetői, akik magas adótartozást maguk után hagyva szabadultak meg cégüktől és új társaság alapítására készülnek

Mi is a vagyonosodási vizsgálat?

A magánszemély személyi jövedelemadó bevallásának utólagos, bevallási határidő utáni vizsgálata, abból a célból, hogy az abban feltüntetett jövedelem fedezetet nyújt-e a jövedelemtulajdonos életvitelére. Az adóhatóság által küldött, időpontra szóló „meghívóban” bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés megjelölés szerepel.

Ekkor a „meghívó” (megbízólevél) átvétele után már nincs lehetősége az adózónak arra, hogy benyújtott bevallásain módosítson, adótanácsadó segítségét ennél korábban, már nagyobb költekezéseink megtervezésekor érdemes kérni.

Előfordul, hogy levelében egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzésre hív meg bennünket az adóhatóság. Ebben az esetben még nyitva áll az adózó előtt az a lehetőség, hogy ellenőrzés alá vont bevallásait, ha szükséges, önellenőrzéssel módosítani tudja.

Az adóhivatal, adótanácsadói tapasztalatom szerint, nemcsak azokat a magánszemélyeket vizsgálja, akik személyi jövedelemadó bevallást nyújtottak be, hanem azokat is vizsgálhatja, akik azért nem küldték el bevallásukat, mert nem keletkezett adott évben jövedelmük.

Az adóhivatal összegyűjti a magánszemélyről számára hozzáférhető információkat

  • ingatlan vásárlási – eladási adatok
  • gépjármű vásárlási – eladási adatok
  • bankszámla kivonatok
  • illetékek
  • adófizetések

A rendelkezésére álló adatok alapján elkészíti a vizsgált magánszemély készpénzmozgásokra alapozott vagyonmérlegét.

A vizsgálat

A vizsgálat egy értesítéssel kezdődik, amelyben az adóhatóság egy általa megjelölt időpontra hívja be az adózót, a vizsgált időszak és a vizsgálat típusának megjelölésével. Ebben a levelében tájékoztatja a magánszemélyt arról, hogy ha nem kíván a vizsgálaton személyesen megjelenni, akkor ki az, aki őt képviselheti és arról is, hogy a feltüntetett időpontra milyen iratokat kell rendelkezésre bocsátani.

Ha összekészítettük az iratainkat és teljesen jóhiszeműen, de ostobán az ellenőrzés rendelkezésére bocsátottuk, ne adj isten még nyilatkozatot is tettünk, akkor úgy érezhetjük, hogy minden a legnagyobb rendben van?

Hát nem!

Mit tegyünk és mit ne tegyünk?

Adótanácsadó szemszögből, aki lázasan nekikezd az iratok összekészítéséhez és azt gondolja, hogy ha ezekkel az iratokkal befárad a megjelölt időpontra, akkor óriási dicséretben lesz része, a revizor megsimogatja a buksiját és „Jól van Pistike!” felkiáltással lezárja a vizsgálatot, az merényletet követ el saját maga ellen.

Semmiképp se menjünk képviselő nélkül nyilatkozni! Nyilatkozatunkkal, amelyet később alig, vagy egyáltalán nem tudunk megváltoztatni, korlátozhatunk egy sor olyan lehetőséget, amelyekkel elkerülhettük, vagy lényegesen csökkenthettük volna hiányosságainkat.

Adótanácsadóként javaslom: igen, kezdjünk neki lázasan az iratok összekészítéséhez, de közben kezdjünk lázasan keresni egy olyan, vagyonosodási vizsgálatokban jártas ügyvédet, aki majd bennünket képvisel a revízió során, és neki adjuk át a papírokat.

A jó ügyvéd felveszi a kapcsolatot az adóhatóság képviselőjével, megbeszél vele a megjelenésünkre egy későbbi időpontot, hogy a megjelenésig legyen idő annak az ellenőrzésnek a lefolytatására, amit majd később a revizor is megtesz, annak kiderítésére, hogy van-e félnivalónk.

Miért nem elég egy tökös adótanácsadó, adószakértő?

