Bejegyzés nyomtatása Bejegyzés nyomtatása
aug
7
2013

Járulék megtakarító adótanácsadói titkok – 3. rész

Ezen a héten is olyan jövedelem kifizetésekkel kapcsolatos adótanácsadói titkokat osztunk meg Önnel, amelyekkel jelentősen csökkentheti adó- és járulékfizetési kötelezettségeit.

Adótanácsadóként már sokszor írtam arról, mekkora szerepe van a társaságok életében a takarékos, a lehetőségeket jól kihasználó adózásnak, hiszen hiába érünk el toronymagas bevételeket, ha azok jelentős részét a központi költségvetésbe utaljuk át.

Legyünk tisztában a lehetőségekkel, hogy ez ne történjen meg velünk!

Cikkünkben egy olyan adómegtakarítási móddal foglalkozunk, amely minden olyan irodalmi, tudományos, művészeti alkotás esetében alkalmazható, amely egyéni, eredeti jellegű, így szerzői jogi védelemben részesül.

Adótanácsadói tippünk:

Jogdíj – Felhasználói szerződés

Ez a jövedelem kifizetés egy olyan lehetősége, ahol az általános adók és járulékok helyett

  • a kifizető 27–28,5% adót fizet,
  • a megbízott pedig akár mindössze 14,4% adót befizetésével is megúszhatja.

Tegyük ezek mellé a megbízási szerződés általános járulékait, ahol

  • a munkáltató 28,5%,
  • a munkavállaló 34,5% adót fizet.

Az összehasonlításoknál feltételeztük, hogy a szerződés díja meghaladja a minimálbér 30%-át.

Szerzői jogdíjat nemcsak zenei és irodalmi művek szerzőinek fizethetünk, bár néhány vállalkozás profiljában éppen ezek a tevékenységek jelentik a döntő hányadot, hanem pl. programok írójának is. Adótanácsadóként azt tapasztalom, hogy a társaságok nem figyelnek erre, pedig ebbe a kategóriába tartozhat bele az is, amikor valaki a társaság weblapját készíti el, és annak a használati jogát adja át a társaság részére, vagy egy speciális szoftvert hoz létre a társaság megbízásából. (A továbbiakban ezeket a szerzői jogdíjas szellemi alkotásokat műnek fogjuk nevezni, azokat a magánszemélyeket pedig, akik ezeket létrehozzák, szerzőnek.)

Kell-e regisztrálni bárhol a művet?

Nem. A szerzői jogvédelem a mű létrejöttének pillanatától kezdve megilleti a szerzőt. Vagyis a jogdíj fizetésének nem feltétele a mű bármilyen szerzői ügynökségen vagy közös jogkezelést végző szervezetnél való regisztrációja.

Milyen szerződést érdemes kötni a szerzővel művének hasznosítására?

Adótanácsadói véleményem szerint a megbízási szerződés egy speciális fajtáját, felhasználási szerződést érdemes kötni a szerzővel.

A felhasználási szerződés két időállapotban köthető a mű létrehozójával:

  • a mű létrehozására – amikor még nincs kész a szellemi alkotás, hanem éppen azzal bízzuk meg a szerzőt, hogy azt hozza létre,
  • a kész mű felhasználására – amikor a szellemi alkotás már elkészült, és szeretnénk azt felhasználni.

Mi a felhasználói szerződés?

Egy olyan szerződés, amelyben a szerző eladja szellemi alkotását – vagy annak használati jogát – a szerződésben meghatározott díjfizetés ellenében, a felhasználó pedig megveszi azt.

Ha egy szerzőtől egy kész mű felhasználási jogát szeretnénk megszerezni, akkor a szerződésünk nyilvánvalóan csak a vagyoni jog átruházásáról fog szólni, és nem lesz személyes munkavégzéssel kapcsolatos része, hiszen a mű a szerződés megkötése előtt már készen állt.

Például, ha egy szerző internetes kereskedelemre alkalmas szoftvert állított elő, és mi ennek a használati jogát vesszük meg, akkor a szerződésünk csak ennek a vagyoni jognak az átruházásáról fog szólni, és nem fog személyes munkavégzést tartalmazni.

Ha viszont a szerzőt azzal bízzuk meg, hogy hozzon létre egy bizonyos művet a mi felhasználásunkra, akkor ez a szerződés két díjelemből fog állni.

Lesz egy olyan része, amely személyes munkavégzéshez kapcsolódik, és lesz egy olyan része, amely a vagyoni jogok átadásához.

Például, ha egy szerzőt azzal bízunk meg, hogy állítson elő számunkra egy internetes kereskedelemre alkalmas szoftvert, akkor ennek a megbízásnak lesz egy személyes munkavégzésen alapuló része és egy vagyoni jog átadáshoz kapcsolódó része.

Amikor a szerző létrehozza a művet, akkor ez nyilvánvalóan személyes munkavégzéssel járó folyamat, amelyért a szerződés szerint fizetség jár, ez a szerzőnek az önálló tevékenységből származó jövedelme lesz.

Amikor pedig a szerző műve felhasználási jogát átadja a társaságnak, akkor az a vagyoni jog átadása lesz, amely a szerző önálló tevékenységből származó bevétele lesz. Ezzel a bevétellel szemben a szerzőnek felmerülhetnek költségei, amelyeket adózás előtt ezzel a bevétellel szemben érvényesíteni tud. Ha pedig nem gyűjtögetett számlákat, akkor a jogszabály azt feltételezi, hogy ezeknek az “összegyűjtetlen” számláknak az aránya legalább 10% lett volna, ezért a szerző jövedelme a megszerzett bevétel 90%-a lesz.

A gyakorlatban egy 20%-os személyes munkavégzési arány alakult ki, de az, hogy a személyes munkavégzés és a vagyoni jog értéke milyen arányban szerepel a konkrét szerződésben, teljesen a felekre van bízva, mert csak ők tudják ezt hitelesen eldönteni, így az lehet ennél kevesebb vagy több is.

Milyen adófizetési kötelezettségekkel kell számolni?

A személyes munkavégzés adói

  • a kifizető 28,5% adót,
  • a megbízott 33% adót fizet.

Vagyoni jog átruházásának adói

  • a kifizető 27% adót,
  • a megbízott 14,4% adót fizet.

Az adómértékekből tisztán látszik az is, hogy minél kisebb a személyes munkavégzés aránya a felhasználói szerződésben, annál kevesebb adót kell összességében fizetni a felhasználói szerződés keretében kifizetett díjazás után.

Nézzünk egy adótanácsadói példát!

Szoftver előállítására kötünk szerződést 2 millió forint összegben, melynek 10%-a személyes munkavégzés, 90%-a a vagyoni jog átadásának díja.

Általános megbízási szerződéssel kifizetett díj

A kifizető 570 ezer forint adót fog fizetni, a megbízott pedig 690 ezer forintot. Így a kifizetőnek ez a szoftver összesen 2.570 ezer forintjába kerül, amiből a megbízott 1.310 ezer forintot kap meg.

Felhasználói szerződéssel kifizetett díj

A kifizető a személyes munkavégzés után 57 ezer, a megbízott pedig 66 ezer forint adót fog fizetni. A vagyoni jog átruházása után pedig a kifizető 486 ezer, a megbízott 259,2 ezer forintot.

Így a kifizetőnek ez a szoftver összesen 2.543 ezer forintjába kerül, amiből a megbízott 1.674,8 ezer forintot kap meg.

Adótanácsadói véleményem szerint a szerződéstípus jó megválasztásával a megbízott nettó jövedelme esetében jelentős, 53%-os adómegtakarítás érhető el, ami természetesen a kifizetőre is visszahat, hiszen kevesebb kiadással tudja elérni ugyanazt a nettó kifizetést.

Ha szeretné követni adótanácsadónk, könyvelőirodánk további praktikáit, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Related Posts

A cikk írójáról

Gazdagné Novák Mária a Countplus Adótanácsadó és Könyvelő Kft vezetője.

8 hozzászólás+ Hozzászólás írása

  • Kedves Mária!

    Örömmel olvastam a cikkét, mert magam is beleástam kicsit magam ebbe az adózási területbe, és feltennék Önnek egy kérdést, ha szabad.