Az adótanácsadó, adószakértő – és most úgy tűnhet, hogy magam ellen beszélek, de nem – elég lehet arra, hogy az iratok alapján elkészítse a vagyonmérlegünket és feltárja hol is vannak azok az időpontok, amikor olyan pénzeket is el tudtunk költeni, amelyekkel nem is rendelkeztünk az adott pillanatban. Általában azonban nem rendelkezik a közigazgatási eljárási jog mély ismeretével és azokkal a jogi eszköztárakkal, amivel egy kizárólag vagyonosodási ügyekkel foglalkozó ügyvéd, ügyvédi iroda, sok év tapasztalata után fel van vértezve.

Adótanácsadói véleményem szerint, nem az a jó szakember, aki mindent bevállal megfelelő összegű honorárium reményében, hanem az, aki tisztában van a saját korlátaival is!

Tehát, ha az adótanácsadó, adószakértő elkészítette a vagyonmérlegünket és azt látjuk, hogy minden rendben van, akkor megnyugodhatunk és bemehetünk az iratainkkal a megjelölt időpontra?

Sajnos nem. Nagyon sok vizsgálat kapcsán derült már ki, hogy az iratok összekészítésénél kimaradt valami, megfeledkeztünk valamilyen vásárlásról, és ezt joggal tehettük meg, hiszen a magánszemélyt egyetlen jogszabály sem kötelezi arra, hogy iratait hiánytalanul megőrizze. Ez a hiányosság valószínűleg csak a revizor vagyonmérlegéből fog kiderülni, aki viszont nálunk sokkal könnyebb helyzetben van, mert a központi nyilvántartásokból hiánytalanul tudja lekérdezni életünk összes tranzakcióját.

Ilyenkor egy jó ügyvédnek azonnal van ötlete arra, hogy ezeket a csapdákat hogyan védjük ki.

Hol ne keressük hiányzó jövedelmünk forrását?

Olyan helyeken, amelyek hitelt érdemlő okiratokkal nem bizonyíthatóak

  • menyasszonytáncból származó jövedelemben
  • készpénzes ajándékokban, illeték megfizetése nélkül
  • olyan kölcsönökben, ahol a kölcsönadónak nem volt a kölcsön nyújtásához forrása
  • nem kellően bizonyítható külföldi cégtől kapott kölcsönökben
  • a vizsgált időszakot lényegesen megelőzően kapott kölcsönökben

Szankciók

Azokra a készpénzes költésekre, amelyekre a magánszemély jövedelmei között nincs készpénzes fedezet az adóhatóság adóhiányt fog megállapítani. Erre az adóhiányra kell megfizetni a vizsgált évre vonatkozó elmaradt személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, 50%-os bírságot és a banki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi pótlékot.

Adótanácsadói példa

Nézzük meg mekkora lenne a fizetendő adó, ha az adóhatóság 5 millió forintos adóhiányt tárna fel 2013. májusában a 2011. évi adóbevallásunkkal kapcsolatosan!

  • személyi jövedelemadó 800 000 forint
  • egészségügyi hozzájárulás 1 350 000 forint
  • bírság 1 075 000 forint
  • késedelmi pótlék (egész évre 6,5%-os banki alapkamatot feltételezve) kb. 280 000 forint

Összesen 3 505 000 forint fizetési kötelezettségünk lenne, ami adóhiányunk minimum 70%-a.

Hogyan kerüljük el a csapdákat?

Az adótanácsadó javaslatai:

Ha végigolvasták adótanácsadói bejegyzésünket láthatták, hogy a már megtörtént eseményeken nem lehet változtatni, csupán azok hatását lehet valamelyest finomítani, könnyebben elviselhetővé tenni.

Ezért mindenkinek javaslom, hogy amikor bármilyen nagyobb készpénzes költekezés megvalósításába kezd, ezt mindig előzze meg egy olyan adótanácsadói vizsgálódás, amely képes kideríteni, hogy az adott vásárlásnak meg vannak-e a készpénzes fedezetei.

Adótanácsadói példánkból is látható, hogy egy-egy forráshiány igen sokba kerülhet az adózónak, ezért vegyük nagyon komolyan költekezésünk tervezés részét is!

Ha szeretné követni adótanácsadónk, könyvelőirodánk további praktikáit, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Related Posts

A cikk írójáról

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

Szólj hozzá!