    Ha a szellemi termék felhasználásának jogát visszterhes vagyonátruházás keretei közt adja át a szerzői jogvédelemben részesülő mű szerzője, akkor a vagyonátruházásból származó bevételét miért tekinti általánosan önálló tevékenységből származó bevételének, miért nem ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételként nézi az adóvonzatokat?

    Válaszáért előre is köszönettel:
    Gábor

    • Kedves Gábor!

      Először is elnézését kérem, hogy megvárakoztattam a válasszal, most nem részletezném, hogy miért, de akkor most…
      Ha jól értem, akkor arról beszél, hogy a szerzői jogvédelemben részesülő mű szerzője a szellemi termék felhasználásának jogát elidegeníti, ingó vagyontárgy visszterhes vagyonátruházásával, majd ezt az ingó vagyontárgyat a szerzői jogvédelemben részesülő mű szerzője szintén elidegeníti.
      A leírt folyamat három gazdasági eseményt tartalmaz:
      1. A szerzői jogvédelemben részesülő mű szerzője elidegeníti a szellemi termékét – ez a maga módján felhasználói szerződés szerint adózik.
      2. A szerzői jogvédelemben részesülő mű szerzője ingóságokat vásárol – ez ugye csak akkor lesz adóköteles, amikor majd értékesíti.
      3. A szerzői jogvédelemben részesülő mű szerzője értékesíti a megvásárolt ingóságait. Erre vonatkozik a kérdése, hogy ezt miért önálló tevékenységként adóköteles.

      Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel – ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként szerzi meg, valamint ha fémhulladék értékesítésből származik -, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.

      Az ingó vagyontárgyak értékesítése után fizetendő adó megállapítása során lényeges annak eldöntése, hogy az értékesítés gazdasági tevékenységnek tekinthető-e vagy sem. Gazdasági tevékenységről akkor beszélhetünk, ha valaki rendszeresen, tartósan, illetve üzletszerű jelleggel folytatja a tevékenységét.

      A háztartásban feleslegessé vált, eredetileg saját használatra vásárolt vagy ajándékba kapott, örökölt vagyontárgyak alkalomszerű értékesítésekor nem beszélhetünk gazdasági tevékenységről.

      Az adókötelezettség szempontjából más elbírálás alá esik, ha gazdasági tevékenység keretében értékesítenek ingó vagyontárgyakat. Ebben az esetben már be kell jelentkezni a adóhivatalhoz, adószámot kell kérni és ezzel egyidejűleg az általános forgalmi adó alanyiságáról is nyilatkozni kell. Amennyiben az értékesítés ellenértéke várhatóan nem éri el a 6.000.000 forintot, alanyi adómentességet is lehet választani, és ekkor nem kell áfát fizetni.

      A tevékenységből származó jövedelmet ebben az esetben is a nem üzletszerű ingóértékesítésre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, azaz a bevételt nem kell bevallani, ha nem haladja meg a 600.000 forintot.

      A jövedelem ugyanakkor az összevont adóalap részeként, önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, a 200.000 forintos mentesítő szabályt nem lehet alkalmazni. A jövedelem után – a személyi jövedelemadó mellett – 27 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.

      Fontos tudni, hogy ha valaki a saját maga által készített termékeket értékesíti, az minden esetben önálló tevékenységnek minősül és a 600.000 forintos mentességi határ egyáltalán nem alkalmazható.

      Ugyancsak eltérő szabályok vonatkoznak a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag (fémhulladék) értékesítéséből származó bevételre is.

      Tehát véleményem szerint amikor a szerzői jogvédelemben részesülő mű szerzője a szellemi termékét értékesítve jut az ingóságokhoz, itt gazdasági tevékenység keretében szerzi meg és értékesíti az ingóságokat – hiszen nem a háztartásban feleslegessé vált, eredetileg saját használatra vásárolt vagy ajándékba kapott, örökölt vagyontárgyak értékesítéséről van szó – ezért erre a gazdasági eseményre az a szabály vonatkozik, hogy adószámot kell kérni, dönteni kell az ÁFA körről és a bevétel 600.000,- Ft fölötti részét önálló tevékenység származó jövedelemként kell megadózni.

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Mária!

    Ha a férjemtől ajándékba kapott festményeit eladom, akkor az ingóság eladásának számít vagy jogvédelem alá tartozó tárgy jogátruházásának, vagy minek? Hogy kell adózni utánna?

    Üdvözlettel
    Tünde

    • Kedves Tünde!

      Ingóság eladásnak számít, amely ingóságot nulla forintos értéken szerezte meg.
      Éves szinten két adózási lehetőség közül tud választani:
      – Az éves ingóságból származó bevételéből levonja az ezen ingóságokhoz kapcsolható költségeket és kiszámolja ennek adóját (16%). Ha ez az adó nem haladja meg a 32 ezer forintot, akkor nem kell bevallani és megfizetni sem.
      – Nem kell adót fizetni, ha a bevétel év elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot.

      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Mária!

    Szeretnék szellemi alkotást (iparművészeti minta) árusítani weboldalamon, sajátomat és partnerekét is egyaránt. Mivel ez egy szellemi alkotásból származó jövedelem lenne ezért szeretném tudni, hogy kötelező-e kiváltani hozzá az egyéni vállalkozóit?
    Valamint, ha én az első 3 hónapban nem keresek pénzt a weboldalból, csupán egy online piacteret hozok létre másoknak, akkor nem is kell adóznom ez alatt az idő alatt?

    Elnézést, ha egyszerűen fogalmaztam meg, nem vagyok jártas a jogi szakzsargonban, kérem a választ is így fogalmazza!

    Válaszát előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Benyusz Csilla

    • Kedves Benyusz Csilla!

      Mivel saját nevében rendszeres és/vagy üzletszerű bevételszerző tevékenységet fog végezni és ráadásul, nem csak a saját alkotásait fogja értékesíteni, ezt mindenképpen vállalkozás keretében tudja megtenni.
      Ha bejelentkezik egyéni vállalkozónak az okmányirodán, akkor viszont attól kezdve fizetnie kell az adót, függetlenül attól, hogy van-e bevétele vagy sem.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

  • Kedves Mária!

    Adószámmal nem rendelkező magánszemélyként szeretnék találmányt(szellemi terméket)értékesíteni vállalkozásnak.A találmány kidolgozása több évre nyúlik vissza és saját ráfordításokból valósult meg,tehát a megvalósítás folyamatához nem igen rendelkezem számlákkal.Eddig úgy tudtam,hogy értékesítés esetén jövőre a személyi jövedelem adót(16%) kell megfizetnem,de egy könyvelő úgy tájékoztatott,hogy ha természetes személyként rendelkezem a találmánnyal és a megvalósítás folyamatát a korábbi évekre dokumentálni(tervek,rajzok,leiratok,képletek stb.) tudom akkor nincs személyi jövedelemadó befizetési kötelezettségem.

    Köszönöm válaszát.

    Vancsek György

    • Kedves Vancsek György!

      Bármilyen bevétellel szemben költséget elszámolni, csak számlák alapján lehet, a kalkulációk, rajzok, stb. nem elegendőek.

      Ha magánszemélyként értékesíti egy vállalkozásnak a találmányát, akkor ebből önnek önálló tevékenységből származó jövedelme lesz.
      Ha több vállalkozásnak értékesíti, akkor azt viszont már magánszemélyként nem teheti meg, csak egyéni vállalkozóként vagy valamilyen társaság tagjaként.

      Az önálló tevékenységből származó jövedelem után 15% személyi jövedelemadót és 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

      Két lehetőség közül választhat az adóalap meghatározásakor:
      1.
      A tevékenységével kapcsolatos számlákat gyűjt és a szerződéses bevételéből ezeket levonva lesz meg a jövedelem, ami után az adókat meg kell fizetnie.
      2.
      Nincsenek a tevékenységgel kapcsolatos számlái. Ilyenkor a bevétel 90%-a után kell az adókat megfizetni.

      Remélem tudtam segíteni!
      Üdvözlettel:
      G.Novák Mária

Szólj hozzá!